adozona.hu
BH+ 2011.9.412
BH+ 2011.9.412
A munkaviszony létrejöttének bejelentésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott munkaügyi bírság jogszerűségét nem érinti a járulékfizetés esetleges teljesítése [1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés b) pont, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 44. § (1) bekezdés, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes munkaügyi felügyelősége 2008. szeptember 6-án tartott munkaügyi ellenőrzését követően kiadott elsőfokú határozatában megállapította, hogy a munkáltató határozatlan idejű munkaszerződés alapján 2004. március 1-jétől kezdődően foglalkoztatta F. A. Z.-t, azonban elmulasztotta a munkavállaló jogviszonya létrejöttének bejelentését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részére.
A határozat ...
BH+ 2011.9.412 A munkaviszony létrejöttének bejelentésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott munkaügyi bírság jogszerűségét nem érinti a járulékfizetés esetleges teljesítése [1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés b) pont, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 44. § (1) bekezdés, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdés].
Az alperes munkaügyi felügyelősége 2008. szeptember 6-án tartott munkaügyi ellenőrzését követően kiadott elsőfokú határozatában megállapította, hogy a munkáltató határozatlan idejű munkaszerződés alapján 2004. március 1-jétől kezdődően foglalkoztatta F. A. Z.-t, azonban elmulasztotta a munkavállaló jogviszonya létrejöttének bejelentését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részére.A határozat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 2. § (5) bekezdése, a 44. § (1) bekezdése, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 57/B. § (1) bekezdése, valamint 57/E. § (1) bekezdés a) pontja és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdésének megsértése miatt 100 000 forint munkaügyi bírságot szabott ki a felperessel szemben.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helyben hagyó jogerős határozatát azzal indokolta, hogy az egyértelmű törvényi rendelkezés folytán a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt megállapított felelősség szempontjából nem vehető figyelembe a munkabérrel összefüggő járulékok teljesítése.
A felperes a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében kérte annak hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a terhére rótt törvénysértés miatt mulasztás nem terheli, mert a munkaviszony létrejöttét a hatóságoknak szabályosan bejelentette. Ezt az általa több éven át pontosan teljesített, folyamatos járulékfizetés is alátámasztotta, továbbá az eltelt hosszú időszak alatt a határozatban megnevezett egyik közigazgatási szerv sem szólította fel őt a "hiányosság" pótlására. Álláspontja szerint a nyilvántartást vezető állami szerv megváltozása folytán következhetett be olyan adatvesztés, amelyre tekintettel az alperes - tévesen - a bejelentés hiányát állapította meg.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására, és új határozat meghozatalára kötelezte.
Álláspontja szerint a Tbj. 2. § (3) bekezdéséből következően a munkavállaló társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát a havonta teljesítendő járulékfizetés alapozza meg, ezért a felperes által teljesített járulékfizetés vizsgálata a közigazgatási eljárás során sem lett volna mellőzhető. Mivel a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya kétséget kizáróan fennállt, okszerűen nem lehetett következtetni arra sem, hogy a munkáltató ne tett volna eleget a bejelentési kötelezettségének. Tisztázandónak tartotta, hogy a felperes F. A. Z. munkaviszonyára tekintettel teljesített járulékfizetési kötelezettségnek milyen időpontok között tett eleget, illetve amennyiben ez folyamatos volt, a közigazgatás szervei részéről miként maradhatott el a mulasztás pótlására vonatkozó felhívás vagy az adatátjelentés. A társadalombiztosítási szerv, illetőleg az adóhatóság között bekövetkezett adatvesztés lehetőségét csak e körülmények teljes feltárását követően tartotta kizárhatónak.
Az alperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság ítélete a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdésébe ütközően kötelezte őt a megismételt eljárás lefolytatására.
Álláspontja szerint a munkáltatót terhelő, a jogviszonnyal kapcsolatos bejelentés, valamint a foglalkoztatással összefüggő járulékfizetés egymástól elkülönült kötelezettségek, amelyeknek a mindenkor hatályos törvényi előírások szerint külön-külön kellett eleget tenni. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hatóság jogköre csupán annak vizsgálatára terjed ki, hogy a munkáltató eleget tett-e a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségének, törvényi felhatalmazás hiányában azonban nem vizsgálhatta a munkaviszonnyal összefüggő járulékfizetési kötelezettség teljesítését. Alaptalannak tartotta ezért azt a következtetést, miszerint - a perben csatolt okiratok tartalmával szemben - ügydöntő jelentősége lett volna a járulékfizetés időtartamának, folyamatosságának, vagy az állam és a munkáltató közötti járulék-elszámolás során történt eseményeknek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A perbeli időszakban hatályos Flt. 57/E. § (1) bekezdés a) pontja alapján az a munkaadó, aki az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározott alkalmi foglalkoztatás kivételével az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztatott, a munkaviszony létrejöttének időpontját - a munkaszerződés megkötését követően legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig - köteles volt bejelenteni az Flt. 57/D. § (1) bekezdésében meghatározott, a nyilvántartást működtető szervnek. A nyilvántartást 2006. december 31-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működtette. Ezzel párhuzamosan 2004. május 1-jétől kezdődően a 67/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet vezette be Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázissal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget.
A Tbj. 40. § (1) bekezdés b) és c) pontjának 2007. január 1-én módosult szabálya szerint az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője az egészségbiztosítási szerv, a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője pedig az állami adóhatóság. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 47. §-a - az OEP részére történt bejelentési kötelezettség fenntartásával - a korábbi szabályokat akként módosította, hogy 2007. január 1-jét követően a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentést - az Art. 16. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalommal - az EMMA helyett közvetlenül az illetékes elsőfokú adóhatóságnak kellett benyújtani.
Amennyiben a társadalombiztosítási rendszer közhiteles nyilvántartása a munkáltató szerint téves vagy hiányos adatokat tartalmaz, a Pp. 164. § (1) bekezdéséből következően reá hárul annak bizonyítása, hogy határidőben eleget tett a törvényben írt adatszolgáltatási kötelezettségének.
Peradat, hogy a 2008. 12. 06-án kelt, az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás lekérdezett adatai nem igazolták vissza a munkáltató által hivatkozott bejelentés tényét. Az APEH Regionális Igazgatóságának F. A. Z. 2005-2008. években szerzett jövedelmeire vonatkozó igazolása munkaviszony bejelentésének vitatott ideje szempontjából közömbös, mivel az a munkavállaló egyéni vállalkozóként elért jövedelmeivel kapcsolatos. A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Megyei Kirendeltségének a közigazgatási eljárásban beszerzett nyilatkozata szerint 2009. január 22-ét megelőzően F. A. Z. biztosítottként való bejelentésére nem került sor, ekként a felperes által csatolt, kitöltött formanyomtatvány - a hatósághoz való beérkezésének igazolása hiányában - önmagában nem alkalmas a bejelentés tényleges megtörténtének bizonyítására.
A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultság szempontjából biztosított a munkaviszonyban álló személy, a Tbj. 7. § (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A szolgáltatások igénybevételére vonatkozó munkavállalói jogosultság a munkaviszony létesítésével - annak bejelentésétől vagy a járulékfizetés teljesítésétől függetlenül - a törvény erejénél fogva létrejön. Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor a feltételezett adatvesztésre hivatkozva a járulékok beszedése és az ezzel kapcsolatos elszámolás vizsgálata céljából kötelezte az alperest a megismételt eljárás lefolytatására. A törvény kifejezett előírásával szemben a járulékok megfizetése - ráutaló magatartásként - nem pótolhatja a felperes terhére rótt bejelentési kötelezettség elmulasztását.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.567/2010.)