adozona.hu
EH 2011.2349
EH 2011.2349
A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Hszt. 5. § (1) bekezdése értelmében a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A Hszt. 28. § (1) bekezdése szerint a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit. A szakszervezeti jog - ügybéli tájékoztatás, felhívás - rendeltetéséből eredően nem csupán szolgálatteljesítési időn kívül gyakorolható [1996. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés, 28. § (1) beke
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező szakszervezeti tisztségviselői a 2009. október 19-22-e közötti oktatási időszakban előzetesen szóban és írásban egyeztetett időpontokban a kérelmezett illetékességi területéhez tartozó h.-i kirendeltségeken tájékoztatókat kívántak tartani az érdekképviseleti tevékenységükről. Erre az oktatások közötti szüneteket szándékoztak felhasználni.
2009. október 19-én és 20-án B., K. és Gy. h.-i kirendeltségeken erre sor került, azonban október 21-én L.-n és B.-n a leegyeztetett időpontokb...
EH 2011.2349 A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Hszt. 5. § (1) bekezdése értelmében a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A Hszt. 28. § (1) bekezdése szerint a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit. A szakszervezeti jog - ügybéli tájékoztatás, felhívás - rendeltetéséből eredően nem csupán szolgálatteljesítési időn kívül gyakorolható [1996. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés].
A kérelmező szakszervezeti tisztségviselői a 2009. október 19-22-e közötti oktatási időszakban előzetesen szóban és írásban egyeztetett időpontokban a kérelmezett illetékességi területéhez tartozó h.-i kirendeltségeken tájékoztatókat kívántak tartani az érdekképviseleti tevékenységükről. Erre az oktatások közötti szüneteket szándékoztak felhasználni.2009. október 19-én és 20-án B., K. és Gy. h.-i kirendeltségeken erre sor került, azonban október 21-én L.-n és B.-n a leegyeztetett időpontokban a beszámolót már nem tudták megtartani, mert az állomány eltávozott.
A kérelmezőnek utóbb jutott tudomására a hivatalvezető 2009. október 20-ai tájékoztatója, mely szerint "A munkáltató által szervezett oktatások megtartása munkaidőben történik, tehát az oda berendelt állomány a munkaidejét tölti, vagyis szolgálatban van. Így az oktatás időtartama és szünete semmilyen formában nem használható fel szakszervezeti tájékoztató tartására." "A verbális tájékoztatók megtartására a munkaidőn túl a szakszervezet szervezésében bármikor van mód, helyiség biztosítása mellett, továbbá annak sincs akadálya, hogy a munkáltató által szervezett oktatást megelőzően, illetve követően az érdekeltek részvételével megtartsák tájékoztatójukat az érintettek szabad ideje terhére".
A kérelmező szakszervezet a munkáltatói intézkedés ellen kifogást nyújtott be, majd az egyeztetés eredménytelensége miatt előterjesztett kérelmében az ügybéli tájékoztatóban foglalt utasítás jogellenessége, valamint annak megállapítását kérte, hogy az érdekképviseleti tevékenysége körében jogosult tájékoztatókat tartani a kérelmezett által szervezett oktatások szüneteiben.
A másodfokú bíróság végzésében megállapította, hogy a kérelmezett tájékoztatójában foglalt azon kikötése, amely szerint a szakszervezeti szóbeli tájékoztatók megtartására csak az érintettek szabadideje terhére kerülhet sor, jogellenes. Ezt meghaladóan a munkaügyi bíróság a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 28. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat alkalmazva kiemelte, miszerint a törvény biztosítja, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál közzétegye. A Hszt. 28. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig az érdekképviseleti szerv részére érdekképviseleti tevékenysége céljából akár szolgálati (munka-) időben, akár azt követően a fegyveres szerv biztosítja, hogy a kijelölt helyiségeit használja. Ezért a tájékoztatóban foglalt, munkaügyi bíróság által kiemelt megállapítást a kérelmezett megalapozottan kifogásolta.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta.
Végzése indokolása szerint a rendőrségről szóló 1994.évi XXXIV. törvény (Rtv.) 11. és 12. §-a, illetve a Hszt. 67., 69. §-ai nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amely szerint a hivatásos állomány tagja kizárólag csak szolgálati feladatokkal foglalkozhat szolgálati idejében.
A jogerős végzés ellen a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak "megváltoztatását" és - tartalma szerint - a kérelem elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a Hszt. 28. § (1) bekezdése, 67. §, 69. §, az Rtv. 11. és 12. §-a, a rendőrségi szolgálati szabályzatról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 3. § (5) bekezdésének megsértésére hivatkozott.
Érvelése szerint a Hszt. 28. §-ában foglaltakból nem vonható le az a következtetés, miszerint szolgálati idő alatt mindenképpen meg kell engedni a tájékoztatók megtartását. A Hszt. szerinti együttműködési kötelezettséget a kérelmezett szerint kiterjesztően nem lehet úgy értelmezni, hogy a munkáltató köteles biztosítani azt, hogy az érdekképviseleti szerv tájékoztatóját munkaidő alatt megtegye. A Hszt. 67. és 69. §-aiból következően szolgálati időben szolgálati feladatot kell ellátnia a szolgálati viszonyban álló személynek.
A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a kérelmezett munkáltató a kifogással érintett tájékoztatót akkor bocsátotta ki, amikor a kérelmező szakszervezet előre egyeztetett időpontban, az állomány oktatáson részt vevő tagjai részére, az oktatások szünetében tájékoztatással kívánt élni. Ekkor az állomány érintett tagjainak szolgálati feladata nyilvánvalóan nem volt.
E tényállás alapján levont jogkövetkeztetés nem jogszabálysértő.
A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Hszt. 5. § (1) bekezdése értelmében a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni, és a Hszt. 28. § (1) bekezdése szerint a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit.
Ebből következően az eljárt bíróságok helyes megállapítása szerint a Hszt. 28. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütközik az az általános - tényállástól független - kötelezetti elvárás, mely szerint a szakszervezeti szóbeli tájékoztatók megtartására csak az érintettek szabadideje terhére kerülhet sor. Az eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, miszerint a szakszervezeti jog - ügybéli tájékoztatás, felhívás - rendeltetéséből eredően nem csupán szolgálatteljesítési időn kívül gyakorolható.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.559/2010.)