adozona.hu
BH+ 2011.9.411
BH+ 2011.9.411
Az előírt teljesítményszinttől való elmaradás önmagában - többlettényállási elem hiányában - nem alapoz meg munkáltatói rendkívüli felmondást [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte, a visszahelyezésének mellőzésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2008. május 26-án kelt rendkívüli felmondása jogellenes, a felperes munkaviszonya 2008. augusztus 11-ével szűnt meg. Kötelezte az alperest, hogy a felperes részére elmaradt munkabért és kamatát, 4 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget, végkielégíté...
BH+ 2011.9.411 Az előírt teljesítményszinttől való elmaradás önmagában - többlettényállási elem hiányában - nem alapoz meg munkáltatói rendkívüli felmondást [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
A felperes a keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte, a visszahelyezésének mellőzésével.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2008. május 26-án kelt rendkívüli felmondása jogellenes, a felperes munkaviszonya 2008. augusztus 11-ével szűnt meg. Kötelezte az alperest, hogy a felperes részére elmaradt munkabért és kamatát, 4 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget, végkielégítést, és felmondási időre járó bért fizessen meg, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1997. október 28-ától varrónő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A munkaszerződése értelmében a személyi alapbére a mindenkori minimálbér volt, amely összegnek a 78%-os, majd 2008 tavasza óta a 81%-os teljesítmény felelt meg. A módosított munkaszerződés szerint a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegésének minősül a munkavállaló részéről, ha a munkavállaló havi teljesítménye két egymást követő hónapon keresztül nem éri el a mindenkori minimál órabéréhez rendelt teljesítményszázalék mértékét.
Az alperes a 2008. május 26-án kelt rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette. Indokolása szerint a munkavállaló nem teljesítette a szerződésben foglalt teljesítményszázalékot, mert a teljesítménye 2008 márciusában 44,43%, 2008 áprilisában 49,22% volt.
Az elsőfokú bíróság által levont jogkövetkeztetés szerint a munkaszerződés fenti pontjában foglalt kitétel az Mt. 96. §-ában foglaltaknak nem felelt meg. A teljesítményszint el nem érése nem tekinthető szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozott, és ezzel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget jelentős mértékben megszegő magatartásnak, de egyéb olyan magatartásnak sem, mely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné. A csatolt teljesítmény kimutatásokból tényként állapította meg a bíróság, hogy a felperes teljesítménye a felmondást megelőző két hónapban nem érte el a munkáltatónál érvényben lévő szintet. Így a felmondás oka - a teljesítményszint nem teljesítése - valós, azonban semmi esetre sem okszerű, mivel a munkaviszony azonnali megszüntetését nem indokolja.
A munkaügyi bíróság érvelése szerint a rendkívüli felmondási okokat az Mt. 96. §-a határozza meg, melytől eltérni nem lehet, ezért a felperes munkaszerződésében meghatározott kitétel semmis, érvénytelen.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, míg a fellebbezett rendelkezéseit a per főtárgyára nézve helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a jogvitában csak az volt vizsgálható, hogy a munkáltatói rendkívüli felmondás megfelelt-e az Mt. 96. §-ában foglalt jogszabályi feltéteknek, annak indoka valós, és okszerű-e. A megyei bíróság megállapította, hogy a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben csak olyan konkrét rendkívüli felmondási indok nevesíthető, amely megfelel az Mt. 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeknek, azaz a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben történő megszegése, vagy olyan magatartás, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha az előírt teljesítményszintet a munkavállaló nem éri el, az tipikusan a munkavállaló munkavégzési képességével összefüggő körülmény, mely rendes felmondásnak lehet jogszerű indoka.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy az alperes termelési szerkezete miatt a perbeli kikötés nélkül a munkaszerződést nem kötötte volna meg. A munkaszerződés a felek egyező akaratnyilvánítása, a munkavállaló a több hónapos betanítási időszakot követően választhatott volna, hogy elfogadja-e ezt, vagy nem köt munkaszerződést. Álláspontja szerint a munkáltató és a munkavállaló azért köt egymással munkaszerződést, hogy abban lehetősége legyen olyan - bármelyik fél számára fontos - kérdésben megállapodni, amelyek az Mt.</a>-ben nincsenek felsorolva. Az alperes azért rögzítette a szóban lévő feltételt a munkaszerződésben, mert a munkáltató "fennmaradásának létkérdése", hogy a gyártás minősége és a határideje betartott legyen. Az alperes működésében a stabil munkateljesítmény olyan súlyúnak minősül, amelynek megszegése a rendkívüli felmondásra indokot kell hogy adjon. A perbeli esetben a munkavállaló évekig az átlag felett teljesített, nem volt alkalmatlan a munkavégzésre, a legalább elvárt teljesítményszázalék teljesítésére.
Utalt arra, hogy a meghallgatott tanú az indok jogszerűségét alátámasztotta azzal a ténnyel, hogy a felperes "szabadszájú" volt és sokat beszélgetett munka közben, azt zavarta, és a saját teljesítményét is hátráltatta.
Az alperes hangsúlyozta, hogy az egyenlő bánásmód elvébe ütközne, ha a rosszul teljesítő munkavállalót rendes felmondással küldené el, annak anyagi következményeivel, így a jól teljesítő többség érdeke sérülne.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem alkalmasak.
A munkaszerződésben rögzített rendkívüli felmondási okok csak példálózó jellegűek lehetnek, valamely konkrét magatartás megjelölése jogszabályba ütköző, ha az Mt. 96. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltér, a törvényben előírt együttes feltételeknek nem felel meg.
Az eljáró bíróságok helytállóan következtettek arra, hogy az a körülmény, miszerint a munkavállaló havi teljesítménye két egymást követő hónapon keresztül nem érte el a mindenkori minimál órabéréhez rendelt teljesítményszázalék mértékét, rendkívüli felmondás jogszerű indoka nem lehetett. A teljesítményszint el nem érése a munkavállaló munkavégzési képességével, vagy objektív okokkal összefüggő körülmény is lehet, így - többlettényállási elem hiányában - nem tekinthető a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékű megszegésének, illetve olyan körülménynek, mely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné tenné. A rendkívüli felmondásban megjelölt teljesítménytől való elmaradás, a munkaszerződés egy meghatározott kikötésére való utalás utóbb, a peres eljárásban más kötelezettségszegésre hivatkozással nem bővíthető.
Az Mt. 9. §-a szerint a semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Az alperes felülvizsgálati érvelése szerint a vitatott pontban megjelöltek nélkül nem jött volna létre a jogviszony a felperessel. Függetlenül attól, hogy az alperes - kiemelve a peres felek szerződéskötési szabadságát, a gazdasági érdekei szem előtt tartásával - a munkaszerződést a hivatkozott pont nélkül nem kötötte volna meg, a perbeli szerződési feltétel jogszabályba ütköző, érvénytelen kikötés volt, az arra alapított rendkívüli felmondás pedig jogellenes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érintette, egyebekben a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.830/2009.)