adozona.hu
EH 2010.2255
EH 2010.2255
Bizonyíték - jegyzőkönyv - értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül az annak keletkezésére vonatkozó jogszabály rendelkezése [Pp. 206. § (1) bekezdés, 1993. évi LXXVII. tv. 30/F. § (2) bekezdése]. A megtorlásként kiadott felmentés rendeltetésellenes [Kjt. 34. §, Mt. 4. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2008. augusztus 25-én kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg, és a jogviszony az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest 2 921 480 forint megfizetésére, ez...
EH 2010.2255 Bizonyíték - jegyzőkönyv - értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül az annak keletkezésére vonatkozó jogszabály rendelkezése [Pp. 206. § (1) bekezdés, 1993. évi LXXVII. tv. 30/F. § (2) bekezdése].
A felperes a keresetében a munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2008. augusztus 25-én kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg, és a jogviszony az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest 2 921 480 forint megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az általános iskolai tanító, biológia szakos általános iskolai tanár, és közoktatás-vezető képzettségű felperes 2000-től az sz.-i M. Általános Iskola igazgatói feladatait látta el.
Sz. Község és E. Város Önkormányzat képviselő-testületei közoktatási feladatok ellátására intézmény fenntartói társulást hoztak létre, amely során a fenntartói jogok gyakorlására E. Város Önkormányzat Képviselő-testületét hatalmazták fel. 2007. augusztus 15-étől az sz.-i M. Általános Iskola az e.-i Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagiskolájaként működött, amelynek vezetője a felperes volt. 2008. július 1-jétől az alperes több intézmény, így az Sz. Általános Iskola integrálásával jött létre, melynek megbízott vezetője H. A. lett.
2008 tavaszán Sz. községben felmerült az iskola további fenntartásának kérdése, és lehetőségként vetődött fel az alapítványi formában történő működtetés. E. Önkormányzat Képviselő-testülete a határozatában 2008. szeptember 1-jétől az alperes létszámát 209 főben állapította meg, ezáltal 28 fő létszámcsökkentést rendelt el azzal, hogy 20 fő közalkalmazott jogviszonya felmentéssel megszüntetésre kerül.
Az alperes megbízott vezetője a 2008. július 23-án kelt levelében tájékoztatta a felperest a képviselő-testület döntéséről, és a közalkalmazotti jogviszonyának várható megszüntetéséről. A felperes 2008. július 25-ei bejelentésére az alperes a 2008. július 30-án kelt levelében közölte, hogy betölthető munkahelyet üres álláshely hiányában nem tud felajánlani.
Sz. Község Kisebbségi Önkormányzata 2008. augusztus 19-én képviselő-testületi ülést tartott, az azon elhangzottakról H. L.-né hangfelvételt készített, valamint röviden jegyzetelt, a hangfelvételt visszahallgatta, az abban foglaltakat legépelte, majd átadta K.-né F. H. körjegyzőnek. A hangfelvételt tartalmazó szalagot utóbb megsemmisítették. A gépelt jegyzőkönyv szerint az ülésen H. A. többször felszólalt, egyebek között a tagiskola jelenlegi vezetőjének felmentését javasolta, mivel álláspontja szerint a "falu ellen munkálkodott".
Az alperes a 2008. augusztus 25-én kelt intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette E. Város Önkormányzatának létszámcsökkentést elrendelő határozatára és betölthető álláshely hiányára hivatkozással. A 236 főből álló alperesi intézmény létszáma 2008. szeptember 1-jére 209 főre csökkent, 19 fő jogviszonyát szüntették meg.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a képviselő-testületi ülésről felvett jegyzőkönyv nem a valóságot tartalmazza. A bíróság N. J.-né és H. L.-né tanúk vallomása alapján arra a következtetésre jutott, hogy 2008. augusztus 19-én a határozatot elfogadták, és annak tartalma alapján H. L.-né fogalmazta meg annak szövegét. A közokirattal szemben az alperes ellenbizonyítása nem vezetett eredményre, ezért a bíróság megállapította, hogy a jegyzőkönyvben rögzített, és a felperesre nézve sérelmes mondatok H. A.-né részéről elhangzottak.
