adozona.hu
BH 2019.7.213
BH 2019.7.213
A jegyző akkor is ki van zárva az eljárásból, ha az általa hozott határozattal az önkormányzat jogosulttá vagy kötelezetté válhat [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 42. § (5) bek., 2005. évi CLXIV. tv. (Kertv.) 9. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő Zrt. 2005. szeptember 1. napján bérleti szerződést kötött a S. H. Kft.-vel (a továbbiakban: bérlő) a Miskolc ... hrsz.-ú ingatlanon található tulajdonában álló üzemanyagtöltő állomásra vonatkozóan. A szerződés 5. pontjának értelmében a bérlő beruházást is végez a bérleményen, melynek várható költsége 48 M Ft+áfa és melynek konkrét műszaki tartalmát a szerződés elválaszthatatlan részét képező melléklet tartalmazza. A szerződés 12. ...
BH 2019.7.213 A jegyző akkor is ki van zárva az eljárásból, ha az általa hozott határozattal az önkormányzat jogosulttá vagy kötelezetté válhat [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 42. § (5) bek., 2005. évi CLXIV. tv. (Kertv.) 9. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő Zrt. 2005. szeptember 1. napján bérleti szerződést kötött a S. H. Kft.-vel (a továbbiakban: bérlő) a Miskolc ... hrsz.-ú ingatlanon található tulajdonában álló üzemanyagtöltő állomásra vonatkozóan. A szerződés 5. pontjának értelmében a bérlő beruházást is végez a bérleményen, melynek várható költsége 48 M Ft+áfa és melynek konkrét műszaki tartalmát a szerződés elválaszthatatlan részét képező melléklet tartalmazza. A szerződés 12. pontja szerint a felek a beruházás befejezésének időpontjáig - beszámításon alapuló - havi 84 700 Ft + áfa bérleti díj fizetésében állapodnak meg. A szerződés 8. pontjában foglaltak szerint az üzemanyagkút üzemeltetésével a bérlő a S. P. Kft.-t bízta meg. A szerződés 14. pontjában foglaltak alapján a bérleti szerződés határozott időtartamra, 10 évre jött létre. A bérlő az ingatlant a Zrt. hozzájárulása mellett 2014. április 15. napjával albérletbe adta a felperes részére. Az üzlet használatára vonatkozó 2015. május 15. napján tett felperesi bejelentés alapján az alperes a 34436/2 hrsz. alatti "Üzemanyagtöltő állomás" elnevezésű kereskedelmi egységben 2014. május 16. napján kelt HA.:911.098-4/2014. iktatószámú határozatával az üzlet használatára jogosult személyében történt változás miatt a felperes részére a Miskolc ... hrsz. alatt lévő üzletre a működési engedélyt megadta, egyben az üzletek nyilvántartásába 273/2014. szám alatt bejegyezte.[2] A Zrt. 2015. szeptember 2. napján kelt levelében értesítette az elsőfokú kereskedelmi hatóságot arról, hogy az üzemanyagtöltő állomás bérlőjével kötött határozott időtartamú bérleti szerződés 2015. szeptember 1. napján megszűnt és a Zrt. nem állapodott meg a bérlővel a bérleti szerződés meghosszabbításáról.
[3] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat jegyzője 2015. október 7. napján kelt HA.:310.935-10/2015. iktatószámú határozatával a felperes kereskedelmi tevékenységét az ingatlanban megtiltotta, egyidejűleg a működési engedélyt visszavonta, a kereskedőt és az üzletet a határozat jogerőre emelkedését követően a nyilvántartásból törölte és az üzlet azonnali bezárását rendelte el. Hivatkozott arra, hogy a bérleti szerződés a 10 év elteltével 2015. szeptember 1. napján megszűnt. Az ezzel kapcsolatos hatósági döntés jogalapjaként hivatkozott a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 24. § (3) bekezdésére, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (4) bekezdésére, továbbá a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 210/2009. Korm.r.) 27. § (2) bekezdésére.
[4] A felperes által előterjesztett fellebbezés folytán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 2015. november 20. napján kelt BO/05/2405-2/2015. iktatószámú végzésében a felperesi fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal, hogy a Kertv. 9. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A határozattal szemben előterjesztett kereseti kérelmében a felperes kifejtette, hogy jogosult volt beruházást végezni az ingatlanon, azonban a bérleti szerződésben megjelölt beruházás a Zrt. felróható magatartása miatt nem valósult meg. Álláspontja szerint a bérleti szerződés hatályos, a szerződés határozott ideje nem járt le, így a működési engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak.[6] Jogszabálysértőnek tartotta a határozatot azon okból is, hogy téves jogorvoslati tájékoztatást kapott. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes és a Zrt. között szoros kapcsolat állapítható meg, amelyre figyelemmel az alperes az ügyben elfogultnak tekinthető.
[7] Az alperes ellenkérelmében az 210/2009. Korm.r. 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra utalva hangsúlyozta, hogy a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége a működési engedély visszavonása tekintetében.
[8] Ezenközben per zajlott a helyiség kiürítése iránt a bérbeadó és a bérlő között, melynek eredményeként a Miskolci Törvényszék 2017. október 24. napján kelt ítéletében a folyamatban lévő végrehajtást megszüntette, mivel időközben a helyiség kiürítése megtörtént.
