adozona.hu
BH+ 2011.12.548
BH+ 2011.12.548
A kinevezett (megbízott) iskolaigazgató hiányában az igazgatói feladatokat is ellátó igazgatóhelyettest egyfelől megillette az igazgatói (magasabb vezetői) pótlék, másfelől a többletfeladatok ellátásáért az azzal arányos helyettesítési díj. Emellett - a pedagógusokra vonatkozó különös szabály szerint - a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért túlmunkadíjra (óradíj) is jogosult, mert az a magasabb vezető és vezető beosztású pedagógust is megilleti [Kjt. 24. § (1) bekezdés, 70. § (2) bekezdés a) pont, 138/19
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2009. március 31-ig közalkalmazotti jogviszonyban állt a H. M. Közgazdasági Szakközépiskolával, ahol igazgatóhelyettes volt, és szaktanárként is tanított. A 2007/2008-as tanévben a korábbi munkaköri feladatai mellett az igazgatói teendőket is ellátta.
Keresetében 2007. szeptember 1-jétől 2008. augusztus 31-ig terjedő időszakra az igazgató személyi illetményének 50%-ának megfelelő 1 485 000 forint helyettesítési díj, 305 760 forint igazgatói pótlék, valamint 68 óra rendkívüli munka...
BH+ 2011.12.548 A kinevezett (megbízott) iskolaigazgató hiányában az igazgatói feladatokat is ellátó igazgatóhelyettest egyfelől megillette az igazgatói (magasabb vezetői) pótlék, másfelől a többletfeladatok ellátásáért az azzal arányos helyettesítési díj. Emellett - a pedagógusokra vonatkozó különös szabály szerint - a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért túlmunkadíjra (óradíj) is jogosult, mert az a magasabb vezető és vezető beosztású pedagógust is megilleti [Kjt. 24. § (1) bekezdés, 70. § (2) bekezdés a) pont, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (1) és (16) bekezdés].
A felperes 2009. március 31-ig közalkalmazotti jogviszonyban állt a H. M. Közgazdasági Szakközépiskolával, ahol igazgatóhelyettes volt, és szaktanárként is tanított. A 2007/2008-as tanévben a korábbi munkaköri feladatai mellett az igazgatói teendőket is ellátta.Keresetében 2007. szeptember 1-jétől 2008. augusztus 31-ig terjedő időszakra az igazgató személyi illetményének 50%-ának megfelelő 1 485 000 forint helyettesítési díj, 305 760 forint igazgatói pótlék, valamint 68 óra rendkívüli munkavégzés ellenértékeként 178 432 forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 484 192 forintot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint az alperesi igazgató 2007. június 1-jei felmentését követően kiírt pályázat eredménytelen volt. Ezért az intézmény vezetésére a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) írt szabályok értelmében az igazgató akadályoztatása esetén az 1. számú helyettese - azaz a felperes - helyettesítette. Így az igazgatói teendőket a 2007/2008-as tanévben - jóllehet a felperes a fenntartó önkormányzat képviselő-testületétől kinevezést, illetve megbízást nem kapott - az igazgatóhelyettesi operatív feladatai mellett látta el. Ennek alapján jelentős többletmunkát végzett. Emellett 2007. szeptember 1-jétől 2008. februárig egy OKJ-s képzés keretében számvitel tantárgyat tanított, és a heti óraszáma 4 óra volt.
A munkaügyi bíróság megállapította, miszerint a felperes az intézményvezetői feladatokat helyettesítés keretében ténylegesen ellátta, ellátott munkaköre magasabb vezetői beosztást igénylő munkakör volt. Jogi álláspontja szerint a közalkalmazotti jogviszonyokra is alkalmazandó Mt. 83. § (7) bekezdése alapján a helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. Ugyanakkor a felperes igényét a magasabb vezetői (igazgatói) pótlék (305 760 forint) összegében találta megalapozottnak, míg a korábbi igazgató egyévi személyi illetményének 50%-a tekintetében azért nem, mert a felperes az igazgató feladatai közül csupán az adminisztratív természetűeket vette át, és a korábbi igazgatót az általa ellátott pedagógus munkaköri feladatok tekintetében nem helyettesítette.
A munkaügyi bíróság megállapította továbbá, hogy a felperes igazgatóhelyettesi kötelező óra számára a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet III. rész I. fejezetében írtak az irányadók, amely szerint a középiskolában az igazgatóhelyettes heti kötelező óraszáma kettő órával meghaladja az igazgatóra megállapított kötelező óraszámot. Ezért a felperes, mint igazgató, kötelező óraszámát heti két órával csökkenteni kellett volna. Minthogy erre nem került sor, a felperes heti két óra túlmunkát teljesített, melynek ellenértéke (178 432 forint) megfizetésére kötelezte az alperest.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezéssel élt.
A felperes fellebbezése további 1 485 000 forint helyettesítési díj megfizetésére irányult. Utóbb a követelését 70 560 forinttal leszállította, mert a fenntartó önkormányzattól az igazgatói feladatok ellátásáért az első félévre 70 560 forint jutalmat kapott.
Az alperes fellebbezésében a felperes teljes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperes által a felperesnek fizetendő összeget 1 898 652 forintra felemelte.
