adozona.hu
BH 2019.7.208
BH 2019.7.208
A tagfelvételi kérelemről meghatározott határidőn belül döntésre köteles lakásszövetkezeti szerv olyan tartalmú "tájékoztatása", hogy a kérelem érdemi elbírálása akadályba ütközik, a bíróság előtt megtámadható társasági határozatnak minősül [2004. évi CXV. tv. (Lsztv.) 9. §, 34. §, 36. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperesek lakásszövetkezeti lakástulajdonosok és korábban az alperes tagjai voltak. Szövetkezeti tagsági jogviszonyukat az alperes 2010-ben kizárással megszüntette.
[2] Az alperes Alapszabályának IV. fejezete a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) 34. § (1) bekezdésével összhangban szabályozza a tagsági jogviszony keletkezését, miszerint az lehet tag, aki lakástulajdonos a szövetkezethez tartozó ingatlanban, írásban kéri tagfelvételét és nyilatko...
BH 2019.7.208 A tagfelvételi kérelemről meghatározott határidőn belül döntésre köteles lakásszövetkezeti szerv olyan tartalmú "tájékoztatása", hogy a kérelem érdemi elbírálása akadályba ütközik, a bíróság előtt megtámadható társasági határozatnak minősül [2004. évi CXV. tv. (Lsztv.) 9. §, 34. §, 36. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek lakásszövetkezeti lakástulajdonosok és korábban az alperes tagjai voltak. Szövetkezeti tagsági jogviszonyukat az alperes 2010-ben kizárással megszüntette.[2] Az alperes Alapszabályának IV. fejezete a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) 34. § (1) bekezdésével összhangban szabályozza a tagsági jogviszony keletkezését, miszerint az lehet tag, aki lakástulajdonos a szövetkezethez tartozó ingatlanban, írásban kéri tagfelvételét és nyilatkozik, hogy az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, vállalja, hogy az előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti.
A tagfelvételi kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmezőnek az adott lakás tekintetében a vízdíj nélküli havi közös költség kétszeresénél nagyobb összegű tartozása áll fenn a lakásszövetkezet felé.
A tagfelvételről az igazgatóság a kérelem benyújtását követő legközelebbi igazgatósági ülésen, de legfeljebb harminc napon belül dönt, amelyről a belépni kívánó személyt írásban értesíti. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az elutasított "a közgyűléshez fordulhat".
Az Alapszabály ugyanezen pontjában rendelkezik a kizárásról is, miszerint a tagsági jogviszony megszűnik többek között akkor, ha a tagot az ott felsorolt okokból kizárják a lakásszövetkezetből.
[3] A felperesek - közös jogi képviselőjük útján - 2016. február 29-én tagfelvételi kérelmet nyújtottak be az alpereshez. Előadták, mindketten a lakásszövetkezet tulajdonába tartozó szövetkezeti házban található önálló tulajdonú lakások tulajdonosai. Kifejtették azon álláspontjukat, miszerint már semmilyen jogalapja nincs annak, hogy mint lakástulajdonosok egy évekkel korábbi kizárási határozat alapján ne legyenek ismét tagok, újra korlátozás nélküli, teljes jogú tulajdonosi pozícióba kerüljenek. Kérték a tagfelvételi kérelmük megvitatását és az arról való határozat hozatalát.
[4] Az alperes igazgatósága 2016. április 7-én kelt, a felperesek jogi képviselőjének címzett levélben azt a tájékoztatást adta, hogy az I. rendű felperes lakásszövetkezeti tagsági jogviszonya az 1/2010 (IX. 2.) számú, a II. rendű felperesé pedig a 4/2010 (IX. 2.) számú igazgatósági határozattal 2010. szeptember 2-án kizárással megszűnt. E határozatok bírósági felülvizsgálata iránt a felperesek nem nyújtottak be keresetet, így azok a mai napig hatályban vannak. A kizárás hatálya alatt a tagfelvételi kérelmek nem bírálhatók el, mert bármely döntés ellentétes lenne a tagkizáró határozatokkal.