[9] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2016. április 19-én kelt K.27.010/2016/8. számú ítéletében a kereskedelmi ügyben hozott határozattal szemben a felperes keresetét elutasította. A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria 2017. május 16. napján kelt Kfv.IV.37.618/2016/8. számú végzésében a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mivel a határozatot az önkormányzat jegyzője hozta, azonban a perben a keresetet a bíróság a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata alperessel szemben bírálta el.
[10] Az új eljárásban a felperes a kereseti kérelmében foglaltakat változatlanul fenntartotta. Az alperes ellenkérelmét szintén fenntartotta és a kereset elutasítását kérte.
A jogerős ítélet
[11] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.364/2017/8. számú, 2017. november 16-án kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi hatóság nem jogosult a felek bérleti jogviszonyával, illetőleg a létrejött bérleti szerződés tartalmával kapcsolatos döntés meghozatalára, csak azt vizsgálhatja, hogy a működési engedély feltételei változatlanul fennállnak-e. A bíróság megállapítása szerint jelen esetben a szerződés 14. pontja egyértelműen rendelkezik annak időtartalmáról. Az ingatlannal kapcsolatos beruházások tekintetében szintén 10 éves bérbeszámítás szerepel a szerződésben. Nincs viszont rendelkezés a használati jogcím meghosszabbításáról és ez a felek között nem is történt meg.[12] A bíróság alaptalannak találta a felperes azon érvelését, hogy az alperes kereskedelmi hatóság kizárt lenne a működési engedély tárgyában való döntéshozatalból, figyelemmel a Zrt.-vel kapcsolatos érintettségére. A bíróság itt utalt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 42. § (5) bekezdésére a jegyző kizárására vonatkozó feltételek tekintetében. Jelen perben azonban a jegyző a 210/2009. Korm.r. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján járt el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 81. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel, mely szerint a jegyző dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben. Az Mötv. 18. § (2) bekezdése szerint pedig a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. A bíróság szerint jelen ügyben a jegyző kereskedelmi hatóságként járt el. A Zrt. gazdasági társaság időközben beolvadt a M. H. Zrt.-be, ezen utóbbi társaságnak egyedüli részvényese Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. A bíróság álláspontja szerint a jegyző jelen kereskedelmi ügyben nem tekinthető elfogultnak, figyelemmel arra, hogy a kereskedelmi hatósági ügyben az önkormányzat nem ellenérdekű fél, és a döntés következményeként jogosítottá, kötelezetté sem válhat. Figyelemmel az ügy tárgyára és arra, hogy a jegyző önálló hatáskörben eljárva döntött, a felperesi érveléssel szemben elfogultsága a bíróság szerint nem áll fenn. Jelen ügyben a fennálló elfogulatlanságát az sem érinti, hogy a birtokháborítási ügyben elfogultságot jelentett be.
[13] A bíróság álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, hogy az alperes határozatával téves jogorvoslati tájékoztatást adott, figyelemmel arra, hogy ezt követően a felperes a jogszabály szerinti jogorvoslati kérelemmel élt, amit a bíróság érdemben el is bírált.
[14] A bíróság összességében megállapította, hogy a felperesi keresettel támadott körben az alperes határozata a jogszabályban foglaltaknak megfelelt, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Eszerint a bérleti jogviszonyból fakadó elszámolási vitára és a tulajdonosi kapcsolatra tekintettel az első fokon eljárt hatóság elfogult volt, melyet be kellett volna jelentenie. Ezzel kapcsolatban a felperes hivatkozott a Ket. 42. § (4) és (5) bekezdésére. A felperes hivatkozott az ügyben folyó birtokvédelmi eljárásra, amelyben Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal felé bejelentette kizártságát, éppen tulajdonosi érdekeltségére tekintettel, figyelemmel a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésére, és az új eljáró hatóság kijelölését kérte.[16] Mindezek alapján a felperes a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától, továbbá azt, hogy kötelezze a bíróságot új eljárásra és a keresettel támadott közigazgatási határozatot helyezze hatályon kívül.
[17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperes keresetének elutasítását. Hivatkozott a Zrt. és a bérlő közötti bérleti szerződésre, továbbá a bérlő által kötött albérleti szerződésre. A bérleti szerződés 10. pontja kimondja, hogy a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Az albérleti szerződés 10. pontja kimondja, hogy a bérleti szerződés bármely okú megszűnésekor az albérlő köteles a bérleményt visszaadni. A felperes joga az ingatlanon származékos jog, melynek feltétele az, hogy a bérlővel az alapjogviszony fennálljon. Ez a jogviszony 2015. szeptember 1-jén megszűnt, ezzel a felperes jogosultsága is megszűnt a bérleményen. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (4) bekezdése alapján a tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a kereskedelmi hatóság elrendeli az üzlet azonnali bezárását, valamint a működési engedély visszavonását. A 210/2009. Korm.r. 27. § (2) bekezdése értelmében a jegyző az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezárja, ha a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn. Mindezek alapján az alperes megállapítása szerint a működési engedély visszavonására jogszerűen került sor.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[19] A Pp. 275. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem szerint, az azokban megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (KGD 2011.62.). E keretek között jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására.
