adozona.hu
BH+ 2011.2.88
BH+ 2011.2.88
Az egyéni vállalkozóként végzett gépjármű vezetői oktatói tevékenység a köztisztviselő illetékességi területén a köztisztviselő pártatlan szolgálatát veszélyeztetheti, ezért azt a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlennek minősítheti; ez a tevékenység nem tartozik a törvényi kivételek körébe [Ktv. 21. § (2) bekezdés, 22. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1996. április 29-től közszolgálati jogviszonyban állt az alperessel, illetve jogelődjével, ahol végrehajtó munkakörben dolgozott. Az alperes 2007. augusztus 27-én kelt iratában tájékoztatta, hogy jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 22. § (1) bekezdése alapján - miután az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg - 2007. augusztus 27-tel megszűnt.
A felperes a keresetében az alperesi intézkedés jog...
BH+ 2011.2.88 Az egyéni vállalkozóként végzett gépjármű vezetői oktatói tevékenység a köztisztviselő illetékességi területén a köztisztviselő pártatlan szolgálatát veszélyeztetheti, ezért azt a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlennek minősítheti; ez a tevékenység nem tartozik a törvényi kivételek körébe [Ktv. 21. § (2) bekezdés, 22. § (1) bekezdés].
A felperes 1996. április 29-től közszolgálati jogviszonyban állt az alperessel, illetve jogelődjével, ahol végrehajtó munkakörben dolgozott. Az alperes 2007. augusztus 27-én kelt iratában tájékoztatta, hogy jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 22. § (1) bekezdése alapján - miután az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg - 2007. augusztus 27-tel megszűnt.A felperes a keresetében az alperesi intézkedés jogellenességének megállapítását és a jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását, valamint jubileumi jutalom megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 252 976 forint jubileumi jutalmat. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A megállapított, felülvizsgálati eljárás tekintetében irányadó tényállás szerint a felperes 2007. január 11-én kérelmet terjesztett elő 2007. január 1-jétől a B. Bt. alkalmazásában járművezetői oktatásra irányuló jogviszony létesítésének engedélyezése iránt. Az alperes engedélyezési jogkörrel felruházott vezetője a kérelem szerinti munkavégzéssel járó jogviszony létesítését nem engedélyezte. Ennek ellenére a felperes a továbbiakban is végzett járművezetői oktatói tevékenységet, ezért az alperes 2007. március 22-én, majd 2007. július 2-án ismételten felszólította a felperest, hogy a nem engedélyezett tevékenységét harminc napon belül szüntesse meg. Tájékoztatást adott arról, hogy a harminc nap elteltével amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A felperes az utolsó felszólítást 2007. július 6-án vette át. Ezt követően az alperes 2007. augusztus 13-án értesítette, hogy a részére adott határidő 2007. augusztus 6-tal eredménytelenül lejárt, és nyolc napon belül kérte igazolni, hogy a felperes az összeférhetetlen jogviszonyát megszüntette. A felperes 2007. augusztus 24-én kelt munkáltatóhoz intézett levelében vitatta, hogy szükség lenne a munkáltató engedélyére az általa folytatott tevékenységhez és kijelentette, hogy a tevékenységét nem szünteti meg.
A munkaügyi bíróság nem fogadta el a felperes érvelését, miszerint a gépjárművezetői oktatói tevékenység a Ktv. 21. § (2) bekezdése szerinti kivételnek minősülő, olyan oktatói tevékenység, melyre vonatkozóan a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye nélkül is lehet munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt létesíteni. Ítélete indokolása szerint azzal, hogy a felperes engedély iránti kérelmet terjesztett elő, maga is értékelte az összeférhetetlenség fennállását. A gépjárművezető oktatási tevékenység nem minősül a klasszikus értelemben vett, intézményi keretek között folyó és így, a tevékenységet folytató pártatlanságát biztosító tevékenységnek. A felperes nem intézményi keretek között szervezett tevékenysége nem felelt meg az alperes Közszolgálati Szabályzata III/3. számú melléklete szerinti "oktatói tevékenységnek". Miután nem minősül jogszabályi kivételnek, ezért az alperes mérlegelési jogkörében jogszerűen minősítette összeférhetetlennek, és mivel a felperes ezt a tevékenységét felszólítás ellenére meghatározott időn belül nem szüntette meg, az alperes a felperes 2007. augusztus 24-én kelt nyilatkozatára is tekintettel a felperesi jogviszony megszűnését a törvénynek megfelelően állapította meg.