[5] A felperesek 2016. április 26-án újabb tagfelvételi kérelmet nyújtottak be, amelyben jelezték, hogy az igazgatóság fenti levelét elutasító határozatként értékelik és kérték, amennyiben az nem határozat, és a kizárás tárgyában külön határozatot is kívánnak hozni, a jogorvoslat biztosítása érdekében erről értesítsék a felpereseket. Az alperestől a fentiekre választ nem kaptak. A felperesek 2016. május 8-án újabb levélben kérték a tagfelvételüket, amelyben a korábbi kérelmüket kiegészítve megtették az Lsztv. 34. § (1) bekezdése és az Alapszabály IV. pontja szerinti, a tagfelvételhez szükséges nyilatkozatokat.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperesek 2016. június 3-án érkeztetett keresetükben az alperes igazgatóságának 2016. április 7-én kelt, tagfelvételt megtagadó határozatának hatályon kívül helyezését kérték. A keresetüket érdemben arra alapították, hogy az igazgatóság tagfelvételi kérelem tárgyában elfoglalt álláspontja törvénysértő, a korábbi kizárás nem akadálya az újabb tagfelvételi kérelemnek.[7] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, ennek hiányában a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az igazgatóság 2016. április 7-én nem hozott a tagfelvételről határozatot, csupán tájékoztatta a felpereseket a tagfelvételi kérelem elbírálásának akadályáról. Határozat hiányában a kereset idő előtti. Amennyiben az alperes igazgatóságának tájékoztatását határozatnak is lehetne tekintetni, úgy ellene a felperesek nem merítették ki az Alapszabályban rögzített közgyűléshez fordulás jogorvoslati lehetőségét. A kereset érdemben sem lehet megalapozott, mivel a kizárást megalapozó körülmények a mai napig fennállnak. Az alperes utalt arra is, hogy a felperesekkel szemben különböző jogcímeken fennálló tartozások miatt eljárások vannak folyamatban.
Az első- és másodfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperes igazgatósága a tagfelvételi kérelemről nem döntött, azt nem utasította el, így nincs olyan határozat, amit a bíróság hatályon kívül helyezhetne. Megjegyezte, a törvény nem rendelkezik arról, hogy egy kizáró határozatnak hogyan alakul az időbeli hatálya, arról sem, hogy a kizárt tag jogosult-e ismételten kérni tagfelvételét, amennyiben a kizárás okai már nem állnak fenn, és újból megfelel a tagfelvétel törvényi és alapszabályi feltételeinek. A törvényi rendelkezés hiányában ezeket a kérdéseket az alapszabály rendezhetné, azonban az alperes Alapszabálya e tekintetben rendelkezést nem tartalmaz.[9] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes 2016. április 7-i igazgatósági határozatát hatályon kívül helyezte. Az Lsztv. 7., 9., 34. és 36. §-aira utalással kifejtette, az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a tagfelvételi kérelem elutasítása miatt a jogvita eldöntése a törvény rendelkezése értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik. Tévedett ugyanakkor, amikor úgy értékelte, hogy az alperes 2016. április 7-én kelt levele tartalmát tekintve nem minősül a tagfelvételi kérelem elutasításának. Azt az alperes az igazgatóság nevében küldte meg a felpereseknek, nyilvánvalóan a tagfelvételi kérelemre válaszul. Az igazgatóságnak az Lsztv. 36. § (1) bekezdése szerint a tagfelvételről döntenie kellett, amely döntés a tagfelvétel vagy annak elutasítása lehet. A hivatkozott levél pedig tartalmát tekintve a tagfelvételi kérelem elutasításának minősül. Az ítélőtábla megállapította, téves azon alperesi hivatkozás is, amely szerint a felperesekre vonatkozó tagkizárás még hatályban van, és ezért nem bírálható el az újabb tagfelvételi kérelem. Annak érdemi elbírálása szükséges az Lsztv. 36. §-ában foglaltaknak megfelelően, amelyről indokolt határozatot kell hozni, és biztosítani ellene a jogorvoslat lehetőségét.
A felülvizsgálati kérelem
[10] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős ítélet az Lsztv. 9. § (1) bekezdésébe és 36. § (1) bekezdésébe ütközik.[11] Az alperes véleménye szerint jogszabálysértő a jogerős ítélet, mert egy igazgatósági határozatnak nem minősülő válaszról döntött, annak ellenére, hogy a jogszabály kifejezetten "határozat" hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A törvényben meghatározott döntési kötelezettség miatt nem minősíthető határozatnak egy sem tartalmilag, sem formailag határozatnak nem megfelelő, döntést nem tartalmazó válaszlevél. A döntési kötelezettségből nem következik az, hogy a kérelem körében tett valamennyi nyilatkozat határozatnak minősül. Önmagában abból a tényből, hogy a tagfelvételi kérelem nem lett elbírálva, nem vonható le az a következtetés, hogy az elutasításra került.
[12] Az alperes kifejtette, a tagfelvételi kérelmükről való érdemi döntés hiányában a felperesek jogorvoslatért a lakásszövetkezet közgyűléséhez, vagy törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében a cégbírósághoz fordulhattak volna.
[13] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az ott írt okokból - pontosítással - nem találta jogszabálysértőnek.[15] A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben írtak alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az igazgatóság 2016. április 7-én kelt, a felperesek részére megküldött válaszlevele, az abban foglaltak a lakásszövetkezet szerve által hozott, bíróság előtt megtámadható határozatnak minősül-e.