[20] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy az alperes elfogultságát és erre tekintettel az ügy elbírálásából való kizártságát meg kellett volna-e állapítani. Szoros összefüggésben ezzel ugyancsak eldöntendő, hogy a közigazgatási ügy során elbírálandó kérdés tárgyát tekintve egyáltalán módot adhatott-e elfogultságra.
I.
[21] A Kúria először is az alperessel szemben a kizárási okok fennállását vizsgálta.
[22] A Ket. az ügy elintézéséből való kizárásról a következőképpen rendelkezik:
"42. § (1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató.
(2) Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
(3) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(4) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
(5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.
(6) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel."
[23] E szabályok között ún. abszolút és relatív kizárási okok szerepelnek, amelyek fennállása esetén az érintett személy, illetve maga az érintett szerv kötelezően vagy eset körülményei értékelése folytán kizárásra kerül az eljárásból. A Ket. 42. § (1), (2) és (6) bekezdésében foglalt abszolút kizárási okok és a (3) bekezdésben foglalt relatív kizárási ok jelen ügyben nem releváns, ezen bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazása itt nem merül föl. Kérdés viszont, hogy a hatáskört gyakorló jegyzővel szemben fennállnak-e a (4) és (5) bekezdésben foglalt kizárási okok.
[24] A (4) bekezdés szerint az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Ezen abszolút kizárási okot tekintve, a Korm.r. 27. § (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy az elsőfokú hatóság a működési engedélyt visszavonja, a tevékenység folytatását megtiltja, és a kereskedőt és az üzletet törli a nyilvántartásból és az üzletet bezáratja, ha a működési engedély kiadásának a feltételei nem állnak fenn. Ezen szabályozás alapján megállapítható, hogy a jegyzőnek a működési engedélyt a jogszabályi feltételek fennállása esetén vissza kell vonnia, mérlegelési lehetősége nincs. A Kúria korábban a Kfv.II.37.241/2013/8. számú ítéletében úgy érvelt, hogy erre tekintettel a jegyző szubjektív meggyőződése nem játszhat szerepet a döntés meghozatalában, ezért e vonatkozásban nem állapítható meg kizárása.
[25] A 42. § (5) bekezdésének első fordulata alapján a jegyző az ügy elintézéséből továbbá akkor van kizárva, ha az őt foglalkoztató önkormányzat az adott ügyben ellenérdekű fél. Ezen relatív kizárási ok alapján nem állapítható meg jelen ügyben a jegyző kizárása, ugyanis az önkormányzat az engedélyezési eljárásban nem szerepel félként.
[26] Az (5) bekezdés második fordulatában foglalt abszolút kizárási ok szerint a jegyző azonban akkor is ki van zárva az eljárásból, ha az általa hozott határozattal az önkormányzat jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggően kötelezettséget vállal.
[27] A Zrt. a bérleti szerződés megkötésével - és az albérleti szerződés megkötéséhez való hozzájárulásával - a tulajdonában álló ingatlan használatát, a tulajdonjogához tartozó egy részjogosítványának gyakorlását átengedte a felperes részére. A Zrt. és a bérlő között folyamatban volt bérleti díj megfizetése iránti peres eljárás, és a bérleti jogviszonyból elszámolási vita keletkezett. A Zrt. kizárólagos tulajdonosa az M.H. Zrt., és ezen társaság kizárólagos tulajdonosa pedig Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ügyben a felperes által végzett kereskedelmi tevékenység megtiltása a Zrt. és a bérlő közötti bérleti szerződés megszűnésével kapcsolatos vitatott jogviszony megítélésén alapul. A bérleti jog megszűnésének megállapításával a Zrt. jogot szerez, mivel az ingatlan tekintetében tulajdonjoga gyakorlásának korlátja megszűnik. A Zrt.-n keresztül pedig az ő tulajdonosa, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is érdekeltté válik. Megállapítható tehát, hogy az alperes által hozott határozattal az az önkormányzat válik jogosulttá, amelyiknek ő maga az Mötv. III. fejezetébe tartozóan, a jogállására vonatkozó eme szabályozás alapján - a szerve. Jelen esetre nézve tehát ezek szerint megállapítható, hogy az önkormányzat jogosulttá vált a jegyző által meghozott határozattal.
[28] A Kúria korábbi hasonló ügyben, a Kfv.II.38.060/2016/6. számú ítéletében azt állapította meg, hogy a jegyző által lefolytatott, út forgalomba helyezésére irányuló hatósági eljárás - amely által az önkormányzat közterülete gyarapodott - érintette az önkormányzat jogát, és ebből arra jutott, hogy a jegyző ezzel a Ket. 42. § (5) bekezdés második fordulata szerinti kizárási okot sértett.
[29] Fentiekre tekintettel jelen ügyben is megállapítható, hogy a jegyzővel szemben a Ket. 42. § (5) bekezdés második fordulata szerinti abszolút kizárási ok megvalósult, ezáltal jelen eljárásban született döntés meghozatalából jogszabály erejénél fogva kizárt eljáró hatóság vett részt. Tekintettel arra, hogy a hatáskör címzettje a jegyző, ezért mint hatóság, a hatósági szerve egésze esik a törvény által előírt kizárás hatálya alá.
II.
[30] A kizárással összefüggésben a Kúria a hatáskör konkrét gyakorlását is vizsgálta, figyelemmel az ellenkérelemben foglaltakra is.