Indokolása szerint a perbeli esetben a felperesnek nem az átmenetileg távollévő iskolaigazgatót kellett helyettesítenie, hanem mivel az iskolának sem kinevezett, sem megbízott igazgatója nem volt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (Kjt.) a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) 5. § (16) bekezdése és az SZMSZ rendelkezése szerint a felperes teljes jogkörű igazgatóvá, a költségvetési intézmény törvényes képviselőjévé lépett elő, így magasabb vezetői státuszba került. Ebből következően komplex igazgatói illetményre szerzett jogot, amely a saját besorolás szerinti tanári illetményéből és azok kiegészítéseiből, valamint a vezetői pótlékból áll. Így nem az igazgatói működését kell a korábbi beosztásához képest többletnek tekinteni, hanem azt a tényleges teljesítményt, ami a heti két kötelező tanórán, és a teljes körű igazgatói tevékenységén felül mutatkozott. Ezért a másodfokú bíróság szerint is a felperesnek jár a magasabb vezetői pótlék és a heti két óra rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Ezenfelül pedig az igazgatóhelyettesi többletmunkája ellátásáért a másodfokú bíróság nem találta eltúlzottnak a felperes által követelt összeget, amely kb. havi 150 000 forintnak felel meg.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és felperes keresetének elutasítását kérte.
Hivatkozása szerint a magasabb vezetői feladatok ellátásáért két ízben részesítette a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperest díjazásban. Így 2007. szeptember 1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időszakra 70 560 forint, míg a 2008. májusi fizetéssel egyidejűleg 227 300 forint; összesen 297 860 forint került kifizetésre. Ezzel a Kjt. 24. § (1) bekezdése szerinti arányos díjazást az intézményvezetői feladatok ellátásáért megkapta a felperes, míg a magasabb vezetői pótlék nem illeti meg. Azzal is érvelt, hogy indokolatlan és összeférhetetlen egy személyben ellátni az irányítói és operatív feladatokat. Az iskola számára a fenntartó engedélyezett az igazgatói beosztás mellett két helyettes alkalmazását. A felperes saját mulasztására, ami abban nyilvánult meg, hogy nem bízott meg más pedagógust helyettesítési feladatokkal, az alperes szerint jogot nem alapíthat. A Kjt. 76. § (1) bekezdés a) pontja megsértésére és arra is hivatkozott, hogy a vezető és a magasabb vezető kötelező óraszáma közötti óra-különbözet (heti két óra) megtartása miatt díjazás azért sem illeti meg a felperest, mert a saját igazgatóhelyettesi kötelező óraszámát az órarendben jogellenesen állította be, a jogszabályoknak megfelelő órarend kialakítása helyett önmagának túlmunkát "rendelt el".
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó, alperes által sem vitatott tényállás szerint a felperes a 2007/2008-as tanévben két vezetői munkakört látott el, így az intézményirányító igazgatói és az operatív igazgatóhelyettesi munkakört. Ennek következtében egy éven át a korábbiakhoz képest jelentős többletmunkát végzett. Ellentételezésként, kifejezetten ezen a jogcímen 2008. január 3-án csupán 70 560 forint jutalomban részesült. 2008. május havi illetményével együtt a pedagógus nap alkalmából "az oktatás területén végzett munkájáért" kifizetett 227 300 forint jutalom azonban nem hozható közvetlen okozati összefüggésbe azzal, hogy a tanévben egy személyben két vezetői munkakört látott el. Ezért a másodfokú bíróság ezt az összeget jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül érdemi döntése meghozatalakor.
A perben a felperes keresetének elbírálásakor az előbbiekben kiemelt tényeknek, tehát két munkakör egyidejű ellátásának volt döntő jelentősége és nem az alperes által hivatkozott azon körülménynek, miszerint a felperesnek lehetősége lett volna, hogy más pedagógust bízzon meg helyettesi feladatokkal. Ugyancsak nem ügydöntő, hogy a felperes volt felelős a tantárgy felosztás és annak alapján készült órarend jóváhagyásáért, hiszen a felperes a kötelező óraszámánál alperes által sem vitatottan ténylegesen többet tanított.
A másodfokú bíróság helytállóan értékelte, miszerint a fennálló helyzetről a fenntartó, munkáltatói jogkör gyakorló önkormányzati képviselő-testületnek minden kétséget kizáróan tudomása volt, ezért a felperes tekintetében felróható, igényérvényesítést kizáró mulasztást állító alperesi érvelés téves.
Mindezekre tekintettel jogszerű a jogerős ítélet által levont jogkövetkeztetés, mely szerint a felperest, mint igazgatót egyfelől megillette a magasabb vezetői (igazgatói) pótlék [Vhr. 5. § (16) bekezdés, Kjt. 70. § (2) bekezdés a) pont], másfelől a többletfeladatok tényleges, alperes által sem vitatott ellátásáért arányos díjazás [Kjt. 24. § (1) bekezdés]. Ennek felülmérlegelésére a Legfelsőbb Bíróság jogszabályi lehetőséget nem talált.
Az alperes tévesen hivatkozott a Kjt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt azon szabályra, mely szerint nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a magasabb vezető és vezető állású munkakört betöltő közalkalmazottnak. Ugyanis a speciális, pedagógusokra vonatkozó szabályok szerint túlmunkadíj (óradíj) annak a pedagógusnak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre a jogszabály kötelező órát állapít meg, ha a kötelező órájánál többet tanít. A perbeli esetben a felperes tekintetében ez történt. Túlmunkadíj (óradíj) pedig megilleti a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottat is [Vhr. 16. § (1) bekezdés].
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.757/2010.)