adozona.hu
BH+ 2011.3.133
BH+ 2011.3.133
Ha a kollektív szerződés nem a kártérítés mértékét, hanem a leltárhiány összegét határozta meg a munkáltató által hozható kártérítési határozat feltételeként, e rendelkezés alapján hozott kártérítési határozat jogellenesnek bizonyult [Mt. 170/D. § (4) bekezdés, 172. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2006. július 12-étől bolti eladó munkakörben állt az alperes alkalmazásában.
Az alperes 2007. június 16-án leltárt tartott, amelynek alapján megállapította, hogy a 2006. november 5. és 2007. június 16. közötti leltáridőszakban 3 336 084 forint leltárhiány keletkezett.
A felperes keresetében a 467 052 forint összegű leltárhiány megfizetésére kötelező kártérítési határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes kártérítési határozatát hatályon k...
BH+ 2011.3.133 Ha a kollektív szerződés nem a kártérítés mértékét, hanem a leltárhiány összegét határozta meg a munkáltató által hozható kártérítési határozat feltételeként, e rendelkezés alapján hozott kártérítési határozat jogellenesnek bizonyult [Mt. 170/D. § (4) bekezdés, 172. § (2) bekezdés].
A felperes 2006. július 12-étől bolti eladó munkakörben állt az alperes alkalmazásában.Az alperes 2007. június 16-án leltárt tartott, amelynek alapján megállapította, hogy a 2006. november 5. és 2007. június 16. közötti leltáridőszakban 3 336 084 forint leltárhiány keletkezett.
A felperes keresetében a 467 052 forint összegű leltárhiány megfizetésére kötelező kártérítési határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes kártérítési határozatát hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest 14 720 forint levonás visszafizetésére.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes az adott leltáridőszakot megelőzően a bolt alkalmazottaival csoportos leltárfelelősségi megállapodást írt alá, ennek alapján a felperes a leltárhiányért annak 14 százalékáig volt felelős. Az alperes a 2007. június 28-án hozott határozattal először 467 052 forint, majd a kiegészítő határozattal 19 251 forint megfizetésére kötelezte a felperest. A tényállás részeként rögzítette azt is, hogy az érintett bolt egy elkülönített helyiségében T. J.-né ruhaneműk és ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozott az alperessel fennálló polgári jogviszony alapján, haszonkölcsön jogcímén. Ezen kívül az alperes törvényes képviselőjével, illetve a boltvezetőkkel való megállapodás alapján segédkezett az üzletben a zöldség-gyümölcs árusításban. Ehhez kapcsolódóan T. J.-né esetenként bement az üzlet raktárába, onnan zöldséget, gyümölcsöt hozott ki.
A munkaügyi bíróság a felperes közvetlen kártérítésre kötelezését elsősorban azért tartotta jogellenesnek, mert a kollektív szerződés az 1.500.000 forintot meg nem haladó leltárhiány esetén tette lehetővé a munkavállalók közvetlen határozattal kötelezését. E körben a kollektív szerződés vonatkozó része nyelvtani értelmezése alapján nem fogadta el az alperes és a szakszervezet írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a kollektív szerződésben a leltárhiány tekintetében meghatározott összeghatárt munkavállalónként, és így kártérítési határozatonként kellett értelmezni. Álláspontja szerint a leltárhiányért való felelősség feltételei egyébként sem álltak fenn, mivel a bolt leltári készletét olyan személy is kezelte, aki az alperessel munkaviszonyban nem állt, leltárfelelősségi megállapodást nem kötött, tevékenységéhez a munkavállalók kifejezetten nem járultak hozzá.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán kiemelte, hogy a leltárhiány fogalma nem értelmezhető az egyes munkavállalókat a leltárhiányból terhelő kártérítés fogalmával egyezőnek.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozva. Érvelése szerint a kollektív szerződés "kötelmi funkciója" az, hogy tükrözze a szerződést megkötő felek akaratát. Álláspontja szerint a kollektív szerződést az azt megkötő felek közösen értelmezhetik, ezért megalapozatlan, hogy a bíróságok ezt a közös értelmezést nem tekintették a kollektív szerződés részének.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróságok a tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltak szerint állapították meg, ebben iratellenesség, a logika szabályainak figyelmen kívül hagyása, ellentmondás nincs.
Az Mt. 170/D. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét az általános szabályok, az Mt. 173. §-a szerint érvényesítheti. Ezért az eljárt bíróságok helyesen vizsgálták, hogy az alperes az Mt. 173. § (2) bekezdésére figyelemmel a munkavállalókat a leltárhiány megfizetésére közvetlenül kötelezhette-e.
Az alperes kollektív szerződése IX. fejezete 4.3. pontja második mondata értelmében 1 500 000 Ft-ot meg nem haladó leltárhiány esetén a munkáltató vezetője közvetlenül határozattal jogosult az érintett munkavállalókat a hiány megfizetésére kötelezni.
A kollektív szerződés értelmezésénél mindenekelőtt annak tényleges tartalma az irányadó, ezért a bíróságok helyesen értelmezték az előbbi rendelkezést akként, hogy a leltárhiány 3 000 000 forintos összegére (nagyságára) figyelemmel kártérítési határozat meghozatalára az alperesnek ilyen kollektív szerződéses szabályozás alapján nem volt lehetősége. Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a leltárhiány fogalma nem azonosítható az annak alapján a munkavállalóra háruló megtérítési kötelezettséggel. A leltárhiány ugyanis nem a munkavállalók személyéhez, hanem az adott egység adott leltáridőszakának leltáreredményéhez kötődik, és nem azonos a leltárhiányból megtérítési felelősséggel tartozó munkavállalóra eső résszel. A kollektív szerződést aláírók utólagos nyilatkozata a kihirdetett szerződési rendelkezéstől eltérő új értelmezésre nem ad alapot.
Következésképpen a kollektív szerződés tartalmából nem következtethető a perben irányadó rendelkezésnek munkavállalónként és kártérítési határozatonként történő értelmezési lehetősége, ezért közömbös, hogy a kollektív szerződést kötő feleknek annak megfogalmazásakor mire irányult az akarata, a munkáltató e körben milyen gyakorlatot követett és ezzel az érdekképviselet egyetértett-e. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes érvelése alaptalan.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.10.998/2008.)