[31] Az alperes határozatával a felperes kereskedelmi tevékenységét az ingatlanban azért tiltotta meg, és egyidejűleg a működési engedélyét azzal a hivatkozással vonta vissza, mert az albérleti szerződés a 10 év elteltével 2015. szeptember 1. napján megszűnt. A felperes és a bérbeadó között azonban éppen e jogviszony státusza volt jogvita tárgya. A kérdés rendezése nem ennek, hanem más jogvitának volt a tárgya. Az alperes ugyanakkor nem volt jogosult ebben dönteni, hiszen ilyen hatáskörrel nincs felruházva. A kérdés, ami polgári igény érvényesítéshez köthető, amelyet a jegyző a kereskedelmi hatósági engedélyezési eljárás során nem vizsgálhatott, illetve nem is dönthetett volna, hogy a felperesnek van-e érvényes jogcíme.
[32] A felperes állítása szerint az építményeket a Zrt. hozzájárulásának hiányában nem tudta az ingatlan bérlője a földhivatali nyilvántartásba bejegyeztetni. Emiatt nem volt lehetősége a beruházás további fázisának megkezdésére, valamint arra, hogy a beruházás szerződés szerinti értékének megfelelő mértékéig a bérleti díjban beszámítási igényét érvényesítse. A bérlő szerint ezért a szerződés nem ment teljesedésbe, erre tekintettel pedig nem is szűnhetett meg. A szerződésben foglalt időhatár ugyanis csakis szerződésszerű teljesítésre vonatkozhat. Annak hiányában ugyanis, a beszámítás maradéktalan érvényesíthetőségének hiánya miatt őt kár éri.
[33] Az albérleti szerződés 10. pontja kimondja, hogy a bérleti szerződés bármely okú megszűnésekor az albérlő köteles a bérleményt visszaadni. A bérleti szerződés megszűnése azonban a bérlő részéről vitatott. A Zrt. ezért nem adhatott aggálytalanul ilyen értelmű nyilatkozatot az alperesnek, illetve az alperes azt nem fogadhatta volna valóságtartalma vizsgálata nélkül egyoldalúan akként, mint jogi tényt. A bérleti szerződésből eredő igények, a szerződéses kötelezettségek és ellenkötelezettségek megállapítása ugyanis nem közigazgatási eljárásra tartozó kérdés, arra az alperesnek hatásköre nem volt.
[34] A közbenső bírósági eljárások során a szerződés státusza nem volt a per tárgya, mert azok végrehajtási jellegűek voltak. A Miskolci Törvényszék 2016. március 1. napján kelt 2.Gpkf.50.019/2016/4. számú jogerős végzésével helybenhagyva a Miskolci Járásbíróság 0501-6. Vh.3854/2015/5. számú, 2015. október 22. napján kelt végzését, azonban a bérlőt a megszűnt bérleti szerződésből eredően kötelezte a birtokba adási kötelezettség teljesítésére. Hangsúlyozva, hogy a más eljárásban folyó bérleti jogvita kimenetelétől független a döntése. A végzés alapul vette, hogy a szerződést határozott időre kötötték, és az eltelt.
[35] Az alperes jelen ügyben támadott határozatát ezen időpont előtt hozta. Másfelől, tartalmilag nem vette figyelembe, hogy a szerződésnek, amelyen származékos joga alapul, a felperes állítása szerinti feltételhez kötöttsége, és ehhez kapcsolódóan a szerződés fennállása iránti igénye polgári bírósági eljárás alapján minősíthető csak, és azáltal képezheti az engedély esetleges visszavonására irányuló közigazgatási eljárás alapját.
[36] A Kúria vitatja a jogerős ítélet indokolásának azt a megállapítását, hogy a felperes engedélyét alapvetően érintő jogi tény, a bérbeadó és a bérlő közötti bérleti szerződés egyértelmű lenne a szerződés időtartamát illetően. A szerződés hivatkozott 14. pontja 10 évet rögzít a szerződés aláírásától. A bérleti konstrukció ugyanakkor egy beruházásra, és annak a bérleti díjba való beszámítására épül, aminek üzemeltetése a bérlő szerint a bérbeadó felróható magatartása miatt nem kezdődhetett el. A határozott időtartam feltételhez kötöttsége mellett érvelt ebben az eljárásban a felperes is.
[37] A bérleti szerződés létszakának és az ebből eredő joghatások megállapítása tekintetében tartalmilag is jelentőséget kap az alperesnek az ügy elbírálásából való kizárásának megállapítása. Érdekeltségétől a vitás kérdés megítélése nem választható el. A hatóság érdekét ugyanis az ügy érinti azáltal, hogy az önkormányzat, aminek maga az Mötv. szerint az irányítása alatt álló szerve, tulajdonosi érdekének érvényesítése az adott ügyben kifejezetten fölmerül. Megállapítható a hatáskörgyakorlás tartalmi vizsgálata alapján, hogy jelen ügyben, a kapcsolódó perek révén, ez a körülmény relatív kizárási okot is keletkeztet.
[38] A Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet a jelen indoklásban foglaltak figyelembevételével új eljárásra kötelezte.
[39] Az eljáró közigazgatási szerv a megismételt eljárás során köteles a fentiek alapján a kizárás kapcsán eljárni.
