adozona.hu
AVI 2011.7.80
AVI 2011.7.80
A Jöt. nem rendelkezik a méltányosság gyakorlásáról, az Art. szabályai szerint a méltányosság csak az adótartozás tekintetében gyakorolható, üzletbezárás tekintetében nem (2003. évi XCII. tv. 133-134. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B.-i Fővámhivatal, mint elsőfokú hatóság a 2006. december 29. napján hozott határozatában a 2006. november 30-án elkövetett jövedéki törvénysértés miatt kötelezte a felperest 100 000 Ft jövedéki bírság, 10 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére, elrendelte a lefoglalt alkoholtermék elkobzását, megsemmisítését, és az egyéni vállalkozó felperes által üzemeltetett kereskedelmi egység 42 napra történő bezárását. E határozat ellen a felperes fellebbezést nem nyújtott be, így ez első fokon jogerő...
AVI 2011.7.80 A Jöt. nem rendelkezik a méltányosság gyakorlásáról, az Art. szabályai szerint a méltányosság csak az adótartozás tekintetében gyakorolható, üzletbezárás tekintetében nem (2003. évi XCII. tv. 133-134. §)
A B.-i Fővámhivatal, mint elsőfokú hatóság a 2006. december 29. napján hozott határozatában a 2006. november 30-án elkövetett jövedéki törvénysértés miatt kötelezte a felperest 100 000 Ft jövedéki bírság, 10 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére, elrendelte a lefoglalt alkoholtermék elkobzását, megsemmisítését, és az egyéni vállalkozó felperes által üzemeltetett kereskedelmi egység 42 napra történő bezárását. E határozat ellen a felperes fellebbezést nem nyújtott be, így ez első fokon jogerőre emelkedett.A felperes 2007. január 15-én benyújtott beadványában - méltányosságból - kérte az üzletbezárásra vonatkozó rendelkezés törlését és fizetési kötelezettsége mérséklését. E kérelem tárgyában a B.-i Fővámhivatal 2007. február 6. napján két döntést hozott határozatában elutasította az üzletbezárás elengedésére irányuló kérelmet, a végzésével pedig megszüntette a határozattal kiszabott összeg megfizetésének mérséklésére irányuló kérelem kapcsán indult hatósági eljárást, mivel az ezzel kapcsolatos kérelmet a felperes visszavonta.
A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt, kérte indokai alapján a 42 napra történő üzletbezárásra vonatkozó elsőfokú jogerős határozat szerinti rendelkezését törlését.
Az alperes a méltányossági kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat megvizsgálva a 2007. március 10. napján hozott határozatában elutasította a B.-i Fővámhivatal határozata ellen benyújtott fellebbezést, és ezt az elsőfokú határozatot változtatás nélkül helybenhagyta. Az alperes a határozatában - "felügyeleti intézkedés keretében" - a B.-i Fővámhivatal elsőfokú határozatának rendelkező részét az üzletbezárás tekintetében megváltoztatta akként, hogy ennek időtartamát 30 napra leszállította, egyéb rendelkezéseit azonban változtatás nélkül helybenhagyta. Az alperes az üzletbezárással kapcsolatos érdemi döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 48. § (2) bekezdés a) pontjában, 117. § (1) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 112-113. §-aiban, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseiben foglaltakra alapította. Határozatát e körben azzal indokolta, hogy az üzletbezárástól nem tekinthet el, mivel erről még a jogszabályváltozás előtt jogerőre emelkedett határozatban döntött a B.-i Fővámhivatal, az üzletbezárás időtartama azonban a jogszabályi rendelkezések értelmében csak 30 nap lehet.
A felperes keresetében az alperesi határozat üzlethelyiség bezárására vonatkozó részének hatályon kívül helyezését, vagy megváltoztatását kérte. A felperes azzal érvelt, hogy 2007. január 1. napjával módosult a Jöt. 117. § (2) bekezdése, ennél fogva vele szemben nem alkalmazható az üzletbezárására vonatkozó intézkedés. Hivatkozott arra is, hogy a vele szemben kiszabott jövedéki és mulasztási bírság, valamint a 30 napos üzletbezárás méltánytalan, nem felel meg a hatályban lévő jogszabályi rendelkezéseknek.
A kereset benyújtása után az alperes - a 2007. április 18. napján kelt határozatában a másodfokú határozatának indokolását módosította, egyéb rendelkezéseit helybenhagyta, egyidejűleg felügyeleti intézkedés keretében - a B.-i Fővámhivatal - üzletbezárás mellőzését elutasító - határozatának indokolását "jogszabályi hivatkozásban megváltoztatta", egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. E határozatának indokolásában az alperes azt rögzítette, hogy korábban az első- és másodfokú döntés alapjaként tévesen hivatkozott a Ket. rendelkezéseire, mivel jövedéki ügyben - a Jöt. 48/A. § (1) bekezdése értelmében - ezek nem alkalmazhatók.
