adozona.hu
EH 2010.2167
EH 2010.2167
A szolgálati jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartás is alkalmas lehet a hivatásos szolgálatra való méltatlanság megállapítására. E magatartás a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően a Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott méltatlanság vizsgálata szempontjából akkor értékelhető, ha a szolgálati jogviszony létesítése előtti magatartás következményei e jogviszony létesítése után is fennállnak [Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2004. szeptember 1-jétől 2006. június 19-ig a K. R. Szakközépiskola tanulója volt. 2006. július 1-jén hivatásos szolgálati viszonyt létesített, és a H. Igazgatóság B. B. Osztályán járőrként teljesített szolgálatot. 2006. december 1-jétől a rendőrség állományába került, szolgálati helye a L. Rendőrkapitányság K. és K. Osztály K. Alosztály volt, szolgálati beosztása járőr.
A felperessel szemben az állományilletékes parancsnok 2006. december 12-én jelentéstételi kötelezettség elmulas...
EH 2010.2167 A szolgálati jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartás is alkalmas lehet a hivatásos szolgálatra való méltatlanság megállapítására. E magatartás a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően a Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott méltatlanság vizsgálata szempontjából akkor értékelhető, ha a szolgálati jogviszony létesítése előtti magatartás következményei e jogviszony létesítése után is fennállnak [Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pont].
A felperes 2004. szeptember 1-jétől 2006. június 19-ig a K. R. Szakközépiskola tanulója volt. 2006. július 1-jén hivatásos szolgálati viszonyt létesített, és a H. Igazgatóság B. B. Osztályán járőrként teljesített szolgálatot. 2006. december 1-jétől a rendőrség állományába került, szolgálati helye a L. Rendőrkapitányság K. és K. Osztály K. Alosztály volt, szolgálati beosztása járőr.A felperessel szemben az állományilletékes parancsnok 2006. december 12-én jelentéstételi kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást, a szolgálaton kívüli magatartása miatt pedig méltatlansági eljárást rendelt el. A Méltatlansági Bizottság 2006. december 27-én határozatában megállapította, hogy a felperes szolgálaton kívüli magatartása miatt a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A határozat indokolása szerint a felperessel szemben a Z. Rendőrkapitányság B. Osztálya nyomozást folytatott, 2005. június 1-jén házkutatást tartott, amelynek során lefoglalásra került egy olyan villámzáras műanyag tasak, amelyről az igazságügyi vegyész szakértő megállapította, hogy a belseje kábítószernek minősülő anyaggal szennyezett. Mivel a felperes az eljárás során olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző felvilágosító szolgálaton való részvételt, a Városi Ügyészség a Ptk. 282. § (1) bekezdésébe ütköző, és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatti vádemelést egy év időtartamra elhalasztotta. A felperes a büntetőeljárásról sem a Határőrségnél, sem a Rendőrségnél nem tett jelentést, ezért az állományba kerüléskor ezt a körülményt nem tudták értékelni. Az indokolás utalt arra, hogy a terhére rótt bűncselekményt a felperes a lakókörnyezetében követte el, az eljárásban több helyi fiatal gyanúsítottként kihallgatásra került, akikkel szolgálata ellátása során nagy valószínűséggel intézkedési helyzetbe kerülhet. Az eljárásról és a felperesnek pártfogó felügyelet alá helyezéséről az L. Rendőrkapitányság munkatársai is értesültek, ezért a szolgálaton kívüli magatartása a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztette. Az állományilletékes parancsnok parancsában a felperes szolgálati viszonyát a Hszt. 53. § c) pontja és 56. § (6) bekezdés c) pontjára hivatkozással 2006. december 28-ával hivatásos szolgálatra méltatlanná válás okából felmentéssel megszüntette.
A felperes az intézkedések ellen benyújtott szolgálati panaszának elutasítását követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását, az eredeti beosztásba történő visszahelyezését és a visszatartott, valamint elmaradt illetménye, késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a házkutatás idején még a szakközépiskola tanulója volt, bűncselekményt nem követett el, vádemelés nem történt, a szolgálaton kívüli magatartásával a közbizalom fenntartását a legcsekélyebb mértékben sem veszélyeztette, így a méltatlanság és az arra alapított felmentés egyaránt jogszabálysértő.
A munkaügyi bíróság ítéletében a keresetet elutasította és a felperest 27 600 forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság döntése meghozatalánál kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a L. Rendőrkapitányság K. és K. Osztály megbízott k. alosztály vezetője észlelte a felperes pártfogó felügyelet alatt állását, amelyre a vádemelés elhalasztásával egyidejűleg került sor. A bíróság álláspontja szerint a szolgálaton kívüli magatartást nem lehet kizárólag csak a szolgálati jogviszony létesítése után vizsgálni, különös figyelemmel arra, hogy a felperes esetében a szolgálat létesítése előtti magatartásának következményeként a pártfogó felügyelet azt követően is fennállt.
A bíróság a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 41. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással a Hszt. 149. § (3) bekezdése szempontjából a felperes terhére rótt bűncselekmény beismerésének tekintette, hogy a folyamatban volt eljárásban a Városi Ügyészségen 2006. április 11-én történt gyanúsítotti meghallgatása során az ügyész teljes körű tájékoztatása után tudomásul vette a vádemelés elhalasztását, az erről szóló határozat egy példányát átvette, és kijelentette, hogy a határozat ellen panasszal nem él. Ezen túlmenően a felperes a 3/1995. BM rendelet 95. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat is megsértette, mivel a vele szemben indult eljárást az elöljárójának írásban nem jelentette.