(Kúria Kfv.IV.37.190/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.IV.37.190/2018/5. számA tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
Dr. Dobó Viola bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Zagyva Norbert István
Az alperes: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője
Az alperes képviselője: Dr. Kapás Katalin ügyvéd
A per tárgya: kereskedelmi működési engedély
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.364/2017/8. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria- a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.364/2017/8. számú ítéletét és az alperes HA.:310.935-10/2015. iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezi és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi;
- kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 60.000 (hatvanezer) forint elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A feljegyzett 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő Zrt. 2005. szeptember 1. napján bérleti szerződést kötött a S. H. Kft.-vel, (a továbbiakban: bérlő) a Miskolc ... hrsz.-ú ingatlanon található tulajdonában álló üzemanyagtöltő állomásra vonatkozóan. A szerződés 5. pontjának értelmében a bérlő beruházást is végez a bérleményen, melynek várható költsége 48 MFt+ÁFA és melynek konkrét műszaki tartalmát a szerződés elválaszthatatlan részét képező melléklet tartalmazza. A szerződés 12. pontja szerint a felek a beruházás befejezésének időpontjáig - beszámításon alapuló - havi 84.700 Ft+ÁFA bérleti díj fizetésében állapodnak meg. A szerződés 8. pontjában foglaltak szerint az üzemanyagkút üzemeltetésével a bérlő a S. P. Kft.-t bízta meg. A szerződés 14. pontjában foglaltak alapján a bérleti szerződés határozott időtartamra, 10 évre jött létre. A bérlő az ingatlant a Zrt. hozzájárulása mellett 2014. április 15. napjával albérletbe adta a felperes részére. Az üzlet használatára vonatkozó 2015. május 15. napján tett felperesi bejelentés alapján az alperes a 34436/2 hrsz. alatti "Üzemanyagtöltő állomás" elnevezésű kereskedelmi egységben 2014. május 16. napján kelt HA.:911.098-4/2014. iktatószámú határozatával az üzlet használatára jogosult személyében történt változás miatt a felperes részére a Miskolc ... hrsz. alatt lévő üzletre a működési engedélyt megadta, egyben az üzletek nyilvántartásába 273/2014. szám alatt bejegyezte.[2] A Zrt. 2015. szeptember 2. napján kelt levelében értesítette az elsőfokú kereskedelmi hatóságot arról, hogy az üzemanyagtöltő állomás bérlőjével kötött határozott időtartamú bérleti szerződés 2015. szeptember 1. napján megszűnt és a Zrt. nem állapodott meg a bérlővel a bérleti szerződés meghosszabbításáról.
[3] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője 2015. október 7. napján kelt HA.:310.935-10/2015. iktatószámú határozatával a felperes kereskedelmi tevékenységét az ingatlanban megtiltotta, egyidejűleg a működési engedélyt visszavonta, a kereskedőt és az üzletet a határozat jogerőre emelkedését követően a nyilvántartásból törölte és az üzlet azonnali bezárását rendelte el. Hivatkozott arra, hogy a bérleti szerződés a 10 év elteltével 2015. szeptember 1. napján megszűnt. Az ezzel kapcsolatos hatósági döntés jogalapjaként hivatkozott a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 24. § (3) bekezdésére, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (4) bekezdésére, továbbá a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 210/2009. Korm.r.) 27. § (2) bekezdésére.
[4] A felperes által előterjesztett fellebbezés folytán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 2015. november 20. napján kelt BO/05/2405-2/2015. iktatószámú végzésében a felperesi fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal, hogy a Kertv. 9. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A határozattal szemben előterjesztett kereseti kérelmében a felperes kifejtette, hogy jogosult volt beruházást végezni az ingatlanon, azonban a bérleti szerződésben megjelölt beruházás a MIK Zrt. felróható magatartása miatt nem valósult meg. Álláspontja szerint a bérleti szerződés hatályos, a szerződés határozott ideje nem járt le, így a működési engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak.[6] Jogszabálysértőnek tartotta a határozatot azon okból is, hogy téves jogorvoslati tájékoztatást kapott. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes és a Zrt. között szoros kapcsolat állapítható meg, amelyre figyelemmel az alperes az ügyben elfogultnak tekinthető.
[7] Az alperes ellenkérelmében az 210/2009. Korm.r. 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra utalva hangsúlyozta, hogy a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége a működési engedély visszavonása tekintetében.
[8] Ezenközben per zajlott a helyiség kiürítése iránt a bérbeadó és a bérlő között, melynek eredményeként a Miskolci Törvényszék 2017. október 24. napján kelt ítéletében a folyamatban lévő végrehajtást megszüntette, mivel időközben a helyiség kiürítése megtörtént.
[9] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2016. április 19-én kelt K.27.010/2016/8. számú ítéletében a kereskedelmi ügyben hozott határozattal szemben a felperes keresetét elutasította. A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria 2017. május 16. napján kelt Kfv.IV.37.618/2016/8. számú végzésében a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mivel a határozatot az önkormányzat jegyzője hozta, azonban a perben a keresetet a bíróság a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata alperessel szemben bírálta el.
[10] Az új eljárásban a felperes a kereseti kérelmében foglaltakat változatlanul fenntartotta. Az alperes ellenkérelmét szintén fenntartotta és a kereset elutasítását kérte.
