adozona.hu
EH 2009.2062
EH 2009.2062
Nem jogszabálysértő az írásbeli szavazás útján hozott lakásszövetkezeti közgyűlési határozat amiatt, ha az igazgatóság tájékoztatója meghaladja a döntéshozatalhoz szükséges és elégséges adatokat. Az sem ad alapot a határozat eredményes megtámadására, ha az írásbeli szavazás eredményeként elfogadott határozatról szóló értesítésben az igazgatóság nem ad tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről [2004. évi CXV. tv. 4. §, 9. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az alperes lakásszövetkezet kezelésében álló lakóépületben lévő két földszinti lakás tulajdonosai, illetve az alperes szövetkezet tagjai. A lakásaiknak nem lakás céljára szolgáló helyiséggé átalakítása végett közigazgatási eljárást kezdeményeztek.
Az alperes igazgatósága a 29/2007. 11.08. számú határozatával a tagok írásbeli határozathozatalát kezdeményezte. Felhívta az alperesi lakásszövetkezet tagjait, hogy írásbeli szavazatukat 2007. december 12-én 13 óráig adják le arra vona...
EH 2009.2062 Nem jogszabálysértő az írásbeli szavazás útján hozott lakásszövetkezeti közgyűlési határozat amiatt, ha az igazgatóság tájékoztatója meghaladja a döntéshozatalhoz szükséges és elégséges adatokat. Az sem ad alapot a határozat eredményes megtámadására, ha az írásbeli szavazás eredményeként elfogadott határozatról szóló értesítésben az igazgatóság nem ad tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről [2004. évi CXV. tv. 4. §, 9. §].
A felperesek az alperes lakásszövetkezet kezelésében álló lakóépületben lévő két földszinti lakás tulajdonosai, illetve az alperes szövetkezet tagjai. A lakásaiknak nem lakás céljára szolgáló helyiséggé átalakítása végett közigazgatási eljárást kezdeményeztek.Az alperes igazgatósága a 29/2007. 11.08. számú határozatával a tagok írásbeli határozathozatalát kezdeményezte. Felhívta az alperesi lakásszövetkezet tagjait, hogy írásbeli szavazatukat 2007. december 12-én 13 óráig adják le arra vonatkozóan, hogy kívánják-e a perbeli földszinti lakások üzletté történő átminősítését, és azok utcára való megnyitását. Az igazgatóság a)-s) pontig felsorolva ismertette azokat a körülményeket és érveket, amelyekkel az átminősítést, illetve az utcára történő kinyitással szembeni véleményét kívánta alátámasztani. Tájékoztatást adott az írásbeli szavazás menetéről, az érvényes szavazat feltételeiről, a szavazatszámlálásról, a határidőről, amely alatt a szavazás eredményét közölni kell, az érdemi állásfoglaláshoz szükséges mellékelt okiratokról.
A 2007. december 28-án kelt levelével arról tájékoztatta a lakástulajdonosokat, hogy a 203 szavazásra jogosult közül 165 adott le szavazatot. 140-en nemmel, 15-en igennel szavaztak, 8-án tartózkodtak, 2 db érvénytelen szavazat érkezett. Az érvényes szavazatok 84,8%-ával, így elfogadásra került a K/465/2007.12.28. számú határozat, amelynek értelmében az alperes szövetkezet tagjai nem járulnak hozzá a perbeli földszinti lakások üzletté történő átminősítéséhez, illetve azok utcára történő kinyitásához.
A felperesek módosított keresetükben kérték az említett határozat hatályon kívül helyezését. Arra hivatkoztak, hogy az jogszabályba, illetve alapszabályba ütközik. Az alapszabálynak az írásbeli szavazásra feltett ügyben rövid, de lényeget magában foglaló írásbeli tájékoztatásadásra vonatkozó előírásával szemben, a döntéshez szükséges és elégséges legfontosabb adatok és tények helyett az igazgatóság az ügyhöz nem tartozó tényeket és következtetéseket, felesleges és félrevezető körülményeket közölt a szavazásra jogosultakkal. A felperesek előadták azt is, hogy az alapszabály III. fejezet 1. pontjával ellentétben, az írásbeli szavazás eredményeként elfogadott határozatról szóló értesítésben a jogorvoslati lehetőségről az említett vezetőtestület tájékoztatást nem adott.
