AVI 2012.2.23

Amennyiben a fél teljes személyes illetékmentességben nem részesül, az illeték törlésére és visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseit az illetékhatóság nem alkalmazhatja (1990. évi XCIII. tv. 79., 80. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a 11751 hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát a 2005. június 8. napján megkötött adásvételi szerződéssel 21 100 000 Ft vételárért megvásárolta.
A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2005. október 20. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 1 106 000 Ft visszterhes vagyonátruházási és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki.
A felperes a 2005. november 9. napján benyújtott kérelmében fizetési kötelezettségét és annak mértékét eli...

AVI 2012.2.23 Amennyiben a fél teljes személyes illetékmentességben nem részesül, az illeték törlésére és visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseit az illetékhatóság nem alkalmazhatja (1990. évi XCIII. tv. 79., 80. §)
A felperes a 11751 hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát a 2005. június 8. napján megkötött adásvételi szerződéssel 21 100 000 Ft vételárért megvásárolta.
A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2005. október 20. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 1 106 000 Ft visszterhes vagyonátruházási és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki.
A felperes a 2005. november 9. napján benyújtott kérelmében fizetési kötelezettségét és annak mértékét elismerve fizetési halasztás engedélyezését kérte.
Az elsőfokú hatóság a 2006. május 15. napján kelt határozatával a felperes részére 3 havi fizetési halasztást engedélyezett késedelmi pótlék felszámítása mellett.
A felperes 2006. június 22. napján a terhére kiszabott illeték törlése iránt kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illeti meg. Egyben nyilatkozott, hogy az illetékmentesség törvényi feltételeinek megfelel.
Az elsőfokú hatóság a 2006. szeptember 26. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2006. november 21. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja, (2)-(3) bekezdései alapján a hatóság részéről illeték visszafizetési vagy törlési kötelezettség nem keletkezett, ugyanis a vagyonszerzés után illeték kiszabására azért került sor, mert a felperes az illetékmentességhez szükséges nyilatkozattételi kötelezettségét határidőben nem teljesítette.
A felperes keresetében a másodfokú határozat megváltoztatásával a terhére előírt vagyonszerzési illeték törlését kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja, (2)-(3) bekezdései alapján megállapította, hogy felperesnek az illetékmentesség feltételeinek fennálltáról, vagy hiányáról az illetékkötelezettség keletkezésekor kellett volna nyilatkoznia, amit elmulasztott, mulasztásának kimentése hiányában pedig illetékmentesség nem illeti meg. Az alperes az Itv. 79. §-ának (2) bekezdését, 80. §-ának (1) bekezdés f) és g) pontjait tehát nem sérthette meg, mivel a nyilatkozattételi kötelezettséget a felperes mulasztotta el.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletét az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja, (2)-(3) bekezdései, 79. §-ának (2) bekezdése, 80. §-ának (1) bekezdés f) és g) pontja téves értelmezésével és alkalmazásával hozta meg.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 1. §-a alapján öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket az e törvényben meghatározott módon kell fizetni. Az Itv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az illeték fizetésére egyébként kötelezett személyes illetékmentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés c)-g) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A (3) bekezdés alapján az illetékmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet, a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.
A felek között nem volt vitatott, hogy a felperes egyesület, továbbá, hogy a teljes személyes illetékmentességéhez - és így vagyonszerzése után a visszterhes vagyonszerzési illeték alóli mentesüléséhez - szükséges adófizetési kötelezettségéről szóló nyilatkozatát nem a vagyonszerzés illetékhatóság felé történő bejelentésével egyidejűleg nyújtotta be, hanem csak a terhére kirótt illetéket tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után.
A felperes által igényelt illetékmentességhez szükséges feltételek meglétének az írásban és határidőben való bejelentése elmulasztásához azonban az Itv. semmilyen jogkövetkezményt nem fűz, e határidőt nem tekinti jogvesztőnek. Ezért a felperesnek a közigazgatási eljárás során lehetősége volt nyilatkozatot tenni nemcsak a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor, hanem ezt követően is a kedvezményre vonatkozóan egészen a másodfokú jogerős határozat meghozataláig. A felperes vagyonszerzése miatti illetékügye azonban anélkül fejeződött be, hogy a teljes személyes illetékmentességéhez szükséges nyilatkozatot az eljárás befejeződéséig megtette volna. A mulasztása kimentésére igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A fizetési kötelezettséget tartalmazó határozat (fizetési meghagyás) első fokon történt jogerőre emelkedése után kb. 1 évvel benyújtott, az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontjához szükséges feltételekre vonatkozó nyilatkozat jogszabályi lehetőség hiányában illetékmentességet nem eredményez.
Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy mivel a felperes teljes személyes illetékmentességben a perbeli vagyonszerzés kapcsán nem részesült, az Itv-nek a 79. §-80. §-aiban szabályozott, az illeték törlésére és visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseit a hatóság nem alkalmazhatta.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.087/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.