A jogerős ítélet
[11] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.364/2017/8. számú, 2017. november 16-án kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi hatóság nem jogosult a felek bérleti jogviszonyával, illetőleg a létrejött bérleti szerződés tartalmával kapcsolatos döntés meghozatalára, csak azt vizsgálhatja, hogy a működési engedély feltételei változatlanul fennállnak-e. A bíróság megállapítása szerint jelen esetben a szerződés 14. pontja egyértelműen rendelkezik annak időtartalmáról. Az ingatlannal kapcsolatos beruházások tekintetében szintén 10 éves bérbeszámítás szerepel a szerződésben. Nincs viszont rendelkezés a használati jogcím meghosszabbításáról és ez a felek között nem is történt meg.[12] A bíróság alaptalannak találta a felperes azon érvelését, hogy az alperes kereskedelmi hatóság kizárt lenne a működési engedély tárgyában való döntéshozatalból, figyelemmel a Zrt.-vel kapcsolatos érintettségére. A bíróság itt utalt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 42. § (5) bekezdésére a jegyző kizárására vonatkozó feltételek tekintetében. Jelen perben azonban a jegyző a 210/2009. Korm.r. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján járt el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 81. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel, mely szerint a jegyző dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben. A Mötv. 18. § (2) bekezdése szerint pedig a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. A bíróság szerint jelen ügyben a jegyző kereskedelmi hatóságként járt el. A Zrt. gazdasági társaság időközben beolvadt a H. Zrt.-be, ezen utóbbi társaságnak egyedüli részvényese Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. A bíróság álláspontja szerint a jegyző jelen kereskedelmi ügyben nem tekinthető elfogultnak, figyelemmel arra, hogy a kereskedelmi hatósági ügyben az önkormányzat nem ellenérdekű fél, és a döntés következményeként jogosítottá, kötelezetté sem válhat. Figyelemmel az ügy tárgyára és arra, hogy a jegyző önálló hatáskörben eljárva döntött, a felperesi érveléssel szemben elfogultsága a bíróság szerint nem áll fenn. Jelen ügyben a fennálló elfogulatlanságát az sem érinti, hogy a birtokháborítási ügyben elfogultságot jelentett be.
[13] A bíróság álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, hogy az alperes határozatával téves jogorvoslati tájékoztatást adott, figyelemmel arra, hogy ezt követően a felperes a jogszabály szerinti jogorvoslati kérelemmel élt, amit a bíróság érdemben el is bírált.
[14] A bíróság összességében megállapította, hogy a felperesi keresettel támadott körben az alperes határozata a jogszabályban foglaltaknak megfelelt, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Eszerint a bérleti jogviszonyból fakadó elszámolási vitára és a tulajdonosi kapcsolatra tekintettel az első fokon eljárt hatóság elfogult volt, melyet be kellett volna jelentenie. Ezzel kapcsolatban a felperes hivatkozott a Ket. 42. § (4) és (5) bekezdésére. A felperes hivatkozott az ügyben folyó birtokvédelmi eljárásra, amelyben Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal felé bejelentette kizártságát, éppen tulajdonosi érdekeltségére tekintettel, figyelemmel a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésére, és az új eljáró hatóság kijelölését kérte.[16] Mindezek alapján a felperes a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától, továbbá azt, hogy kötelezze a bíróságot új eljárásra és a keresettel támadott közigazgatási határozatot helyezze hatályon kívül.
[17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperes keresetének elutasítását. Hivatkozott a Zrt. és a bérlő közötti bérleti szerződésre, továbbá a bérlő által kötött albérleti szerződésre. A bérleti szerződés 10. pontja kimondja, hogy a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Az albérleti szerződés 10. pontja kimondja, hogy a bérleti szerződés bármely okú megszűnésekor az albérlő köteles a bérleményt visszaadni. A felperes joga az ingatlanon származékos jog, melynek feltétele az, hogy a bérlővel az alapjogviszony fennálljon. Ez a jogviszony 2015. szeptember 1-jén megszűnt, ezzel a felperes jogosultsága is megszűnt a bérleményen. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (4) bekezdése alapján a tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a kereskedelmi hatóság elrendeli az üzlet azonnali bezárását, valamint a működési engedély visszavonását. A 210/2009. Korm.r. 27. § (2) bekezdése értelmében a jegyző az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezárja, ha a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn. Mindezek alapján az alperes megállapítása szerint a működési engedély visszavonására jogszerűen került sor.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[19] A Pp. 275. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem szerint, az azokban megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (KGD 2011.62.). E keretek között jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására.
[20] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy az alperes elfogultságát és erre tekintettel az ügy elbírálásából való kizártságát meg kellett volna-e állapítani. Szoros összefüggésben ezzel ugyancsak eldöntendő, hogy a közigazgatási ügy során elbírálandó kérdés tárgyát tekintve egyáltalán módot adhatott-e elfogultságra.
I.
[21] A Kúria először is az alperessel szemben a kizárási okok fennállását vizsgálta.
[22] A Ket. az ügy elintézéséből való kizárásról a következőképpen rendelkezik:
"42. § (1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató.
(2) Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
(3) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(4) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
(5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.
(6) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel."
