adozona.hu
BH+ 2011.3.134
BH+ 2011.3.134
A szolgálati viszonyból eredő kötelezettséggel össze nem függő bűncselekmény miatt a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjával szemben elrendelt nyomozás - a gyanúsítottként való kihallgatás nélkül is - megalapozta a beosztásból történt felfüggesztést [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 149. § (1)-(2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendőrzászlós rendfokozatú felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel, főhatár-rendész beosztásban.
A K. Határrendészeti Kirendeltség vezetője 2008. szeptember 6-án kelt határozatával a felperessel szemben a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt megindult büntetőeljárás jogerős befejezéséig - mivel a terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésbe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti - a felperest a szo...
BH+ 2011.3.134 A szolgálati viszonyból eredő kötelezettséggel össze nem függő bűncselekmény miatt a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjával szemben elrendelt nyomozás - a gyanúsítottként való kihallgatás nélkül is - megalapozta a beosztásból történt felfüggesztést [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 149. § (1)-(2) bekezdés].
A rendőrzászlós rendfokozatú felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel, főhatár-rendész beosztásban.A K. Határrendészeti Kirendeltség vezetője 2008. szeptember 6-án kelt határozatával a felperessel szemben a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt megindult büntetőeljárás jogerős befejezéséig - mivel a terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésbe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti - a felperest a szolgálati beosztásából felfüggesztette, és a felfüggesztés időtartamára elrendelte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 107. § (1) bekezdése szerinti távolléti díj 50 százalékának visszatartását.
A felperes a szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében az alperesi intézkedés jogellenességének megállapítását, beosztásába való visszahelyezését és visszatartott távolléti díja megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint a felperes 2008. szeptember 5-én 23 óra 30 perckor szolgálaton kívül K. belterületén közlekedve a tulajdonát képező személygépkocsival nekiütközött a védett útvonalon haladó külföldi forgalmi rendszámú személygépkocsinak. A baleset során személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett. A felperes a baleset helyszínére érkező járőröknek elismerte, hogy alkoholt (3 üveg sört) fogyasztott, ezért a vezetői engedélyét még a helyszínen bevonták, és vérvételre előállították. A vérvételi jegyzőkönyv enyhe alkoholos befolyásoltságot, az orvosszakértői vélemény a vérvétel alapján 1,01 ezrelék, a vizeletvétel alapján 1,37 ezrelék alkoholos befolyásoltságot állapított meg. A felperessel szemben a Btk. 188. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő ittas járművezetés vétségének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult.
A munkaügyi bíróság a rendőrség belső szabályzatai alapján megalapozottnak fogadta el az alperes érvelését, mely szerint a felperessel szemben a mintavétellel megindult a nyomozás, annak külön elrendelése nélkül. Ezért a munkáltató mérlegelési jogkörében jogszerűen dönthetett arról, hogy a felperest a büntetőeljárás befejezéséig a szolgálati beosztásából felfüggeszti, melynek törvényi feltételei fennálltak.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint is a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségével össze nem függő bűncselekmény miatt a felperessel szemben elrendelt nyomozás anélkül, hogy a felperest gyanúsítottként kihallgatták volna, megalapozta a beosztásából történt felfüggesztését.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és keresete szerinti döntés hozatalát kérte.
Érvelése szerint a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai fegyelmi szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 40. § (1) bekezdése szerint a beosztásból való felfüggesztésnek három konjuktív feltétele van: a hivatásos állományú magatartása szolgálati viszonnyal össze nem függő bűncselekmény, vele szemben nyomozást rendeltek el és gyanúsítottként kihallgatták. Az eljárt bíróságok ezért tévedtek, amikor a csupán mintavétellel megindult nyomozást ellene indított nyomozással azonosították, és figyelmen kívül hagyták, hogy a gyanúsítottként való kihallgatás feltétele hiányzott.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásából a törvényben meghatározott esetekben felfüggeszthető, így fegyelmi eljárás alatt [Hszt. 132. § (1) bekezdés], továbbá akkor, ha a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul [Hszt. 149. § (1)-(2) bekezdés]. A Hszt. 132. § (5) bekezdése szerinti fenyítés kiszabása esetén pedig fel kell függeszteni.
A perbeli esetben a felperessel szemben fegyelmi eljárás nem indult. Ezért a Hszt. 149. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételek fennállását kellett vizsgálni.
A Hszt. 149. § (1) szerint, ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 106. § (1) bekezdése alkalmazásával - az eljárás befejezéséig felfüggeszthető. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.
Az előbbiekből következően a törvény a felfüggesztés lehetőségét mindenekelőtt ahhoz köti, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul. Ez esetben vizsgálható a Hszt. 149. § (2) bekezdése szerinti további két vagylagos feltétel fennállása.
A büntetőeljárás rendszerint nyomozással kezdődik, és csak azzal szemben indítható, akit a bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 164. § (1) bekezdés, 170. § (1) bekezdés].
Az irányadó tényállás szerint az alkoholszonda elszíneződéséből, továbbá a balesetet okozó felperesnek az alkoholfogyasztás tényére, és mennyiségére vonatkozó helyszínen tett elismerő nyilatkozatából, valamint a kirendeltségvezető részére 2008. szeptember 6-án megtett jelentéséből alappal lehetett következtetni a bűncselekmény elkövetésének gyanújára. A felperes a felülvizsgálati kérelmében már maga sem tette vitássá, miszerint a mintavétellel megindult a nyomozás.
Következésképp nem jogszabálysértő az eljárt bíróságok levont jogkövetkeztetése, miszerint az adott tényállás alapján megállapítható, hogy a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően a felperessel szemben szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.
Az eljárt bíróságok helytállóan és jogszerűen állapították meg azt is, miszerint a felperes tekintetében a Hszt. 149. § (2) bekezdése szerinti további (vagylagos) feltétel is fennállt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.10.110/2010.)