adozona.hu
BH+ 2010.10.459
BH+ 2010.10.459
Lakásszövetkezetből való kiválás feltételei [2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lszt.) 50. § (1) és (2) bek., 51. § (1), (4) és (6) bek., 2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 81. § (1) bek a) pontja[.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezők a kérelmezett szövetkezet tagjai, a V. S. u. 1. szám alatti lakóház lakói. A szövetkezet igazgatósága, kérelmük ellenére, részközgyűlést nem hívott össze, ezért 2007. december 14-én azt maguk hívták össze. A lakóépületükben lévő 60 lakás tulajdonosa közül 52 lakás tulajdonosa személyesen, illetve képviselő útján megjelent. 50 igen és 2 nem szavazat mellett a jelenlévők elfogadták a 2/2007 (12. 14.) számú közgyűlési határozatot, amely a lakásszövetkezetből történő együttes kiválás...
BH+ 2010.10.459 Lakásszövetkezetből való kiválás feltételei [2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lszt.) 50. § (1) és (2) bek., 51. § (1), (4) és (6) bek., 2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 81. § (1) bek a) pontja[.
A kérelmezők a kérelmezett szövetkezet tagjai, a V. S. u. 1. szám alatti lakóház lakói. A szövetkezet igazgatósága, kérelmük ellenére, részközgyűlést nem hívott össze, ezért 2007. december 14-én azt maguk hívták össze. A lakóépületükben lévő 60 lakás tulajdonosa közül 52 lakás tulajdonosa személyesen, illetve képviselő útján megjelent. 50 igen és 2 nem szavazat mellett a jelenlévők elfogadták a 2/2007 (12. 14.) számú közgyűlési határozatot, amely a lakásszövetkezetből történő együttes kiválásra vonatkozó szándékot tartalmazza. Az 5/2007 (12. 14.) számú közgyűlési határozat elfogadására 50 igen, 1 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett került sor. Az említett határozat azt tartalmazza, hogy egyhangú határozathozatal hiányában a kiválásra csak társasházi tulajdon alapítása nélkül kerülhet sor. A kiválást követően a közös tulajdon társasházi tulajdonná való átalakítása végett bírósági eljárást kell kezdeményezni.A kérelmezők a részközgyűlési jegyzőkönyv megküldésével bejelentették a kiválási szándékukat a kérelmezettnek.
Utóbb, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 74. § (1) bekezdés d) pontjára alapítva törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek. Előadták, hogy a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lszt.) 50-54. §-ai alapján a részközgyűlés döntése ellenére a kérelmezett nem hívta össze a közgyűlését a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szóló határozathozatal végett.
A kérelmezett a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemre előterjesztett ellenkérelmében, annak elutasítását kérte. Előadta, hogy a kiválási szándékkal érintett lakóépületben lévő lakások tulajdonosainak a lakásszövetkezettel szemben tartozása áll fenn, továbbá, a kiválás folytán létrehozandó társasházi tulajdon alapításáról sem hoztak egyhangú határozatot a kiválni szándékozók. Az Lszt. 50. § (1) bekezdése, illetve 51. § (1) bekezdése által előírt feltételek hiányában ezért a kérelmezők kiválására nincs mód. A kérelmezettet a vagyonmegosztás végett tartandó közgyűlés összehívására nem terheli kötelezettség.
Az elsőfokú bíróság végzésével, a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedéssel felhívta a kérelmezettet a törvényes működés 60 napon belüli helyreállítására, és annak megtörténtéről a cégbíróság részére történő tájékoztatás megküldésére. Álláspontja az volt, hogy az Lszt. 51. § (4) bekezdése szerint a lakásszövetkezetből történő kiváláshoz a közgyűlés hozzájárulására nincs szükség. A kiválási szándék bejelentése esetén a vagyonmegosztásról szóló határozathozatal végett a kérelmezettnek kötelessége összehívni a közgyűlést. A közgyűlés összehívásának és megtartásának elmulasztása miatt a kérelmezett működése törvénysértő.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az Lszt. 50. § (1) bekezdésének helyes értelmezése szerint a kiválni szándékozók tartozásának fennállta a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztás, illetve az annak során történő elszámolás esetén állapítható meg. Nem látta ezért akadályát annak, hogy a kiválni szándékozók - függetlenül az egyes lakástulajdonosoknak a lakásszövetkezettel szembeni tartozásától - részközgyűlésen a kiválás elhatározásáról döntést hozzanak. A kiválás ugyanis egy folyamat, amelynek az első részét a kiválás elhatározása képezi.