A felperes a fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tanúbizonyításra irányuló indítványát indokolás nélkül utasította el. Állította, hogy nem követett el bűncselekményt. Ennek bizonyítására csatolta a városi bíróság 2007. október 17-én kelt jogerőre emelkedett ítéletét, amelyben a bíróság a felperest bizonyítottság hiányában felmenti az ellene kábítószerrel visszaélés vétsége miatt emelt vád alól.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a méltatlansági eljárásnak nem a büntetőeljárásban felrótt cselekmény, hanem a szolgálaton kívül tanúsított magatartás volt a tárgya, mely utóbbival kapcsolatban egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a szolgálati viszony létesítését megelőzően tanúsított magatartás is alkalmas lehet a hivatásos szolgálatra való méltatlanság megállapítására.
A másodfokú bíróság ugyanakkor az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően nem tekintette a bűncselekmény beismerésének, hogy a felperes az ügyészi intézkedés ellen jogorvoslattal nem élt. Rámutatott arra, hogy a jelentéstételi kötelezettség elmulasztása kizárólag a szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során merülhet fel, az nem lehet a méltatlansági eljárás tárgya. Ugyanakkor az alperesnek méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy csak közbizalomra érdemes hivatásos állományú személyeket foglalkoztasson, és ennek érdekében elvárja, hogy a hivatásos állomány leendő tagja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos minden lényeges tényről és adatról tájékoztassa. Minderre figyelemmel a másodfokú bíróság összességében arra a következtetésre jutott, hogy az alperes nem sértett jogszabályt, amikor a rendelkezésre álló adatok szerint a felperesnek kábítószer-terjesztéssel kapcsolatba kerülését, emiatt büntetőeljárásban gyanúsítottként részvételét, vádelhalasztásra gyógykezelést vállaló saját nyilatkozatát, és mindezeknek a lakókörnyezetben és az ügyben érintett más személyek körében ismerté válását úgy ítélte meg, hogy az alkalmas a rendőrséggel szembeni közbizalom veszélyeztetésére. A másodfokú bíróság a felperes eljárásjogi kifogását nem találta megalapozottnak, mivel a tanúbizonyítástól a felperesnek felrótt magatartás cáfolata nem volt várható.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, valamint az alperesnek a költségekben való marasztalását kérte.
Megítélése szerint sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem értékelte az alperes sorozatosan jogszabálysértő magatartását, ami szerint semmivel alá nem támasztott cselekmények leírására épült az egész eljárás. A felperes a cselekményt egyszer sem ismerte el, nem került közvetlen kapcsolatba kábítószert beszerző vagy forgalmazó személlyel, a szolgálati jogviszony létesítése előtti magatartásával a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan nem veszélyeztette, ezért a szolgálati jogviszonya jogellenesen került megszüntetésre.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli esetben a bíróságoknak abban a jogkérdésben kellett dönteniük, hogy az alperesnek a Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontjára alapított felmentése megfelelt-e a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak.
Ennek a kérdésnek az eldöntésénél abból kellett kiindulni, hogy a felperessel szemben a méltatlansági eljárás elrendelésére a megbízott k. alosztályvezető 2006. december 11-i jelentése alapján került sor, mivel a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnok e jelentésből szerzett arról tudomást, hogy a vezetése alatt álló fegyveres szerv állományában szolgálatot teljesítő felperes a szolgálati viszonya létesítését megelőző magatartásával összefüggésben pártfogó felügyelet alatt áll. A Legfelsőbb Bíróság a hivatásos szolgálati jogviszony létesítése előtti magatartás értékelésével kapcsolatban a másodfokú bíróság álláspontját úgy pontosítja, hogy az a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően a Hszt. 56. § (26) bekezdés c) pontjában megfogalmazott méltatlanság vizsgálata szempontjából akkor értékelhető, ha a szolgálati jogviszony létesítése előtti magatartás következményei a szolgálati jogviszony létesítése után is fennállnak. A perbeli esetben tehát - a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében kifejtettekkel ellentétben - nem az volt a méltatlansági eljárás tárgya, hogy a felperes követett-e el bűncselekményt vagy sem, hanem az, hogy a pártfogó felügyelet alatt állás ténye és az ahhoz vezető korábbi magatartás alkalmas-e a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának súlyosan veszélyeztetésére. Ebben a körben a másodfokú bíróság helytállóan vette figyelembe, hogy a per adatai alátámasztották a felperesnek kábítószerrel foglalkozó személlyel való kapcsolatba kerülését, és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás vele szembeni megindítását, amelyről a felperes közvetlen lakókörnyezete és baráti köre is tudhatott. A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bírósággal, miszerint a felperes javára nem vehető figyelembe, hogy milyen meggondolás alapján vagy kinek a tanácsára fogadta el a vádemelés elhalasztásáról szóló döntést az ügyész által előírt magatartási szabály betartása és a pártfogó felügyelet alá helyezés ellenében. Tény, hogy a felperes a hivatásos szolgálati viszonyra méltatlanná válás kimondásakor még pártfogó felügyelet alatt állt, miután nem jelentette, hogy az előírt magatartási szabálynak nem tesz eleget, és a vádemelést sem kérte. Erről közvetlen kollégái a jelentés folytán tudomást szereztek. Azok a polgári személyek, akik a büntetőeljárásban érintettek voltak, ugyancsak tudhattak arról, hogy a felperessel szembeni büntetőeljárás nem zárult le, és a felperes pártfogó felügyelet alatt áll. Ez, és a szolgálati viszony létesítése előtti magatartás együttesen megalapozta a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás kimondását, ami ezáltal a felmentés valós és okszerű indokának bizonyult, ezért a felperes szolgálati viszonyának megszüntetése nem volt jogellenes.
A fenti indokolásra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.191/2008.)