A felperesek állították azt is, hogy a támadott legfőbb szervi határozat a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (továbbiakban: Lsztv.) 14. § (1) bekezdését is sérti, mivel a külön tulajdonukban álló lakásaikhoz kapcsolódó használati, illetve hasznosítási jogokat korlátozza.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy az alapszabálynak, az írásbeli szavazásra vonatkozó szabályai tiltanák, hogy az igazgatóság a döntéshez szükséges elégséges, legfontosabb adatokon és tényeken kívül, részletesebb, egyéb tényekre és adatokra nézve is tájékoztatást adjon. Vitatta azt is, hogy a határozathozatal érvényességére kihatott az elfogadott határozatról szóló értesítésben, a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás elmaradása. Az alperes azt sem ismerte el, hogy a felperesek által állított, a perbeli lakásokon fennálló tulajdonjoguk megsértésével kapcsolatos igény az Lsztv. 14. § (1) bekezdése, illetve az Lsztv. 9. §-a alkalmazásával a jelen jogvita keretei között elbírálható.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Álláspontja az volt, hogy az alperes alapszabályában írt, az írásbeli szavazást megelőző, elégséges és szükséges tájékoztatásra vonatkozó előírás "minimum" szabály. Nincs ezért akadálya annak, hogy az igazgatóság többlettájékoztatást adjon. Sem jogszabály, sem az alperesi alapszabály nem zárja ki az érdemi döntés meghozatalát megelőző, részletes véleménykifejtést. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az igazgatóság esetleges valótlan tartalmú, félreérthető tájékoztatása sem hat ki az elfogadott közgyűlési határozat érvényességére. A felperesek által előterjesztett kereset alapján ugyanis a vizsgálat tárgyát kizárólag a tagok által elfogadott közgyűlési határozat képezheti.
Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a jogorvoslat mikéntjéről történő tájékoztatás nem az elfogadott határozat része. Azt, a határozatról szóló értesítésben kellett volna közölnie az igazgatóságnak. Miután a per tárgyát kizárólag a közgyűlési határozat képezi, az igazgatóságnak a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatás tekintetében elkövetett mulasztása a támadott határozat hatályon kívül helyezéséhez nem vezethetett.
Az elsőfokú bíróság alaptalannak tartotta az Lsztv. 14. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére történő felperesi hivatkozást is. Rámutatott, hogy az Lsztv. 15. § (1) bekezdésének a) pontja, illetve 11. §-a értelmében a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítási módjának megváltoztatása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az így meghozott közgyűlési határozat bár sértheti a kisebbség jogos érdekeit, az Lsztv. 9. § (1) bekezdése azonban arra hivatkozással a közgyűlési határozat megtámadására nem ad lehetőséget. Az Lsztv. 18. § (1) bekezdése szerinti szavazattöbbséggel meghozott határozat hatályon kívül helyezésére, arra hivatkozással, nincs mód.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak az alperesi alapszabály írásbeli szavazásra vonatkozó előírásainak értelmezésével. Hangsúlyozta, hogy a határozathozatalt megelőző elégséges tájékoztatási kötelezettség a tájékoztatás mértékének, mennyiségének alsó határát jelöli. A felek között nem volt vitás: az írásbeli szavazás előkészítésekor, a szavazásra feltett ügyről, annak lényegéről és a döntéshez szükséges és elégséges legfontosabb adatokról, tényekről az írásbeli tájékoztatást a lakásszövetkezeti tagok megkapták. Álláspontja szerint a tájékoztatási kötelezettség túllépése eljárási szabálysértésként nem értékelhető, a támadott határozat hatályon kívül helyezéséhez nem vezethet.
A másodfokú bíróság egyetértett abban is az elsőfokú bírósággal, hogy a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatás elmaradása miatt szintén nem indokolt a hatályon kívül helyezés. Bár álláspontja szerint az alapszabály III/1. pontja az értesítés fogalma alatt a hozott határozat megküldését érti, így annak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is, a felperesek számára tényleges jogsérelemmel azonban nem járt annak hiánya. A perbeli közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülményként az nem volt értékelhető.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a határozat érdemét ez a hiányosság nem befolyásolta, a felperesek kioktatás nélkül is keresetüket az Lsztv. 9. § (2) bekezdésében előírt határidőben benyújtották.
Az ítélőtábla egyetértett abban is az elsőfokú bírósággal, hogy az Lsztv. 9. § (1) bekezdése alapján indított perben a kisebbségben maradt tulajdonosok vagy más jogosultak gazdasági, vagy tulajdonosi érdekeinek sérelme nem vizsgálható. A támadott határozat jogszabálysértő voltát nem alapozhatta meg a felperesek részéről állított, az ingatlanjaik használati módja megváltoztatásának elmaradásával összefüggő tulajdonosi érdeksérelmük.
A felperesek a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmükben kérték annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresetükkel támadott közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését. Állították, hogy a jogerős ítélet az Lsztv. 9. §-át, 14. § (1) bekezdését, a Pp. 206. §-ában írt, a bizonyítékok mérlegelésére, illetve a Pp. 224. §-ában lévő, az ítéleti tényállás megállapítására vonatkozó szabályokat sérti.
Ismételten kifejtették, hogy az írásbeli szavazást megelőző szükséges és elégséges tájékoztatásra vonatkozó előírást csakis akként lehet értelmezni, hogy azt meghaladó tájékoztatásra az írásbeli határozathozatalt megelőzően nem kerülhet sor.
Iratellenesnek tartották azt a másodfokú bírósági megállapítást, miszerint nem vitatták, hogy az ügyről, annak lényegéről, a döntéshez szükséges és elégséges legfontosabb adatokról, tényekről a szövetkezeti tagok az írásbeli tájékoztatást megkapták. Állították, hogy az igazgatóság nem arról és nem úgy tájékoztatta a tagokat, ahogy és amiről az alapszabály szerint köteles volna.