A felperes nem vitatta, hogy az alperesnél az elrendelt létszámcsökkentés megvalósult. A felmentést követően, a felmentési idő alatt a felperes munkakörébe, illetve a felperes végzettségével ellátható munkakörbe tanítót, biológia szakos általános iskolai tanárt nem alkalmaztak. Ebből következően pedig a közgyűlési határozatra figyelemmel a közalkalmazotti létszámcsökkentés elrendelése okszerűvé tette a munkáltató intézkedését.
A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a felperes bizonyította azon állítását, miszerint az alperes a felmentés jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta, azt az alperes a felperessel szemben megtorlásként alkalmazta, mivel az alapítványi iskola létrehozásában segédkezett. A bíróság megállapítása szerint ezt a felperes a 2008. augusztus 19-ei Kisebbségi Önkormányzat jegyzőkönyvével, és a meghallgatott tanúk vallomásával bizonyította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, egyebekben megváltoztatta, és a felperes kiterjesztett keresetét teljes egészében elutasította.
A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján nem találta megállapíthatónak, hogy Sz. Község Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testületének üléséről a 2008. augusztus 19-én készült két jegyzőkönyv a közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban került kiállításra, mert a perben nem volt adat arra vonatkozóan, hogy mi a jegyzőkönyv megszabott alakja, azt jegyzőkönyvvezető nem írta alá, a jegyzőkönyvet hitelesítő saját perbeli állítása szerint pedig az iratot az aláírásával úgy látta el, hogy a már elkészített jegyzőkönyvet teljes terjedelmében nem olvasta el, csupán "átböngészte". A jegyzőkönyvnek akként van két első oldala, hogy azok alapján a javítás ténye, a javítás helye, ideje, a javítást végző személye nem állapítható meg. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint a csatolt irat nem felel meg a Pp. 195. §-ának (1) bekezdésében írt közokirati követelményeknek, ebből eredően nem alkalmas a benne foglalt határozat, továbbá az okiratba foglalt nyilatkozat megtétele, valamint annak ideje és módja bizonyítására. Így az alperest nem terhelte az ellenbizonyítás kötelezettsége.
A jegyzőkönyv tehát nem volt értékelhető közokiratként, a munkaügyi bíróság által meghallgatott tanúk vallomását kellett értékelni. A Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettesének, két tagjának, az ülésen tanácskozási joggal részt vevő körjegyzőnek, N. Zs. pedagógusnak, valamint H. L.-né jegyzőkönyvvezetőnek a vallomása nem volt alkalmas a felperesi tényállítások igazolására.
A meghallgatott további két tanú vallomásának azért nem lehetett meghatározó jelentőséget tulajdonítani, mert az alperes már a 2007. július 23-ai keltezésű intézkedésében tájékoztatta a felperest az E. Város Önkormányzat képviselő-testületének döntéséről, közalkalmazotti jogviszonya várható megszüntetéséről.
A Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalása IV. pontjában foglaltakkal és az Mt. 4. §-ával összefüggésben kiemelte, hogy a munkáltató az intézkedése során nem sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlást tiltó rendelkezést. A perben a felperes nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az alperes a felmentés jogát ártási szándékkal, megtorlásként alkalmazta amiatt, mivel a felperes az alapítványi iskola létrehozásában segédkezett.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős határozat hatályon kívül helyezésére, a jogszabályoknak megfelelő, az elsőfokú bíróság felperesi keresetnek részben helyt adó határozatával azonos tartalmú új határozat meghozatalára irányult.
Álláspontja szerint a kisebbségi önkormányzat jegyzőkönyvének megszabott alakjáról a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 30/F. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a következőképpen: a jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök, és a testület által - a képviselők közül - kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt öt napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak.
A másodfokú bíróság által levont jogkövetkeztetés téves, amennyiben a jegyzőkönyv alakját törvény szabja meg, úgy szükséges, de egyben elegendő az, hogy a jogszabály rendelkezése szerint az elnök és a jegyzőkönyv hitelesítője aláírják, nem feltétel, és a bizonyító erőt nem befolyásolja a jegyzőkönyvvezető aláírásának a hiánya, minthogy a jegyzőkönyvvel szemben ilyen követelményt az irányadó jogszabály nem támaszt.
