AVI 2011.3.26

Az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa (1990. évi C. tv. 11., 12., 52. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes jegyzői felhívásra építményadó-bevallást nyújtott be F., R. u. 16. szám alatti ingatlanra, mint az építmény tulajdonosa. Kérte adómentesség biztosítását azzal, hogy 2004. december 30-tól az ingatlanban lakóhelyet létesített.
A bejelentést követően a jegyző a felperes terhére elsőfokú határozatával 2004. évre 40 000 Ft építményadót állapított meg, 2005. évtől mentesítette az építményadó megfizetése alól.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezett, a jegyző a korábbi határ...

AVI 2011.3.26 Az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa (1990. évi C. tv. 11., 12., 52. §)
A felperes jegyzői felhívásra építményadó-bevallást nyújtott be F., R. u. 16. szám alatti ingatlanra, mint az építmény tulajdonosa. Kérte adómentesség biztosítását azzal, hogy 2004. december 30-tól az ingatlanban lakóhelyet létesített.
A bejelentést követően a jegyző a felperes terhére elsőfokú határozatával 2004. évre 40 000 Ft építményadót állapított meg, 2005. évtől mentesítette az építményadó megfizetése alól.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezett, a jegyző a korábbi határozatát részben módosította, egyebekben a határozatot nem változtatta meg.
Az alperes jogelődje fellebbezés folytán eljárva, 2006. május 18-án az alap és a módosító elsőfokú határozatot eltérő indokolással helybenhagyta.
Az alperes hivatkozott arra, hogy az 1990. évi C. törvény (Htv.) 11. § (1) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, 52. § 7. pontja, valamint a perbeli időben hatályos 2/2003. (III. 10.) Ök. számú rendelet 2. § (2) illetve (3) bekezdése alapján az adó megfizetésére a felperes kötelezett 2004. január 1-jétől, mivel ettől az időponttól kezdődően ő tekinthető tulajdonosnak, és állandó lakóhelyet még nem létesített.
A felperes keresetében kérte a 2004. évre megállapított adófizetési kötelezettség törlését. Álláspontja szerint mivel tulajdonjog-fenntartással történt az ingatlan szerzése, ezért 2004. január 1-jétől még nem lehetett az ingatlan tulajdonosának tekinteni, ebből következően adófizetési kötelezettsége sem állt fenn.
Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság idézte a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és ennek alapján megállapította, hogy a 2003. december 12-én benyújtott adásvételi szerződés kapcsán az ingatlan-nyilvántartás széljegyzése megtörtént, ezért adózási szempontból a felperest kellett az ingatlan tulajdonosának tekinteni 2004. január 1-jétől figyelemmel a tulajdonostársával való megállapodásra is. A helyi adórendeletben megállapított mentességi jogcím a felperesnél 2005. évtől következett be, mivel az ingatlan tulajdonán 2004 decemberében létesített lakcím bejelentést.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes lényegében megismételte a korábban kifejtett jogi álláspontját, mely szerint mivel nem volt még 2004. januártól tulajdonosnak tekinthető, ezért adófizetési kötelezettsége sem állt fenn.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 270. § alapján jogszabálysértésre hivatkozással kell kérni. A felperes az ítélet jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy tulajdonosi jogcím hiányában 2004. évben nem volt helyi adófizetési kötelezettsége.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy az adó jelen esetben az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa.
A nem vitás tényállás szerint a felperes és édesanyja 2003 decemberében vásárolta meg a perbeli ingatlant, az adásvételi szerződést ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre 2003. december 12-én benyújtották az illetékes földhivatalhoz, a széljegyzés megtörtént. Nem vitás tény az is, hogy az adásvételi szerződésben az eladó tulajdonjog fenntartást kötött ki a teljes vételár megfizetéséig. A Htv. 52. § (7) pontjában található értelmező rendelkezése szerint amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották, és ennek tényét a földhivatal széljegyezte, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Nincs jelentősége annak, hogy az adásvételi szerződésben tulajdonjog fenntartás került kikötésre.
Így helyesen állapította meg mind az alperes határozatában, mind az elsőfokú bíróság ítéletében, hogy a felperest 2004. január 1-jétől a perbeli ingatlan tulajdonosának kell tekinteni, ezért fennállt az építményadó fizetési kötelezettsége.
Az alperes helyesen rendelkezett arra is, hogy a 2/2000. (III. 10.) Ök. számú rendeletben megfogalmazott adófizetés alóli mentességi ok a felperes esetében 2005-től következett be. Ez időponttól rendelkezett ugyanis a felperes az ingatlanba bejelentett lakcímmel.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.232/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.