Vitatták azt is, hogy a jogorvoslati tájékoztatás hiánya a közgyűlési határozat jogszerűségét érdemben nem érintette. Előadták azt is, hogy éppen az Lsztv. 14. § (1) bekezdésében írt jogaikat, jogos érdekeiket sérti a támadott közgyűlési határozat. Az Lsztv. 9. §-a alapján ezért nincs akadálya annak, hogy a jelen per keretében, a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésével, jogorvoslást nyerjenek.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta a felperesek által állított jogszabálysértéseket.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján, a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az eljárt bíróságoknak az alperesi alapszabály írásbeli szavazásra vonatkozó előírásainak értelmezésével. A döntéshez szükséges és elégséges legfontosabb adatok, tények ismertetésére vonatkozó rendelkezés, a tájékoztatási kötelezettség legalsó szintjének meghatározását jelenti. Az említett előírásnak az a célja, hogy a határozathozatal előtt a szavazásra jogosultak az állásfoglalásuk kialakításához szükséges adatok, tények birtokába juthassanak. A felperesek állításával szemben, a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a jogvita tárgyát nem az képezte, hogy a határozathozatalt megelőzően az igazgatóság tájékoztatása a döntéshozatalhoz szükséges és elégséges legfontosabb adatokat, tényeket tartalmazta-e. A vita éppen amiatt keletkezett a peres felek között, hogy az ismertetésen felül még további körülményekről is tájékoztatást adott az igazgatóság az álláspontjának, véleményének alátámasztása érdekében.
Miután az alapszabály és egyetlen jogszabály sem tartalmaz tiltó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az írásbeli határozathozatalt megelőzően, az alapszintet meghaladó, részletes és egyéb körülményekre kiterjedő tájékoztatásra is sor kerülhessen, a felpereseknek ez okra való hivatkozása, az általuk támadott határozat hatályon kívül helyezéséhez nem vezethetett.
A Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslatról szóló tájékoztatás elmaradását sem tartotta a perbeli határozat jogszerűségét érintő körülménynek. A másodfokú bírósággal szemben azonban, az elsőfokú bíróság értelmezésével értett egyet. Az alperesi alapszabály ugyanis azt tartalmazza, hogy a szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben meg kell állapítani és rögzíteni kell az előterjesztett javaslat határozattá válását. »Határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele "igen-nel", vagy "nem-mel" szavazott, kivéve, ha nincs minősített többség előírva«. Ezt követi az a szabály, hogy az igazgatóságnak, írásbeli szavazás esetén, a szavazásra megjelölt határidőt követő 30 napon belül, kézbesítés útján kell közölnie a meghozott határozatokat. "Az értesítésben utalni kell az írásos szavazás határozata elleni jogorvoslati lehetőség mikéntjéről is."
Az ismertetett előírásokból arra kell következtetni, hogy az értesítés egy levél, amely magában foglalja szó szerint, vagy a határozathozatalt megelőző szavazólapon feltüntetett kérdésre utalás formájában a hozott határozatot és amellett a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. is. Amint arra az elsőfokú bíróság is utalt, fogalmilag kizárt, hogy az elfogadott határozat érvényességét érintse, az e határozattal szembeni jogorvoslatról szóló tájékoztatás esetleges hiánya. A határozat ugyanis a leadott szavazatok összeszámlálása után elfogadottnak, vagy elvetettnek tekintendő. A jogorvoslat nem képezi a szavazás tárgyát. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás elmaradása ezért szintén nem alapozhatta meg a felperesek kereseti igényét.
A Legfelsőbb Bíróság abban is egyetértett az eljárt bíróságokkal, hogy a perbeli közgyűlési határozat az Lsztv. 14. § (1) bekezdését sem sérti. Az említett szabály ugyanis a lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára vonatkozó - a közgyűlési határozatok keretei között - a tagokat megillető jogosultságról rendelkezik. E jogát nem gyakorolhatja egyik tag sem a többiek jogának, vagy jogos érdekeinek sérelmére. A perbeli közgyűlési határozattal a lakásszövetkezet tagjai nem e tárgyban nyilvánítottak véleményt. A felperesek tulajdonát képező lakásokkal kapcsolatban, azok nem lakás céljára történő átalakításával, az utcáról való megközelíthetőségének kialakításával kapcsolatosan fejtették álláspontjukat. A megelőzően írtakra tekintettel, a Legfelsőbb Bíróság sem az Lsztv. 9. §-ának, sem az Lsztv. 14. § (1) bekezdésének, sem a Pp. 206. § (1) bekezdésének, illetve a Pp.</a> tényállás megállapítására vonatkozó 221. §-ának (a felperesek tévesen a Pp. 224. §-át jelölték) megsértését nem észlelte. Az anyagi jogszabályoknak megfelelő, eljárási szabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.089/2009.)