A másodfokú bíróság az ítéletében hivatkozott arra, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője nem olvasta el tüzetesen az abban foglaltakat, mielőtt aláírta volna. A felperes álláspontja szerint önmagában ez nem érinti a jegyzőkönyv hitelességét, egyébként pedig a jegyzőkönyv hitelesítője által használt kifejezés, nevezetesen, hogy "átböngészte", ennek ellenkezőjét jelenti.
Amennyiben a csatolt okiratnak teljes bizonyító ereje nem lett volna, akkor is mint egyszerű okirat bizonyító erővel rendelkezik, és a bizonyítás egyéb adataival összevetve alkalmas a másodfokú bíróság álláspontjától eltérő következtetés levonására.
Az alperes törvényes képviselőjének kijelentéséből egyértelműen következik, hogy a munkáltató akarata a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére irányult, és az is, hogy ennek oka "a falu ellen munkálkodása", az alapítványi iskola létrehozásában vállalt szerepe volt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A másodfokú bíróság az ítéletében helytállóan fejtette ki, hogy az eljárása során már csak az volt értékelhető, hogy a munkáltatói felmentés megvalósította-e az Mt. 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat. Így a felülvizsgálati eljárásban is csak ennek értékelésére volt lehetőség.
Tévedett azonban a másodfokú bíróság, amikor az Sz. Község Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testületének 2008. augusztus 19-én megtartott rendkívüli üléséről készített jegyzőkönyvet értékelte, és megállapította, hogy a Pp. 195. § (1) bekezdés alapján az nem felel meg a közokirat követelményeinek, a tanúk vallomásai pedig nem voltak alkalmasak a felperesi tényállítás igazolására.
Helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy Sz. Zs. volt jelen az ülésen, ezt a tanúk a meghallgatásuk alkalmával is megerősítették.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénynek az ügyben irányadó 30/F. § (2) bekezdése szerint a jegyzőkönyvet az elnök, és a jegyzőkönyv hitelesítője írják alá, amely a jelen esetben megtörtént, a jegyzőkönyvvezető aláírásának elmaradása nem befolyásolja a jegyzőkönyv hitelességét.
A jegyzőkönyv vezetését végző H. L.-né a tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy "D. Cs.-né is átnézte az általam írtakat, ő volt a jegyzőkönyv hitelesítője, ő sem jelzett semmilyen problémát". K.-né F. H. körjegyző pedig úgy vallott, hogy "akkor, amikor annak idején átnéztem a jegyzőkönyvet, nem észrevételeztem semmit. A határozat tartalmával kapcsolatban nem tettem semmi észrevételt. Valószínűsíteni tudom, hogy akkor úgy láttam, hogy a jegyzőkönyv azt rögzíti, ami elhangzott ...". A jegyzőkönyv hitelesítője, D. Cs.-né tanúvallomása szerint pedig "azt láttam, hogy nagyjából megfelelt a jegyzőkönyv tartalma a valóságnak".
Az Mt. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében a jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítésének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy arra vezet. Ebből következően a felperes eltávolítását célzó kereseti előadást a rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozó bizonyítási szabályok alapján kellett vizsgálni, amely szerint a bizonyítási teher a felperesre hárult [Pp. 164. § (1) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a felmentés jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta, azt megtorlásként alkalmazta figyelemmel arra, hogy a felperes az alapítványi iskola létrehozásában közreműködött. Ezt támasztotta alá a Kisebbségi Önkormányzat 2008. augusztus 19-én készült jegyzőkönyve, amely tartalmazta H. A.-né, az oktatási központ megbízott igazgatójának nyilatkozatát, miszerint "ha valaki a települése ellen magániskolát akar működtetni, úgy gondolja, hogy ő a pályázatban leírt célkitűzéseit így nem tudja megvalósítani. Úgy döntött, hogy a létszámleépítésnél azt a személyt bocsátják el, aki a falu ellen munkálkodott, ezért kérné a Kisebbségi Önkormányzat egyetértő nyilatkozatát." Mindebből pedig helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felmentés oka valós és okszerű volt, azonban a munkáltató döntése az Mt. 4. §-ában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközött, ezért az jogellenes volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.174/2010.)