adozona.hu
BH 2010.12.341
BH 2010.12.341
Ha a létszámcsökkentésre hivatkozással történt köztisztviselői jogviszony-megszüntetést követően, a felmentési idő megkezdődése előtt ugyanabban a munkakörben mást alkalmaztak, a felmentés jogellenes [Ktv. 17. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2006. november 10-én kelt felmentő határozat jogellenes, azt hatályon kívül helyezte és az alperest 257 907 forint elmaradt illetmény és további 1 504 728 forint megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szeri...
BH 2010.12.341 Ha a létszámcsökkentésre hivatkozással történt köztisztviselői jogviszony-megszüntetést követően, a felmentési idő megkezdődése előtt ugyanabban a munkakörben mást alkalmaztak, a felmentés jogellenes [Ktv. 17. §].
A felperes a keresetében a munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2006. november 10-én kelt felmentő határozat jogellenes, azt hatályon kívül helyezte és az alperest 257 907 forint elmaradt illetmény és további 1 504 728 forint megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1998. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában gyámügyi ügyintéző munkakörben.
H. Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatával 25 fős létszámcsökkentést rendelt el az alperesnél amelynek végrehajtása során 24 köztisztviselő és egy, az Mt.</a> hatálya alá tartozó munkavállaló munkaviszonyát kellett megszüntetni. Erre tekintettel az alperes a 2006. november 10-én kelt, és 2006. december 7-én kézbesített határozatával a felperes közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján 2007. június 18-ával felmentéssel megszüntette oly módon, hogy 2007. március 18. napjától a munkavégzés alól felmentette.
Az alperes 2007. január 17-én közszolgálati jogviszonyt létesített dr. P. M.-mel fogalmazó besorolásban gyámügyi ügyintéző munkakörben történő foglalkoztatásra.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperesnél megvalósított létszámcsökkentés nem minősül csoportosnak, mivel a munkáltató működésével összefüggő okból "elbocsátott" köztisztviselők száma nem érte el az adott időszakban az alperesnél foglalkoztatott köztisztviselők számának a csoportos létszámcsökkentés feltételeként a törvényben megállapított mértékét.
Az alperes a felperes felmentését követően a felperesével megegyező munkakör betöltésére közszolgálati jogviszonyt létesített dr. P. M.-mel, tehát az alperesnél végrehajtott létszámleépítés a felperes munkakörét nem érintette. Ebből következően a felperes felmentésének létszámleépítésre alapított indoka nem valós, ezért a közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történt megszüntetése jogellenes.
A bíróság az alperes azon hivatkozását, amely szerint dr. P. M. kinevezésére nem kifejezetten a felperes munkakörének betöltése miatt került sor, nem fogadta el. Álláspontja szerint a kinevezési okirat dr. P. M. munkakörét egyértelműen gyámügyi ügyintézőként tüntette fel, másrészt a tanúként meghallgatott dr. É. G., V.-né G. G. E., és dr. P. M. vallomása is azt támasztotta alá, hogy ez utóbbi személy foglalkoztatása ténylegesen is gyámügyi ügyintézőként a gyámhivatalban végzett munkakör ellátása érdekében történt.
Az alperes fellebbezésében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte, míg a felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult azzal, hogy elmaradt illetmény címén az alperest további 714 924 forint megfizetésére kérte kötelezni.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította, és az alperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését mellőzte.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perben nem volt vitás, hogy létszámcsökkentés keretében került sor a közgyűlési határozat meghozatalát követően a felperes felmentésére, melynek ebből következően a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja képezte jogszabályi alapját. A perben a felperes által hivatkozott rendeltetésellenes joggyakorlás nem nyert bizonyítást. Dr. P. M. foglalkoztatására - a csatolt munkaköri leírásban rögzítettek alapján - a jogi szakvizsgára való felkészülés érdekében az alperes meghatározott szervezeti egységeiben került sor. Tekintettel arra, hogy a felperes és az általa hivatkozott személyek a munkaköri leírásokkal bizonyítottan eltérő feladatokat látnak el, ezért a tevékenységük jellege által meghatározott munkakörük nem azonos, függetlenül a munkakör elnevezésétől. A létszámcsökkentéssel indokolt rendes felmondás az elrendelt és végrehajtott létszámcsökkentés ellenére csak akkor minősül jogellenesnek, ha a munkáltató az érintett munkavállaló munkakörében a felmondással egyidejűleg alkalmazott új munkavállalót huzamos ideig foglalkoztat (BH 2007/135.). A perbeli esetben viszont a hivatkozott személyek foglalkoztatására a felperes munkakörétől tartalmában eltérő munkakörben került sor, akiknek a jogi szakvizsgára való felkészülés miatt és érdekében az egyes szervezeti egységekben nem is dolgoztak huzamosabb ideig.
Felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult azzal, hogy az alperes további 714 924 forintot fizessen meg részére elmaradt illetmény címén.
A felülvizsgálati érvelés szerint az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, miszerint dr. P. M. kinevezési okirata egyértelműen gyámügyi ügyintézőként való foglalkoztatását támasztja alá, és ezt mondták el a tanúként meghallgatott személyek is. Mindebből következően a felmentés indokolása nem valós és nem okszerű. Nem történhet létszámleépítés arra a munkakörre, amire másik személyt vesznek fel, majd rövid időn belül további két munkavállalóval bővítik a létszámot.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint H. Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatával 25 fős létszámcsökkentést rendelt el azzal, hogy a 232 fő foglalkoztatottból 24 fő köztisztviselő, és 1 munkaviszonyban álló személy jogviszonyát kell megszüntetni. Ezen döntés érintette a felperes közszolgálati jogviszonyát is.
A 2007. december 7-én kézbesített határozat értelmében a felperes jogviszonyát az alperes 2007. június 18-ától szüntette meg, de 2007. március 18-ától felmentette a munkavégzés alól. Ugyancsak peradat, hogy a munkáltató 2007. január 17-én közszolgálati jogviszonyt létesített dr. P. M.-mel fogalmazó besorolásban gyámügyi ügyintézői munkakör betöltésére.
A Ktv. 17. §-ának (1) bekezdés a) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha az Országgyűlés, a Kormány, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség.
A közgyűlés nem vitásan döntést hozott a létszámcsökkentésről, amelyet az alperesnek végre kellett hajtani, és ez érintette a felperes munkakörét is. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint azonban a létszámcsökkentéssel indokolt rendes felmondás, illetve felmentés az elrendelt és végrehajtott létszámcsökkentés ellenére jogellenesnek minősül olyan esetben, amikor a munkáltató a felmentéssel érintett munkakörben a felmentéssel egy időben új munkavállalót alkalmaz és foglalkoztat. A jogszerűség szempontjából tehát az adott esetben nem hagyható figyelmen kívül a köztisztviselői jogviszony megszűnését megelőző, illetve azt követő létszám változás.
Az alperes a felperes közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről szóló határozata kézbesítését követően, de a felmentési idő megkezdése előtt alkalmazott új köztisztviselőt annak ellenére, hogy a felperes jogviszonyát megszüntető irat egyértelműen tartalmazza: "sajnálatosan az Ön végzettségének besorolásának megfelelő üres álláshely az önkormányzat területén nincs, így továbbfoglalkoztatására más munkakörben nincs lehetőség". Dr. P. M. alkalmazására 2007 januárjában már sor került, kinevezési okirata pedig gyámügyi ügyintézői munkakört rögzített. Az elrendelt létszámleépítésre figyelemmel nem lehetett kiemelt jelentősége annak, hogy dr. P. M. foglalkoztatása a gyámügyi osztályon viszonylag rövid ideig történt, és a szakvizsgára való felkészítés érdekében az alperes más szervezeti egységeiben (pl. lakásosztály) is dolgozott. A további munkaerő-felvétel mellett pedig sem a létszámcsökkentés megvalósulása nem nyert igazolást, sem az, hogy az alperesnél nem volt olyan munkakör, amely a felperes részére felajánlható lett volna.
A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság értékelte helytállóan a rendelkezésre álló bizonyítékokat (Pp. 164. §), és hozott a jogszabályoknak megfelelő döntést.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróságot a felperest - az elsőfokú ítélet és a 2008. január 2-áig terjedő időszak vonatkozásában - megillető elmaradt munkabér tekintetében az eljárás folytatására utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.282/2008.)