adozona.hu
BH+ 2011.10.460
BH+ 2011.10.460
A munkaügyi ellenőrzés keretében a hatóság a szakszervezet munkáltatónál való képviseleti jogára vonatkozó megállapítást nem tehet, ezzel összefüggésben munkaügyi bírságot nem szabhat ki [Mt. 21. § (5) bekezdés, 23. § (5) bekezdés, 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megállapított tényállás szerint az alperes elsőfokú hatósága az M. Dolgozói Szakszervezetének elnöke által 2009. július 7-én tett kérelem alapján indított közigazgatási eljárást a felperesi munkáltatóval szemben.
A szakszervezet az eljárás során azt sérelmezte, hogy a helyi alapszervezete nem tudja a jogait gyakorolni, mert a munkáltató megakadályozta, hogy a parkolójában információs anyagot terjesszen, ezért az Mt. 19/A. § és az Mt. 24. § (1) bekezdés rendelkezései megtartásának ellenőrzé...
BH+ 2011.10.460 A munkaügyi ellenőrzés keretében a hatóság a szakszervezet munkáltatónál való képviseleti jogára vonatkozó megállapítást nem tehet, ezzel összefüggésben munkaügyi bírságot nem szabhat ki [Mt. 21. § (5) bekezdés, 23. § (5) bekezdés, 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés].
A megállapított tényállás szerint az alperes elsőfokú hatósága az M. Dolgozói Szakszervezetének elnöke által 2009. július 7-én tett kérelem alapján indított közigazgatási eljárást a felperesi munkáltatóval szemben.A szakszervezet az eljárás során azt sérelmezte, hogy a helyi alapszervezete nem tudja a jogait gyakorolni, mert a munkáltató megakadályozta, hogy a parkolójában információs anyagot terjesszen, ezért az Mt. 19/A. § és az Mt. 24. § (1) bekezdés rendelkezései megtartásának ellenőrzését kérte. Utóbb arra is hivatkozott, hogy 2009. november 25-én szakszervezeti kifogást nyújtott be, mellyel kapcsolatban a munkáltató egyeztető tárgyalást nem kezdeményezett, levelében arra hivatkozott, miszerint az Mt. 23. § (1) bekezdése kifogás benyújtására a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet jogosítja, melynek feltételeit a szakszervezet nem bizonyította.
Az alperes elsőfokú hatósága megismételt eljárásban meghozott határozatával a felperesi munkáltatót arra kötelezte, hogy a szakszervezet H.-i 1. számú Alapszervezetének tagjai kapcsán tartsa meg az Mt. 23. § (4) bekezdésében foglaltakat.
A határozat indokolásában foglaltak szerint a H.-i 1. számú Alapszervezetet 3 fő munkavállaló által alapítva létrejött és jogosult az M. Dolgozói Szakszervezet képviseletére, felperesi munkáltatónál nem minősül reprezentatív szakszervezetnek.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2010. május 27-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Ennek indokolása szerint a szakszervezet jogosult volt mind kérelmet, mind kifogást benyújtani, mert jogszerűen jött létre és a munkáltató az érdekképviseleti szervet közvetlenül érintő, jogszabályban foglalt rendelkezést sértett meg, amikor a benyújtott kifogást követően egyeztető tárgyalást nem folytatott.
A felperes keresetében a sérelmezett közigazgatási határozatok felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest perköltség fizetésére kötelezte a felperes részére.
A munkaügyi bíróság ítéletének indokolása szerint annak konjunktív feltételeit, miszerint az érintett szakszervezeti alapszervezet a felperesnél ténylegesen létrejött és a szakszervezet képviseletére jogosult a felperesi munkáltató felé a szakszervezeti jogok érvényesítése érdekében, a szakszervezetnek, illetve alapszervezetének kellett hitelt érdemlően igazolnia. Jóllehet e körben a szakszervezet és a felperes között levelezés folyt, a munkaügyi bíróság megállapítása szerint azonban a szakszervezet nem bocsátotta a munkáltató rendelkezésére a felperes által többször kért hiteles okiratokat. Így a szakszervezet együttműködési kötelezettségét megsértve a munkáltató felé a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megalakulását, annak tagjait, képviselőit hitelt érdemlően nem igazolta. Ezért a munkaügyi bíróság jogellenesnek találta az Mt. 23. § (4) bekezdésének megsértését megállapító és abban foglaltak betartására a felperest kötelező közigazgatási határozatokat.