A felperes érvelését változatlanul fenntartva kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kereseti kérelmében foglaltaknak megfelelően.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt:
A felperes méltányossági kérelme tárgyában hozott határozatok a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően döntöttek az üzletbezárás mellőzésére vonatkozó kérelem elutasításáról. A 2007. január 1. napjától hatályba lépő új jogszabály a felperesre nézve valóban kedvezőbb elbírálást tartalmaz, de a perbeli esetben ennek alkalmazására nincs lehetőség, mivel az új jogszabály a visszamenőleges hatályú illetve a folyamatban lévő ügyekben történő jogalkalmazást nem írja elő.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát téves jogértelmezésre hivatkozással.
A felperes azzal érvelt, hogy bár a Jöt.-öt módosító 2006. évi LXI. törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a visszamenőleges hatályú, illetve a folyamatban lévő ügyekben történő jogalkalmazást előírná, a háttérjogszabályt jelentő Ket. 104. § (3) bekezdése a teljes felülbírálat elvét határozza meg. A jogerős határozat meghozatalára a 2006. évi LXI. törvény hatályba lépéséig nem került sor, a Jöt. 117. § (2) bekezdése szerinti szabályozás változása miatt az üzletbezárásra vonatkozó joghátrány vele szemben nem alkalmazható, mert az adózás alól elvont alkoholmennyiség nem haladta meg a kereskedelmi mennyiséget.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes a Jöt. 1. § (4) bekezdésében és a 110. § (7) bekezdésében meghatározott jövedéki törvénysértést 2006. november 30-án követte el 0,15 liter 50 tf%-os magyar adójegy és zárjegy nélküli vegyes gyümölcspálinka, 0,5 liter 40 tf%-os és 0,2 liter 35 tf%-os bontott állapotú alkoholtermékek tekintetében, amelyet az üzlethelyiségében, raktárában tárolt.
A jövedéki törvénysértés miatt jövedéki és mulasztási bírságot kiszabó, üzletbezárást elrendelő elsőfokú határozat ellen a felperes jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő. Ebből következően az alperes kizárólag rendkívüli jogorvoslat keretében - felügyeleti intézkedéssel - módosíthatta az üzletbezárás jogszabálysértően megállapított időtartamát a határozatában. Ez az üzletbezárás időtartamát módosító és az ennek indokolását módosító alperesi határozati döntés tartalmilag és formailag sem tekinthető méltányossági jogkörben hozott érdemi döntésnek, hiszen ezekre az alperes által sem vitatottan felügyeleti intézkedés keretében került sor a felügyeleti intézkedésre vonatkozó alperesi határozatokban is megjelölt eljárási szabályoknak megfelelően. A határozatoknak az a része képezi a méltányossági jogkörben eljárva hozott döntést, amely a határozat elleni fellebbezést bírálja el, és hagyja helyben.
Az alperes és a megyei bíróság helyesen utalt arra, hogy a perben keresettel támadott határozat adóhatósági határozat, amelyre a Ket. rendelkezései nem alkalmazhatók [Jöt. 48/A. § (1) bekezdése]. A Jöt. nem rendelkezik a méltányosság gyakorlásáról, az Art. szabályai szerint pedig méltányosság csak az adótartozás tekintetében gyakorolható, üzletbezárás vonatkozásában nem. (Art. 133-134. §) Az alperesnek tehát a méltányossági jogkörben hozott döntése törvényes.
Nem állapítható meg jogszabálysértés a felügyeleti intézkedés keretében hozott alperesi határozati érdemi döntés kapcsán sem a következők miatt:
A 2006. évi LXI. törvény 82. §-a csak a Jöt. 117. § (1) bekezdését módosította 2006. szeptember 1-jei hatállyal akként, hogy az első esetben elkövetett jövedéki törvénysértés esetén az üzletbezárás időtartama csak 30 nap lehet. E szabályozásnak az alperes felügyeleti intézkedés keretében hozott döntése megfelel.
A Jöt. 117. § (2) bekezdésének első mondatát a 2006. évi CXXXI. törvény 40. §-a módosította 2007. január 1-jei hatállyal akként, hogy nem kell alkalmazni a 117. § (1) bekezdése szerinti üzletbezárást, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre a jövedéki törvénysértést elkövették, nem éri el a Jöt. 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget. A 2006. évi CXXXI. törvény nem írja elő a Jöt. 117. § (2) bekezdését módosító új szabályozás visszamenőleges hatályú, illetve folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását, ennél fogva - jogszabályi felhatalmazás hiányában - erre nem is kerülhet sor. Az alperes tehát a felügyeleti intézkedés keretében sem hozhatott olyan érdemi döntést, amely a jövedéki termék kereskedelmi mennyiséget el nem érő voltára figyelemmel az üzletbezárásra vonatkozó elsőfokú határozati intézkedést hatályon kívül helyezi, vagy megsemmisíti. Az alperes és a megyei bíróság is csak a jövedéki törvénysértés elkövetésekor, a jogkövetkezményt kiváltó magatartás idején - 2006. november 30. napján - hatályos jogszabályok alapján járhatott el. A felperes által hivatkozott BH 2001/505. számú ügyben kifejtett jogi álláspont a perbeli esetre - ügyazonosság hiányában - nem alkalmazható.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.328/2007.)