adozona.hu
BH+ 2010.10.463
BH+ 2010.10.463
Ha a csoportos létszámcsökkentéssel érintett közalkalmazott felmentésére felmentési tilalom miatt nem került sor, és ezt követően a munkáltató jogutód nélküli megszüntetéséről, valamint a tevékenység gazdasági társaságba való kiszervezéséről döntöttek, a gazdasági társaságot mint átvevő munkáltatót a továbbfoglalkoztatás felajánlására vonatkozó kötelezettség terhelte [Kjt. 25/A. §, 25/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2001. december 1-jétől határozott idejű, 2005. január 1-jétől határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban állt a K. Gy. Kórház-Rendőrintézettel segédorvos munkakörben.
A munkáltató a 2007. február 1-jén kelt értesítésben arról tájékoztatta a felperest, hogy közalkalmazotti jogviszonyát csoportos létszámcsökkentés keretében felmentéssel meg kívánja szüntetni. A felperes terhességének bejelentése miatt ezt követően a munkáltató 2007. november 15-i iratában arról tájékoztatta, h...
BH+ 2010.10.463 Ha a csoportos létszámcsökkentéssel érintett közalkalmazott felmentésére felmentési tilalom miatt nem került sor, és ezt követően a munkáltató jogutód nélküli megszüntetéséről, valamint a tevékenység gazdasági társaságba való kiszervezéséről döntöttek, a gazdasági társaságot mint átvevő munkáltatót a továbbfoglalkoztatás felajánlására vonatkozó kötelezettség terhelte [Kjt. 25/A. §, 25/B. §].
A felperes 2001. december 1-jétől határozott idejű, 2005. január 1-jétől határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban állt a K. Gy. Kórház-Rendőrintézettel segédorvos munkakörben.A munkáltató a 2007. február 1-jén kelt értesítésben arról tájékoztatta a felperest, hogy közalkalmazotti jogviszonyát csoportos létszámcsökkentés keretében felmentéssel meg kívánja szüntetni. A felperes terhességének bejelentése miatt ezt követően a munkáltató 2007. november 15-i iratában arról tájékoztatta, hogy jogviszonya a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a K. Gy. Kórház-Rendelőintézet jogutód nélküli megszűnése miatt 2007. november 30-ával a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A felperes keresetében arra hivatkozva, hogy a Kjt. 25/A. §-a alapján az átadás időpontjában jogviszonya a "jogutód" I. r. alperes munkáltatónál folytatódott, így azt a továbbfoglalkoztatására, míg a II. r. alperes önkormányzatot, mint fenntartót - az őt megillető három hónap felmentési idő alapján - másfél havi felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. r. alperesnek a felperes továbbfoglalkoztatását elmulasztó intézkedése jogellenes, és kötelezte az I. r. alperest, hogy a felperest az eredeti munkakörében foglalkoztassa tovább, míg a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a megyei önkormányzat a 171/2007. (VI. 29.) MÖK határozatával 2007. november 30-ával a K. Gy. Kórház-Rendelőintézetet jogutód nélkül megszüntette, 172/2007. (VI. 29.) MÖK határozatával pedig megalapította a K. Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft.-t, és kötelezte ezen gazdasági társaság ügyvezetőjét, hogy a kórház-rendelőintézet közalkalmazottai részére a Kjt. 25/A. §-a és 25/B. §-a alapján tegyen továbbfoglalkoztatási ajánlatot.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a munkáltató a felmentésről szóló tájékoztatást jogszerűen adta át a felperesnek, a jogviszony megszüntetésére azonban csak a felmentési védelem letelte után kerülhetett volna sor, így mivel a jogutód nélküli megszűnés időpontjában a felperes ugyanolyan közalkalmazotti jogviszonyban állt, mint a többi közalkalmazott, az I. r. alperest a felperes vonatkozásában is terhelte a továbbfoglalkoztatási kötelezettség.
Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg, és egyetértett az abból levont jogi következtetésével is.
Álláspontja szerint a fellebbezésben hivatkozott 2001/23/EK irányelv abban az esetben lenne alkalmazható, ha a felperes közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel megszüntethető lett volna. A felperes azonban hiába volt a létszámcsökkentés tekintetében "kiválasztott" személy, a munkáltató megszűnéséig a felmentése kiadására nem kerülhetett sor.
Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelmében lényegében az eljárt bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kjt. 25/A. §-a és 25/B. §-a rendelkezéseit a 2001/23/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, azokra figyelemmel kell értelmezni és alkalmazni. Előadta, hogy az irányelv, valamint az irányelv átvétele céljával megalkotott Kjt. 25/A. § és 25/B. § rendelkezései által biztosított védelem nem terjed ki azokra a jogviszony megszüntetésekre, melyeknek a munkáltatót érintő olyan gazdasági, műszaki vagy szervezeti jellegű oka van, ami a munkaerő tekintetében változásokat eredményez. A megyei önkormányzat közgyűlése által elrendelt csoportos létszámcsökkentés az átadó munkáltató szervezetét érintő olyan körülmény volt, amely miatt az átadó munkáltatónál a felperes további foglalkoztatására már nem volt lehetőség, ebből következően foglalkoztatását az átvevő munkáltató sem tudta biztosítani. Az átadó, az átvevő munkáltató, a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács megállapodása is arra vonatkozott, hogy a továbbfoglalkoztatási kötelezettség a korábbi létszámcsökkentésben érintettek vonatkozásában nem áll fenn.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróságok által megállapított és a felek által nem vitatott tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó [Pp. 275. § (1) bekezdés].
A peres iratok szerint a K. Gy. Kórház-rendelőintézet megszűnéséről hozott döntést [171/2007. (VI. 29.) MÖK határozat] megelőzően a II. r. alperes közgyűlése 2/2007. (II. 1.) MÖK határozatával csoportos létszámcsökkentést rendelt el amiatt, hogy az érintett közalkalmazottak továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, majd 2007. május 31-én az intézmény 2007. évre engedélyezett létszámkeretét a korábbi 2083,53 álláshelyről 1822,35 álláshelyre csökkentette [136/2007. (V. 31.) MÖK határozat]. A felperes munkakörét a létszámcsökkentést elrendelő közgyűlési határozat nem vitásan érintette, a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére vonatkozó munkáltatói szándékról szóló tájékoztatást a felperes 2007 februárjában átvette, a felmentési tilalom miatt azonban a felmentés közlésére nem kerülhetett sor. A felperes közalkalmazotti jogviszonya eszerint továbbra is fennállt. A felperes a kórház-rendelőintézet közalkalmazottja volt, amikor a fenntartó az intézmény jogutód nélküli megszűnéséről, és a tevékenység gazdasági társaságba (I. r. alperes) "kiszervezéséről" döntött. A korábban tervezett csoportos létszámcsökkentésről szóló, a törvényben előírt előzetes tájékoztatásnak nem volt a felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető joghatása, ezért a korábbi munkáltatónak és az I. r. alperesnek fennálltak a Kjt. 25/A-B. §-ában előírt kötelezettségei.
A Kjt. 25/A. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
Ennek folytán helyes az az ítéleti megállapítás, hogy az átadás időpontjában a felperes a felmentéssel - a csoportos létszámcsökkentéssel - nem érintett közalkalmazottakkal azonos helyzetben lévőnek minősült, és tekintetében is az I. r. alperest, mint átvevő munkáltatót a továbbfoglalkoztatás felajánlására vonatkozó kötelezettség terhelte, hiszen nem volt olyan munkáltatói jognyilatkozat, amely miatt a Kjt. 25/A. és 25/B. §-ainak alkalmazását mellőzni kellett volna [Kjt. 25/C. § (1) bekezdés].
A Kjt. 25/A. §-ához kapcsolódó alapvető joghatás, hogy az átadás időpontjában a közalkalmazott jogviszonya megszűnik, és a közalkalmazott választása szerint új jogviszony (munkaviszony) jön létre. Miután jelen esetben nem jogutódlás, hanem ún. kiszervezés (jogviszonyváltás) valósult meg, alaptalanul hivatkozott az alperes a jogutódlást szabályozó 2001/23/EK irányelv rendelkezésének megsértésére.
Mindezek alapján az eljárt bíróságok a jogszabályi feltételek alapján törvénysértés nélkül kötelezték az I. r. alperest a Kjt. 25/A. §-a szerint a felperes továbbfoglalkoztatására.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.581/2009.)