A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben a munkáltató a benyújtott szakszervezeti kifogás kapcsán nem tart egyeztetést, az önmagában eredménytelen egyeztetésnek minősül és a szakszervezet a szakszervezeti kifogása tárgyában kérelemmel bírósághoz fordulhat, melyre az adott esetben nem került sor. Az alperesnek a kifogás kapcsán felmerülő munkáltatói kötelezettség elmulasztása tekintetében pedig a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) hivatkozott 3. § (1) bekezdés n) pontja szerint hatásköre sem volt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Alperes szerint iratellenes az a jogerős ítéleti megállapítás, mely szerint a szakszervezet hitelesen nem igazolta a felperes felé az alapszervezet létrehozását. A megismételt elsőfokú közigazgatási eljárásban ugyanis a szakszervezet az újabb bizonyítási eljárás során már rendelkezésre bocsátotta a névkitakarás nélküli alapító okiratot, valamint egy 2009. november 11-én kelt kiegészítő jegyzőkönyvet is csatolt. Ezen bizonyítékok alapján került megállapításra, hogy a H.-i 1. számú Alapszervezet a munkáltatónál létre jött, azt a munkáltató négy munkavállalója alapította meg, valamint, hogy a H.-i 1. számú Alapszervezet a szakszervezet képviseletére jogosult.
Az alperes szerint a munkaügyi bíróság a munkaügyi hatóság hatáskörét a Met.-ben foglaltaktól szűkebben értelmezte, mert sem a Munka Törvénykönyvéből, sem a Met.-ből nem következik az a szűkítés, hogy a Met. 3. §. (1) bekezdés n) pontja a szakszervezeti kifogással való egyet nem értés esetén kötelező egyeztetési kísérletre nem vonatkozik, és a Met. 3. § (1) bekezdés l) pontja külön nevesíti is a munkaügyi hatóság azon hatáskörét, hogy a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek megtartását ellenőrizze.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkáltató Mt. 23. § (4) bekezdése szerinti kötelezettsége csupán akkor áll fenn, amennyiben a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nyújt be kifogást. A munkáltató kifogás benyújtása esetén azonban nem zárható el annak jogától, hogy vita tárgyává tegye, miszerint a kifogással élő az Mt. 21. § (5) bekezdésében meghatározott, illetve az Mt. 23. § (1) bekezdése szerinti szakszervezetnek minősül. Ez a körülmény a kifogással élő szakszervezet további bírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogát nem korlátozza.
A Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében már kimondta, hogy a munkaügyi ellenőrzés tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezések [Met. 3. § (1) bekezdés] nem teszik lehetővé az Mt. 21. § (5) bekezdésében foglaltak vizsgálatát, a közigazgatási szerv által valamely szakszervezet munkáltatónál való képviseleti jogára vonatkozó megállapítást, ezzel összefüggésben munkaügyi bírság kiszabását (EBH 2009/1982.).
Az előbbiekből következően közigazgatási eljárásban szakszervezeti kifogás tárgyában csak akkor lehet helye munkaügyi szabálytalanság megállapításának, ha az érintett szakszervezet munkáltatónál való képviseleti joga nem vitatott. Amennyiben ez a kérdés vitatott, az érintett szakszervezet létrejöttére, illetve munkáltatónál való képviseleti jogára vonatkozó megállapításra törvényességi felügyeleti, illetve bírósági eljárásban kerülhet sor.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság jogkövetkeztetésével, ezért a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.112/2011.)