adozona.hu
BH+ 2011.8.364
BH+ 2011.8.364
A közigazgatási perben a kereset legkésőbb az első tárgyaláson változtatható meg. A kereseti kérelemhez kötöttség folytán a bíróság a keresetben megjelölttől eltérő jogszabálysértést a perben nem vizsgálhat [Pp. 335/A. § (1) bekezdés, KK. 34. számú állásfoglalás].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes egészségbiztosítási pénztár fizetési meghagyással a felperest 1 707 916 forint megfizetésére kötelezte az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-a alapján Ö. P. 2004. 10. 29-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátás és kamata megtérítése címén. Az indokolás szerint az F. Kft. alkalmazásában álló Ö. P. gépkocsivezető a felperes telephelyén az általa vezetett puttonyos konténeres tehergépjárműbe 4 tonna súlyú acélhenger beemelését irányította...
BH+ 2011.8.364 A közigazgatási perben a kereset legkésőbb az első tárgyaláson változtatható meg. A kereseti kérelemhez kötöttség folytán a bíróság a keresetben megjelölttől eltérő jogszabálysértést a perben nem vizsgálhat [Pp. 335/A. § (1) bekezdés, KK. 34. számú állásfoglalás].
Az alperes egészségbiztosítási pénztár fizetési meghagyással a felperest 1 707 916 forint megfizetésére kötelezte az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-a alapján Ö. P. 2004. 10. 29-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátás és kamata megtérítése címén. Az indokolás szerint az F. Kft. alkalmazásában álló Ö. P. gépkocsivezető a felperes telephelyén az általa vezetett puttonyos konténeres tehergépjárműbe 4 tonna súlyú acélhenger beemelését irányította, az emelést a felperes munkavállalója villástargonca villájára erősített 3 tonna teherbírású kötéllel végezte. A kötél elszakadt, a henger felcsapódott a konténer szélére, ennek következtében a gépjármű puttonyában tartózkodó gépkocsivezető bal térdkalács-törést szenvedett. A felperes felelősségét az alperes arra alapítva állapította meg, hogy nem szakszerűen végezte az anyagmozgatást, 3 tonna teherbírású kötéllel történt az emelés, amelynek közelében illetéktelen személy tartózkodott.A felperes keresetében vitatta, hogy jogellenesen járt el, és a Ptk. 339. §-a szerinti felelőssége fennállna. Arra hivatkozott, hogy az anyagmozgatást a sérült szakszerűtlen utasítása szerint végezték, a sérült a saját döntése alapján tartózkodott a gépkocsi platóján, az emlőeszköz megfelelő volt, az alkalmazott két kötél teherbírása 6 tonna volt, és az alperes az egészségügyi ellátások összegszerűségét nem igazolta.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Utalt az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 40. § (2) bekezdésére, amely szerint a telephelyén a munkavégzés összehangolásáért a felperes volt felelős.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetési meghagyást megváltoztatva a felperest az egészségbiztosítási ellátási költség és kamata 50 százaléka - 740 497 forint tőketartozás és 113 461 forint kamat - megfizetésére kötelezte.
