adozona.hu
BH 2012.2.44
BH 2012.2.44
I. Jogorvoslatról szóló tájékoztatás átvételének megtagadásakor a munkavállaló saját felróható magatartása miatt nem értesül a keresetindítás határidejéről [Mt. 6. §]. II. A keresetlevél határidőben való előterjesztésénél irányadó lehet a bíróság érkeztető bélyegzője, illetve a határidő utolsó napjának meghatározása (munkaszüneti nap, ezek átrendezése) [Pp. 164. §, Mt. 202. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkaviszonyát az alperes a 2008. november 24-én kelt rendkívüli felmondásával szüntette meg. Az intézkedés keltének napján felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendkívüli felmondást át akarta adni, amit a felperes sem átvenni, sem elolvasni nem volt hajlandó.
A felperes a keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság végzésével a rendkívüli felm...
BH 2012.2.44 I. Jogorvoslatról szóló tájékoztatás átvételének megtagadásakor a munkavállaló saját felróható magatartása miatt nem értesül a keresetindítás határidejéről [Mt. 6. §].
II. A keresetlevél határidőben való előterjesztésénél irányadó lehet a bíróság érkeztető bélyegzője, illetve a határidő utolsó napjának meghatározása (munkaszüneti nap, ezek átrendezése) [Pp. 164. §, Mt. 202. §].
A felperes munkaviszonyát az alperes a 2008. november 24-én kelt rendkívüli felmondásával szüntette meg. Az intézkedés keltének napján felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendkívüli felmondást át akarta adni, amit a felperes sem átvenni, sem elolvasni nem volt hajlandó.A felperes a keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság végzésével a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelem körében a pert megszüntette.
A munkaügyi bíróság figyelemmel arra, hogy a tanúvallomások és az írásbeli jegyzőkönyv alapján a rendkívüli felmondásnak az Mt. 6. § (4) bekezdése szerinti közlése megállapítást nyert, a bíróság vizsgálta az Mt. 202. § (1) bekezdés c) pontja szerinti keresetindítási határidő betartását. Ezen jogszabály szerint a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A bíróság a közlés tényét 2008. november 24. napjával megállapította, a felperes november 25-étől számított 30 napon belül adhatta volna postára a keresetlevelét, amit elmulasztott.
Tekintettel arra, hogy az alperes által felvett jegyzőkönyv is azt tartalmazza, hogy a felperes a rendkívüli felmondást sem átvenni, sem elolvasni nem volt hajlandó, a bíróság álláspontja szerint az állapítható meg, hogy a felperes a jogorvoslati lehetőségről a felmondás átvétele megtagadásának napján nem értesült. A keresetlevélhez azonban a felperes képviseletében eljáró ügyvéd maga csatolta a 2008. december 9-én az alpereshez intézett levelét, amely egyértelműen tartalmazza, hogy a felperesnek ekkor már tudomása volt arról, miszerint 2008. november 24-én az alperes rendkívüli felmondással szüntette meg a munkaviszonyát. A jogi képviselő elismerte, hogy november 28-át követően a felperes az erről való tájékoztatást és a munkaügyi iratokat megkapta, és nem kifogásolta azt, hogy a felmondást nem kézbesítették, hanem az indokolás elmaradását és a kifogások előterjesztésének lehetőségét hiányolta.
A bíróság álláspontja szerint a felperes jogi képviselőjének 2008. december 9-én ezen levél tanúsága szerint már tudomása volt arról, hogy a felperes munkaviszonya a rendkívüli felmondással került megszüntetésre. Azt is tudnia kellett, hogy a rendkívüli felmondással szemben a keresetlevelet a közléstől számított 30 nap alatt lehet joghatályosan előterjeszteni. A jogi képviselő számára az alperesnek nem volt kioktatási kötelezettsége, így a felperes nem hivatkozhat eredménnyel arra, hogy a kereset benyújtására az elévülési időn belül volt lehetősége. A 2009. január 5-ei keresetindításhoz képest a bíróság a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakra is - megszüntette.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A döntésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a keresetlevél elkésettsége tárgyában a bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló az arra alapított jogi következtetése is. Amennyiben 2008. november 24-én közölték a rendkívüli felmondást a felperessel, úgy a 30 napos keresetindítási határidő 2008. december 24-én járt volna le. Az ünnepek miatt a felperes 2008. december 28-án, azaz hétfőn adhatta volna postára a keresetlevelét, de ezt elmulasztva, ténylegesen csak december 29-én tette meg.
A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a közlés az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján az átvétel megtagadásával is hatályosult, és amennyiben a felperes nem csupán az átvételtől, de még az elolvasástól is elzárkózott, önmagát fosztotta meg a jogorvoslati tájékoztatás megismerésétől, erre pedig előnyök szerzése céljából nem hivatkozhat.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a bíróságoknak az eljárás lefolytatására kötelezését kérte az alperes perköltségben való marasztalása mellett.
A felülvizsgálati érvelés szerint az első-, illetve a másodfokú bírósághoz becsatolt ajánlott szelvény és tértivevény tanúsága szerint a keresetlevél kétséget kizáróan 2008. december 23-án, azaz a rendkívüli felmondás napját követő 29. napon postára adásra került. Ezt igazolja az ajánlott szelvényen szereplő postai bélyegző, a felvevő posta száma, és a küldeményazonosító, amely megegyezik az elsőfokú bíróságnál elfekvő, a keresetlevelet és annak mellékleteit tartalmazó borítékon található postai bélyegzővel, a felvevő posta számával, illetve a kellékazonosítóval. Ebből következően a feladás időpontját kétséget kizáróan bizonyította.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felperes a keresetét 2008. december 29-én adta postára. A tértivevény tanúsága szerint ezen a napon, azaz a postára adás napjával megegyező időben az elsőfokú bíróság képviselője azt már át is vette. Mindezek alapján megállapítható, hogy 2008. december 29. napját megelőzően kellett hogy postára adásra kerüljön a keresetlevél.
2008. december 28-a vasárnapra esett, így december 29. hétfő volt. Ebből kifolyólag a másodfokú bíróság indokolásának logikáját követve a felperes még 2008. december 29-én is eleget tehetett volna a keresetlevél postára adásának.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy 2008. november 24-én közölték a felperessel a rendkívüli felmondást, amely az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján a munkavállalói átvétel hiányában is hatályosult. Amennyiben a felperes a munkáltató intézkedését el sem olvasta, önmagát fosztotta meg a jogorvoslat megismerésének lehetőségétől. Ebből következően pedig a felperesnek 2008. november 24-étől számított 30 nap állt rendelkezésére a keresete előterjesztésére [Mt. 202. § (1) bekezdés], amely 2008. december 24-én járt le.
A felperes által csupán fénymásolatban csatolt, postakönyvvel nem igazolt feladóvevény nem volt alkalmas annak hiteltérdemlő igazolására, hogy az ügyvédi iroda 2008. december 23-án a felperes keresetét adta postára, a keresetlevelet tartalmazó boríték pedig nem volt fellelhető az iratok között.
A 2008. december végi munkaszüneti napok átrendezése folytán azonban az volt rögzíthető, hogy a felperes 2008. december 29-én (hétfőn) még postára adhatta a keresetlevelét. A feladás pontos dátuma nem volt ugyan meghatározható, azonban a bíróság érkeztető bélyegzője szerint 2008. december 29-én a keresetlevél a bírósághoz már megérkezett, így az elkésettség és az erre alapított permegszüntetés [Pp. 157. § a) pont, Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont] jogszabálysértően történt.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására utasította a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Mfv. I. 11.049/2010.)