[23] E szabályok között ún. abszolút és relatív kizárási okok szerepelnek, amelyek fennállása esetén az érintett személy, illetve maga az érintett szerv kötelezően vagy eset körülményei értékelése folytán kizárásra kerül az eljárásból. A Ket. 42. § (1), (2) és (6) bekezdésében foglalt abszolút kizárási okok és a (3) bekezdésben foglalt relatív kizárási ok jelen ügyben nem releváns, ezen bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazása itt nem merül föl. Kérdés viszont, hogy a hatáskört gyakorló jegyzővel szemben fennállnak-e a (4) és (5) bekezdésében foglalt kizárási okok.
[24] A (4) bekezdés szerint az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Ezen abszolút kizárási okot tekintve, a Korm. r. 27. § (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy az elsőfokú hatóság a működési engedélyt visszavonja, a tevékenység folytatását megtiltja, és a kereskedőt és az üzletet törli a nyilvántartásból és az üzletet bezáratja, ha a működési engedély kiadásának a feltételei nem állnak fenn. Ezen szabályozás alapján megállapítható, hogy a jegyzőnek a működési engedélyt a jogszabályi feltételek fennállása esetén vissza kell vonnia, mérlegelési lehetősége nincs. A Kúria korábban a Kfv.II.37.241/2013/8. számú ítéletében úgy érvelt, hogy erre tekintettel a jegyző szubjektív meggyőződése nem játszhat szerepet a döntés meghozatalában, ezért e vonatkozásban nem állapítható meg kizárása.
[25] A 42. § (5) bekezdésének első fordulata alapján a jegyző az ügy elintézéséből továbbá akkor van kizárva, ha az őt foglalkoztató önkormányzat az adott ügyben ellenérdekű fél. Ezen relatív kizárási ok alapján nem állapítható meg jelen ügyben a jegyző kizárása, ugyanis az önkormányzat az engedélyezési eljárásban nem szerepel félként.
[26] Az (5) bekezdés második fordulatában foglalt abszolút kizárási ok szerint a jegyző azonban akkor is ki van zárva az eljárásból, ha az általa hozott határozattal az önkormányzat jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggően kötelezettséget vállal.
[27] A Zrt. a bérleti szerződés megkötésével - és az albérleti szerződés megkötéséhez való hozzájárulásával - a tulajdonában álló ingatlan használatát, a tulajdonjogához tartozó egy részjogosítványának gyakorlását átengedte a felperes részére. A Zrt. és a bérlő között folyamatban volt bérleti díj megfizetése iránti peres eljárás, és a bérleti jogviszonyból elszámolási vita keletkezett. A Zrt. kizárólagos tulajdonosa M.H. Zrt., és ezen társaság kizárólagos tulajdonosa pedig Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ügyben a felperes által végzett kereskedelmi tevékenység megtiltása a Zrt. és a bérlő közötti bérleti szerződés megszűnésével kapcsolatos vitatott jogviszony megítélésén alapul. A bérleti jog megszűnésének megállapításával a Zrt. jogot szerez, mivel az ingatlan tekintetében tulajdonjoga gyakorlásának korlátja megszűnik. A Zrt.-n keresztül pedig az ő tulajdonosa, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is érdekeltté válik. Megállapítható tehát, hogy az alperes által hozott határozattal az az önkormányzat válik jogosulttá, amelyiknek ő maga a Mötv. III. fejezetébe tartozóan, a jogállására vonatkozó eme szabályozás alapján - a szerve. Jelen esetre nézve tehát ezek szerint megállapítható, hogy az önkormányzat jogosulttá vált a jegyző által meghozott határozattal.
[28] A Kúria korábbi hasonló ügyben, a Kfv.II.38.060/2016/6. számú ítéletében azt állapította meg, hogy a jegyző által lefolytatott, út forgalomba helyezésére irányuló hatósági eljárás - amely által az önkormányzat közterülete gyarapodott - érintette az önkormányzat jogát, és ebből arra jutott, hogy a jegyző ezzel a Ket. 42. § (5) bekezdés második fordulata szerinti kizárási okot sértett.
[29] Fentiekre tekintettel jelen ügyben is megállapítható, hogy a jegyzővel szemben a Ket. 42. § (5) bekezdés második fordulata szerinti abszolút kizárási ok megvalósult, ezáltal jelen eljárásban született döntés meghozatalából jogszabály erejénél fogva kizárt eljáró hatóság vett részt. Tekintettel arra, hogy a hatáskör címzettje a jegyző, ezért mint hatóság, a hatósági szerve egésze esik a törvény által előírt kizárás hatálya alá.
II.
[30] A kizárással összefüggésben a Kúria a hatáskör konkrét gyakorlását is vizsgálta, figyelemmel az ellenkérelemben foglaltakra is.
[31] Az alperes határozatával a felperes kereskedelmi tevékenységét az ingatlanban azért tiltotta meg, és egyidejűleg a működési engedélyét azzal a hivatkozással vonta vissza, mert az albérleti szerződés a 10 év elteltével 2015. szeptember 1. napján megszűnt. A felperes és a bérbeadó között azonban éppen e jogviszony státusza volt jogvita tárgya. A kérdés rendezése nem ennek, hanem más jogvitának volt a tárgya. Az alperes ugyanakkor nem volt jogosult ebben dönteni, hiszen ilyen hatáskörrel nincs felruházva. A kérdés, ami polgári igény érvényesítéshez köthető, amelyet a jegyző a kereskedelmi hatósági engedélyezési eljárás során nem vizsgálhatott, illetve nem is dönthetett volna, hogy a felperesnek van-e érvényes jogcíme.