A bíróság a lefolytatott bizonyítás adatai, köztük a beszerzett igazságügyi munkavédelmi szakértő véleménye alapján megállapította, hogy a felperes nem megfelelő teherbírású köteleket alkalmazott, és a sérült is súlyos szabályszegést követett el azzal, hogy a gépkocsi tetején lévő konténerben állt, a konténert nem helyezte le a földre, nem úgy történt a hengerek behelyezése; a felperesnek a sérült szabálytalan eljárását meg kellett volna tiltania. Ily módon a felperes és a sérült magatartása is közrehatott a baleset bekövetkezésében, felelősségük azonos mértékű, ezért a bíróság 50-50 százalékos kármegosztást alkalmazott. A fizetési meghagyás mellékleteiben részletezett egészségügyi ellátások összegét a bíróság elfogadta, hivatkozott a kórházi ellátás dokumentumainak ellenőrzésére.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, keresetének megfelelően a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint a megtérítési felelősség az Ebtv. 67. §-a alapján a sérült munkáltatóját terheli, mert megszegte a munkabaleset kivizsgálásának szabályait, nem látta el megfelelő utasítással a sérültet, és a baleseti jegyzőkönyv felvételével a munkáltató elismerte a felelősségét. Mindezekre tekintettel az Ebtv. 68. §-a - illetve a Ptk. 339. §-a - szerint felelőssége nem áll fenn. A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdése megsértését panaszolta, az abban előírt 90 napos határidő elmulasztása miatt. Sérelmezte, hogy az orvosi ellátások költségét és a táppénz kifizetés összegszerűségét alperes nem igazolta, és erre a bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le, nem szerezte be a sérült munkabérére vonatkozó adatokat.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
1. A peres iratok alapján megállapítható, hogy felperes a keresetlevelében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését - a jogalap tekintetében - arra hivatkozva kérte, hogy a Ptk. 339. §-a szerinti feltételek (jogellenes magatartás, okozati összefüggés) hiányában megtérítési felelőssége nem áll fenn. Az első tárgyaláson a keresetét változatlanul fenntartotta, állította: úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Felperes, a sérült munkáltatóját az Ebtv. 67. §-a alapján terhelő megtérítési felelősségre tekintettel a fizetési meghagyás jogszerűségét a 2008. december 11-i harmadik tárgyaláson, illetve az előkészítő iratában vitatta.
Figyelemmel arra, hogy a Pp. 335/A. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási perben a kereset legkésőbb az első tárgyaláson változtatható meg, és a kereseti kérelemhez kötöttség folytán a bíróság a keresetben megjelölttől eltérő jogszabálysértést nem vizsgálhat (KK 34. számú állásfoglalás), felperes a felülvizsgálati kérelmében az Ebtv. 67. §-a szerinti felelősségre hivatkozva a jogerős ítéletet sikerrel nem támadhatta.
A megtérítési felelősség jogalapját - ideértve a felelősség 50 százalékos mértékének megállapítását is - érintő egyéb jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelem nem panaszolt, ennélfogva a jogerős ítélet ebben a körben további felülvizsgálatot nem igényelt.
2. A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdése megsértését felperes a keresetlevelében, illetve az első tárgyaláson sem jelölte meg, joggal való visszaélést sérelmezett a baleset időpontjától eltelt időre tekintettel. Minthogy a hivatkozott rendelkezés nem a baleset időpontjától számított határidőt állapít meg, a felülvizsgálati kérelem a káreseménytől eltelt idő miatt jogvesztést tévesen állított, ezen okfejtés alapján jogszabálysértés nem volt megállapítható.
3. Az alperes a megtérítendő egészségbiztosítási ellátások összegszerűségét a fizetési meghagyás 2. számú mellékletében tételes adatok szerint, napi bontásban részletezte, majd a bizonyítási eljárás során a dr. B. F. orvosszakértő által ellenőrzött 20 oldalas kimutatás becsatolásával teljes részletességgel igazolta az egyes ellátások helyét, idejét, típusát, illetve mibenlétét. Az így közölt adatok közt ellentmondásra maga felperes sem hivatkozott. A becsatolt zárójelentés és az említett részletes kimutatás adatai nem támasztják alá a felülvizsgálati kérelemben állított késedelmet a szakszerű gyógyszeres kezelést illetően, hiszen az antibiotikus terápia alkalmazása az újabb feltárással egyidejűleg (az ötödik postoperatív napon) megkezdődött, nem a baktérium tenyésztés eredménye után. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott elvi határozat - az eltérő tényállás és jogkérdés folytán - adott esetben nem volt alkalmas az érvelés alátámasztására.
A táppénz összegszerűsége sem tekinthető megalapozatlannak önmagában azért, mert a perben a munkáltatótól a vonatkozó béradatok beszerzésére nem került sor, hiszen a táppénz összegét a munkáltató által szolgáltatott, közokiratban közölt adatok alapján állapítják meg [Ebtv. 48. § (2) bekezdés, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 44. § (1) bekezdés, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. § (2) bekezdés], és téves adatszolgáltatást felperes maga sem állított.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
(Legf.Bír. Mfv.III.11.155/2009.)