A kiválni szándékozóknak a végleges vagyonmegosztási határozat alapján, illetve az azt követően létrehozni kívánt társasházi tulajdon ingatlan-nyilvántartási bejegyzésekor nem állhat fenn tartozása a lakásszövetkezet felé. Nem hagyhatnak ugyanis maguk után kiegyenlítetlen szövetkezeti követelést.
A másodfokú bíróság kifejtette azt is, nincs a jogvita eldöntése során jogi jelentősége annak, hogy a kiválni szándékozók nem hoztak egyhangú döntést a társasházi alapító okirat tervezetének elfogadásáról. Amennyiben ugyanis a kiválni szándékozók nem kívánnak társasházat alapítani, vagy a szükséges egyhangúság hiányában arra nincs módjuk, a lakóépületük közös tulajdonba kerül, vagy arra újabb lakásszövetkezetet is létrehozhatnak. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, a kérelmezett működése törvénysértő a vagyonmegosztásról döntő közgyűlés összehívásának mellőzése miatt.
A kérelmezett a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását. Állította, hogy a támadott határozat az Lszt. 50. § (1) bekezdését, illetve 51. § (1) bekezdését, valamint a Ctv. 74. § (3) és (4) bekezdését sérti. Megismételte a megelőző eljárás során kifejtett azt az álláspontját, hogy az érintett lakóépület lakástulajdonosainak tartozása miatt, illetve a kiválás folytán létrehozandó társasház alapító okiratának egyhangú elfogadása hiányában a kiválás jogszabályi feltételei nem álltak fenn. Nem terhelte ezért a lakásszövetkezetet a vagyonmegosztásról szóló határozathozatal végett a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettség. A kérelmezett hivatkozott arra is, hogy a cégbíróság törvényességi felügyelete nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntésének gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára továbbá, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
A kérelmezők a felülvizsgálati kérelemre ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a jogerős végzést, a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a kérelmezett által megjelölt körülmények nem mentesítették őt az alól a kötelezettség alól, hogy a kérelmezők által bejelentett kiválási szándékra tekintettel a közgyűlést a vagyonmegosztásról szóló döntéshozatal végett összehívja.
Az Lszt. 51. § (4) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a kiváláshoz nincs szükség a kérelmezett legfőbb szervének hozzájárulására. A kiválási szándékot a részközgyűlés határozatának megküldésével az igazgatóság részére írásban be kell jelenteni. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a kérelmezők e kötelezettségüknek eleget tettek.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett abban is a másodfokú bírósággal, hogy a kiválásnak az Lszt. 50. § (1) bekezdésében írt feltételeinek fennállása, vagy hiánya csak a vagyonmegosztás, illetve az érintett felek közötti elszámolást követően állapítható meg. Amennyiben az együttesen kiválni szándékozóknak a lakásszövetkezettel szemben tartozásuk áll fenn, a kiválásuk meghiúsulhat. A kiválási szándékról szóló döntéshozatalt azonban nem gátolja a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak esetleges külön tartozása. Az Lszt. 50. § (2) bekezdése szerint, a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége legalább kétharmados szótöbbségével hozott határozata esetén az érintett lakásszövetkezet köteles a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozathozatal végett a szükséges intézkedést megtenni.
A Legfelsőbb Bíróságnak a másodfokú bírósággal azonosan az volt az álláspontja, hogy az Lszt. 51. § (6) bekezdése értelmében, a társasházi tulajdon létrehozásáról szóló alapító okirat egyhangú határozattal történő elfogadása hiányában sem mentesült a kérelmezett a közgyűlés összehívásával kapcsolatos kötelezettsége alól. Az iratok között fellelhető, a részközgyűlési jegyzőkönyvbe foglalt, az említett Lszt. 51. § (6) bekezdésében írtak alapulvételével hozott 5/2007 (12. 14.) számú közgyűlési határozat szerint, társasházi alapítás hiányában, a kiválással keletkező közös tulajdonnak társasházi tulajdonná való átalakítása végett bírósági eljárás kezdeményezhető. Az Lszt. 51. § (1) bekezdésében részletezett feltételek fenn nem állása, a társasházi alapító okirat elfogadásának hiánya ezért szintén nem mentesítette a kérelmezettet a közgyűlés összehívásának kötelezettsége alól.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdése a) pontja alapján, a kérelmezett mulasztása miatti törvénysértő állapotra tekintettel helytállóan alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedést. Helyesen járt el, amikor a kérelmezettet kötelezte a vagyonmegosztásról szóló döntéshozatal végett közgyűlés összehívására. Az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyó jogerős végzés is a jogszabályoknak megfelel.
A Legfelsőbb Bíróság, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, ezért azt hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.277/2009.)