[32] A felperes állítása szerint az építményeket a Zrt. hozzájárulásának hiányában nem tudta az ingatlan bérlője a földhivatali nyilvántartásba bejegyeztetni. Emiatt nem volt lehetősége a beruházás további fázisának megkezdésére, valamint arra, hogy a beruházás szerződés szerinti értékének megfelelő mértékéig a bérleti díjban beszámítási igényét érvényesítse. A bérlő szerint ezért a szerződés nem ment teljesedésbe, erre tekintettel pedig nem is szűnhetett meg. A szerződésben foglalt időhatár ugyanis csakis szerződésszerű teljesítésre vonatkozhat. Annak hiányában ugyanis, a beszámítás maradéktalan érvényesíthetőségének hiánya miatt őt kár éri.
[33] Az albérleti szerződés 10. pontja kimondja, hogy a bérleti szerződés bármely okú megszűnésekor az albérlő köteles a bérleményt visszaadni. A bérleti szerződés megszűnése azonban a bérlő részéről vitatott. A Zrt. ezért nem adhatott aggálytalanul ilyen értelmű nyilatkozatot az alperesnek, illetve az alperes azt nem fogadhatta volna valóságtartalma vizsgálata nélkül egyoldalúan akként, mint jogi tényt. A bérleti szerződésből eredő igények, a szerződéses kötelezettségek és ellenkötelezettségek megállapítása ugyanis nem közigazgatási eljárásra tartozó kérdés, arra az alperesnek hatásköre nem volt.
[34] A közbenső bírósági eljárások során a szerződés státusza nem volt a per tárgya, mert azok végrehajtási jellegűek voltak. A Miskolci Törvényszék 2016. március 1. napján kelt 2.Gpkf.50.019/2016/4. számú jogerős végzésével helybenhagyva a Miskolci Járásbíróság 0501-6. Vh.3854/2015/5. számú, 2015. október 22. napján kelt végzését, azonban a bérlőt a megszűnt bérleti szerződésből eredően kötelezte a birtokba adási kötelezettség teljesítésére. Hangsúlyozva, hogy a más eljárásban folyó bérleti jogvita kimenetelétől független a döntése. A végzés alapul vette, hogy a szerződést határozott időre kötötték, és az eltelt.
[35] Az alperes jelen ügyben támadott határozatát ezen időpont előtt hozta. Másfelől, tartalmilag nem vette figyelembe, hogy a szerződésnek, amelyen származékos joga alapul, a felperes állítása szerinti feltételhez kötöttsége, és ehhez kapcsolódóan a szerződés fennállása iránti igénye polgári bírósági eljárás alapján minősíthető csak, és azáltal képezheti az engedély esetleges visszavonására irányuló közigazgatási eljárás alapját.
[36] A Kúria vitatja a jogerős ítélet indokolásának azt a megállapítását, hogy a felperes engedélyét alapvetően érintő jogi tény, a bérbeadó és a bérlő közötti bérleti szerződés egyértelmű lenne a szerződés időtartamát illetően. A szerződés hivatkozott 14. pontja 10 évet rögzít a szerződés aláírásától. A bérleti konstrukció ugyanakkor egy beruházásra, és annak a bérleti díjba való beszámítására épül, aminek üzemeltetése a bérlő szerint a bérbeadó felróható magatartása miatt nem kezdődhetett el. A határozott időtartam feltételhez kötöttsége mellett érvelt ebben az eljárásban a felperes is.
[37] A bérleti szerződés létszakának és az ebből eredő joghatások megállapítása tekintetében tartalmilag is jelentőséget kap az alperesnek az ügy elbírálásából való kizárásának megállapítása. Érdekeltségétől a vitás kérdés megítélése nem választható el. A hatóság érdekét ugyanis az ügy érinti azáltal, hogy az önkormányzat, aminek maga a Mötv. szerint az irányítása alatt álló szerve, tulajdonosi érdekének érvényesítése az adott ügyben kifejezetten fölmerül. Megállapítható a hatáskörgyakorlás tartalmi vizsgálata alapján, hogy jelen ügyben, a kapcsolódó perek révén, ez a körülmény relatív kizárási okot is keletkeztet.
[38] A Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet a jelen indoklásban foglaltak figyelembe vételével új eljárásra kötelezte.
[39] Az eljáró közigazgatási szerv a megismételt eljárás során köteles a fentiek alapján a kizárás kapcsán eljárni.
Záró rész
[40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.[41] A felperes pernyertességére tekintettel, valamint figyelemmel a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 78. §-ára is, az alperest kötelezte a felperes perköltségeinek megfizetésére.
[42] Az illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdése és 39. § (3) bekezdés d) pontja szerinti mértékű, továbbá a 62. § (1) bekezdés h) pontja értelmében került feljegyzésre. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az alperesnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § b) pontján alapuló személyes illetékmentességére tekintettel, valamint figyelemmel a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ára, az állam viseli.
Budapest, 2018. november 27.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró
(Kúria Kfv.IV.37.190/2018.)