A munkaügyi bíróság kiemelte továbbá, hogy a felperes a munkaköri leírása szerint hatósági jogkörbe tartozó végrehajtási feladatokat látott el, ezért további tevékenysége az alperes illetékességi területén a Ktv. 21. § (6) bekezdés a) pontjába ütközően is összeférhetetlenség megállapítására alkalmas.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletnek nem fellebbezett (az alperest jubileumi jutalomra kötelező) részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság jogi álláspontjával egyetértett. Értelmezése szerint sem minősül a Ktv. 21. § (2) bekezdése szerinti oktatásnak - az azonos szóhasználat ellenére sem - a gépjárművezető oktatás. Ez ugyanis egy olyan gazdasági szolgáltató tevékenység, amely az oktatás fogalmi körébe tartozó tevékenységen kívül egyéb tevékenységet (szervezés, begyakoroltatás, vezetés-felügyelet) is magába foglal. Az a statisztikai előírás, miszerint a gazdasági tevékenységek egyes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) a gépjárművezető oktatás a 80. szám alatti oktatási főcsoporton belül helyezkedik el, még nem bizonyítja, hogy a járművezető oktatás a Ktv. 21. § (2) bekezdése szerinti oktatásnak minősül.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti döntés hozatalát kérte.
A felperes a Ktv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak téves értelmezésére hivatkozott, arra, hogy a gépjárműoktatói tevékenység a TEÁOR-ban elfoglalt helye szerint is az oktatási tevékenységek közé tartozik. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a Közszolgálati Szabályzat rendelkezéseit akként értékelték, hogy csak az intézményi keretek között történő oktatás tekinthető oktatói tevékenységnek, míg az általa vállalkozói tevékenység keretében végzett tevékenység nem. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletben és a közúti járművezetők és közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet értelmező rendelkezéseire hivatkozva állította, hogy a gépjárműoktatás is szigorúan intézményi keretek között zajlik. Azzal is érvelt, hogy a Ktv. nem írja elő, hogy csak az intézményi keretek közötti oktatás tekinthető kivételnek. Mivel a törvény nem tesz különbséget a különböző képzési formák között, ezért a felperes szerint jogszabálysértő minden olyan értelmezés, amely egyes képzési formákat nem fogad el. Ezért a felperes azt is vitatta, hogy az APEH utasítással kiadott Közszolgálati Szabályzat a törvényben meghatározottakat szűkítően értelmezhette.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ktv. perben irányadó 21. § (2) bekezdése szerint a köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
A felperes mint számlaképes egyéni vállalkozó gazdasági társasággal jogviszonyt létesítve végzett járművezetői oktatói tevékenységet. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes kérelme szerinti jogviszony létesítését nem engedélyezte, amely nyilatkozatot a felperes 2007. március 14-én átvette, de a részére nem engedélyezett tevékenységet ezt követően az alperes többszöri felszólítása ellenére is folytatta, ezért a vele szemben megindított összeférhetetlenségi eljárás, melynek eredményeként megszűnt a közszolgálati jogviszonya, jogszerű volt.
A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszony létesítését illetően a munkáltatói jogkörgyakorló jogosult mérlegelni, hogy az egyéb munkavégzés lehetősége összeegyeztethető-e a köztisztviselő feladatkörével. A köztisztviselő a Ktv. 21. § (2) bekezdése szerint kivételnek minősülő olyan oktatási tevékenységet sem folytathat, amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Következésképpen vállalkozóként a saját köztisztviselői illetékességi területén folytatott oktatási tevékenység is veszélyeztetheti a köztisztviselő pártatlan szolgálatát. Ennek megítélése is a munkáltatói jogkörgyakorló mérlegelési jogkörébe tartozik.
E körben történt mérlegelés során a munkáltatói joggyakorló megállapíthatóan a Közszolgálati Szabályzat III/3. számú mellékletében foglaltak szerint járt el, amikor nem tekintette oktatási tevékenységnek az oktatási törvény hatálya alá nem tartozó, nem intézményi keretek között történő, hanem gazdasági társaságnak egyéni vállalkozóként végzett felperesi tevékenységet. Minden alapot nélkülöz az a felperesi érvelés, miszerint egy betéti társaság által nyújtott szolgáltatás intézményi keretek közöttinek minősíthető.
Az előbbiekre is tekintettel a Legfelsőbb Bíróság osztotta az eljáró bíróságok jogértelmezését. Nem minősíthető ugyanis valamennyi, elnevezésében ugyan "oktatói" tevékenység a Ktv. 21. § (2) bekezdése szerinti engedélyezés alá nem eső tevékenységnek. A törvény kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A felsorolásban szereplő valamennyi további kivételt (tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet) figyelembe véve helytálló az a megállapítás, mely szerint a gépjárművezető oktatói tevékenység gazdasági szolgáltató tevékenységnek minősül, és semmiképpen sem azonos minőségű a törvényi felsorolásban szereplő további kivételekkel egyensúlyban értékelhető oktatási tevékenységgel.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.10.274/2009.)