adozona.hu
BH+ 2010.9.417
BH+ 2010.9.417
Ha a munkáltató által megkeresett felsőbb szakszervezeti szerv nem tartotta a jogkörébe tartozónak a rendes felmondáshoz előírt előzetes egyetértés megadását, és a tájékoztatásának megfelelően a munkáltató azt a szakszervezet alapszervezetétől megkérte, a rendes felmondás nem ütközött a szakszervezeti tisztségviselő védelméről szóló rendelkezésbe [Mt. 28. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében előadta, hogy az alperes a határozatlan időre szóló munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, a felmondáshoz azonban nem kérte ki a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ) előzetes egyetértését. 2001. szeptemberében a munkahelyi alapszervezet elnökévé választották, 2005-ben pedig újraválasztották, ezért az Mt. 28. § (1) bekezdésébe ütköző rendes felmondás jogellenességének megállapítását kérte.
Az alperes ellenkérelmében arra hivatkozot...
BH+ 2010.9.417 Ha a munkáltató által megkeresett felsőbb szakszervezeti szerv nem tartotta a jogkörébe tartozónak a rendes felmondáshoz előírt előzetes egyetértés megadását, és a tájékoztatásának megfelelően a munkáltató azt a szakszervezet alapszervezetétől megkérte, a rendes felmondás nem ütközött a szakszervezeti tisztségviselő védelméről szóló rendelkezésbe [Mt. 28. §].
A felperes a keresetében előadta, hogy az alperes a határozatlan időre szóló munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, a felmondáshoz azonban nem kérte ki a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ) előzetes egyetértését. 2001. szeptemberében a munkahelyi alapszervezet elnökévé választották, 2005-ben pedig újraválasztották, ezért az Mt. 28. § (1) bekezdésébe ütköző rendes felmondás jogellenességének megállapítását kérte.Az alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a vonatkozó jogszabályban foglaltakat betartotta, a szakszervezet előzetes egyetértésével a rendes felmondás kiadása előtt rendelkezett.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság megállapította, hogy a helyi szakszervezet 2002-ben történt újraalakulása alkalmával szakszervezeti titkárt és elnököt választottak, és 2005-ben a felperest mint elnököt újraválasztották. Az alapszervezet szervezeti és működési szabályzatot nem alkotott, a HVDSZ alapszabálya pedig a helyi alapszervezeteknél a választott tisztségviselők körében elnöki tisztséget nem ismer, az Mt. 28. §-a szerinti munkajogi védelem tekintetében is csak az alapszervezet titkárát nevesíti. Ezt erősítette meg a HVDSZ 2000 Szakszervezet elnökének az alperes levelére adott válasza, amely szerint a szakszervezet a tervezett átszervezés szükségességét tudomásul veszi, azonban az előzetes egyetértés megadásának jogát csak az SzB titkár személyét illetően gyakorolja, minden más tisztségviselő esetében erről a helyi alapszervezet választott testülete dönt.
Mindebből a munkaügyi bíróság azt a jogkövetkeztetést vonta le, hogy az elnöki tisztség a HVDSZ alapszabálya szerint az alapszervezetnél nem létező tisztség volt, ezért a felperest az Mt. 28. §-a szerinti védelem nem illeti meg, amelyen nem változtat az a tény, hogy az alperes a szakszervezettel való együttműködés során a felperest a szakszervezet elnökeként kezelte. A munkaügyi bíróság figyelembe vette, hogy az alperes egyébként minden szükséges lépést megtett, és megkereste a helyi alapszervezetet, ahonnan az előzetes egyetértést megkapta.
Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes keresete elutasítását vitatta. Eljárási jogszabálysértésre hivatkozott, mivel az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem keretein túlterjeszkedve állapította meg, hogy nem volt választott szakszervezeti tisztségviselő.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás szerint a munkaügyi bíróság tévedett, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes nem volt választott szakszervezeti tisztségviselő. A másodfokú bíróság utalt az Mt. 3. § (1) bekezdésében foglaltakra, miszerint a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a szakszervezet és a munkáltató kölcsönös együttműködésre köteles, melybe beletartozik, hogy a szakszervezet az általa választott tisztségviselők személyéről a munkáltatót tájékoztassa. A perbeli esetben ez megtörtént, az alperes a felperest szakszervezeti tisztségviselőként kezelte, és miután szakszervezeti tisztségviselőként elfogadta, a perben ezt utólag nem teheti vitássá. Ugyanakkor az alperes helyesen járt el, amikor az előzetes egyetértés beszerzése érdekében a HVDSZ-hez, mint felsőbb szakszervezethez fordult, amely azonban az alperest ahhoz az alapszervezethez irányította, ahol a felperes a tisztségét betöltötte. Az alapszervezet nevében T. I. szakszervezeti titkár az alperes megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a tervezett munkáltatói intézkedés nem nehezíti el a szakszervezeti szerv működését, a szakszervezet tevékenységének zavartalan ellátását nem befolyásolja, a szakszervezet kifogásolási jogával nem él, vagyis a hozzájárulást megadta. A másodfokú bíróság nem találta perdöntőnek, hogy az előzetes egyetértést a testület adta-e meg, mivel a hozzájáruló nyilatkozatot a titkár írta alá.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte. Jogszabálysértést amiatt állított, hogy a másodfokú bíróság T. I. szakszervezeti titkár "hozzájárulási nyilatkozatát" a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése megadásának tekintette. Érvelésének lényege szerint a felsőbb szakszervezeti szervnek az alapszervezet taggyűlése vagy választó testülete minősülhet, nem pedig a hierarchiában az elnökkel azonos helyzetben lévő szakszervezeti titkár.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, arra hivatkozott, hogy a szakszervezet titkára az alapszervezet nevében nyilatkozott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 28. § (1) bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes az alperesnél működő szakszervezet megválasztott elnöke volt, ennek megfelelően az alperesnek az átszervezéssel összefüggésben a felperes munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez a felettes szakszervezet előzetes egyetértését ki kellett kérnie.
Nem vitás peradat, hogy ennek érdekében az alperes az alapszerv felettes szakszervezetét, vagyis a HVDSZ-t írásban megkereste, amely az alapszabályában alapszervezeti szakszervezeti elnöki tisztség hiánya miatt nem tartotta jogkörébe tartozónak az előzetes egyetértés megadását. Erre jogosult szakszervezeti szervként az alapszervezetet jelölte meg.
A másodfokú bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy az alapszervezetét részéről, az alapszervezet nevében a titkár által megadott hozzájárulási nyilatkozatot az adott esetben az előzetes egyetértés megadásának kellett tekinteni. Az alperes az országos szakszervezet tájékoztatásának megfelelően járt el a helyi alapszervezetnél. Tény, hogy az alapszervezet nem szakszervezeti alapszabály szerint működött, saját szervezeti szabályzattal nem rendelkezett, és nem merült fel adat a perben arra, hogy választott testülete volt ilyenre a felülvizsgálati kérelem sem tudott hivatkozni. Maga az alapszervezet ilyenként nem értelmezhető. Megfelelt tehát az Mt. 28. § perbeli időben hatályos rendelkezéseinek az alperes eljárása, az előzetes egyetértés hiánya miatt a felperes a rendes felmondás jogellenességére alap nélkül hivatkozott.
A szakszervezet belső szabályozásának hiányosságából adódó bizonytalanság a szakszervezet szervezetében megválasztott elnöki tisztség tekintetében a felsőbb szakszervezeti szerv megállapítását illetően a munkáltató hátrányára nem értékelhető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján jogszabálysértést nem tárt fel, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.157/2009.)