[16] Az alperes azt a felülvizsgálati kérelmében sem tette vitássá, hogy az Lsztv. 36. § (1) bekezdése szerint három hónapon belül, az Alapszabály ennél rövidebb határidőt megállapító IV. pontja értelmében 30 napon belül a tagfelvételi kérelem tárgyában döntési kötelezettség terhelte. Az sem volt vitás, hogy a felperesek 2016. február 29-én tagfelvételi kérelmet terjesztettek elő, amelynek elbírálására az Alapszabály szerint az igazgatóság rendelkezik hatáskörrel. Az igazgatóság perbeli levelének tárgya - annak megjelölése szerint is - a felperesek tagfelvételi kérelme. Az "tájékoztatásul" a korábbi kizárási határozatokat ismerteti, és közli, hogy azok a mai napig hatályban vannak, aminek következtében "a tagfelvételi kérelmek nem bírálhatók el, mert bármely döntés ellentétes lenne a tagkizáró határozatokkal". A nem vitatott tényállás szerint továbbá az alperes válasz nélkül hagyta a felperesek azon észrevételét, hogy amennyiben további tájékoztatást nem kapnak, a fentieket a tagfelvételi kérelmüket elutasító határozatnak tekintik, és ellene jogorvoslattal fognak élni.
[17] Tény, hogy az igazgatóság a fenti, egyértelműen megfogalmazott, és a perben is fenntartott álláspontját nem foglalta alakszerű határozati formába, azonban az azzal szemben igénybe vehető jogorvoslat szempontjából a Kúria álláspontja szerint nem ennek, hanem a másodfokú bíróság által helytállóan értékelt, az előző pontban hivatkozott körülményeknek van perdöntő jelentőségük. A döntésre köteles igazgatóság ugyan úgy fogalmazott, hogy a felperesek kérelme érdemi elbírálásra alkalmatlan, ugyanakkor annak tartalma egyértelmű, miszerint a korábbi, jelenleg is hatályban lévő kizárási határozatokkal ellentétes döntés nem hozható. Ez pedig tartalma szerint másként nem értelmezhető, minthogy az igazgatóság a tagfelvételi kérelem teljesítését a korábbi kizárási határozatokra hivatkozással - további érdemi vizsgálat nélkül - megtagadta, azaz azt elutasította.
[18] Ezzel ellentétes értelmezés olyan gyakorlatnak adna teret, amely alapján a meghatározott időn belül döntésre köteles szövetkezeti szerv a döntés alakszerű meghozatalának elmulasztásával, illetve arra hivatkozással, hogy az érdemi döntés meghozatala valamely akadályba ütközik, megfosztja a tagfelvételi kérelmet benyújtó személyt az őt a jogszabály szerint megillető jogorvoslati jogának gyakorlásától, a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésétől. Helytállóan foglalt ezért állást az ítélőtábla, amikor úgy ítélte meg, hogy az igazgatóság az adott esetben kétféle döntést hozhatott, a kérelemnek helyt ad, vagy azt elutasítja. A perbeli levél ez utóbbi tartamú határozatnak minősül, amelynek felülvizsgálata a perben kérhető volt, figyelemmel az Lsztv. 36. § (3) bekezdésében írtakra. Az Alapszabály sem tartalmaz a bírósághoz fordulás lehetőségét kizáró vagy korlátozó rendelkezést, hiszen az a közgyűléshez fordulás lehetőségét, és nem kötelezettségét írja elő. A cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörét pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 74. § (3) bekezdése zárta ki.
[19] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem állította, hogy nem helytálló a jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint téves az alperes azon érvelése, hogy a tagkizárási határozatok még mindig hatályban vannak, és ezért nem bírálható el az újabb tagfelvételi kérelem. Az igazgatóságnak ezért a tagfelvételi kérelmet érdemben kell vizsgálnia.
[20] Az Lsztv. 1. § (2) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 18. § (2) bekezdése értelmében az alperesre az Lsztv.-ben nem szabályozott kérdésekben a perbeli időszakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók. Az Lsztv. a határozatok bírósági felülvizsgálata körében nem tartalmaz rendelkezést a bíróság által hozható határozat tartalmáról, ezért e tekintetben a Ptk. 3:37. § (1) bekezdése érvényesül. Aszerint ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A másodfokú bíróság helytállóan - érdemben a fenti rendelkezést alkalmazva - rögzítette az ítélete indokolásában, hogy szükséges a felperesek tagfelvételi kérelmének az Lsztv. 36. §-a szerinti elbírálása, azonban határozata rendelkező részéből a fenti rendelkezés kimaradt, amelyet a Kúria pótolt.
[21] A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül hozott jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján - a rendelkező rész pontosításával - hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VII. 20.673/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnökeDr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Bajnok István bíró
A felperesek: T. E.
L. Zs.
A felperesek képviselője: Dr. Nyírán Gergely ügyvéd
Az alperes: M. u. Lakásszövetkezet
Az alperes képviselője: Dr. Bíró Ágnes ügyvéd
A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 16.Gf.40.355/2017/4. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 11.G.42.346/2016/7. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet azzal a pontosítással tartja fenn hatályában, hogy a tagfelvételi kérelmek tárgyában új igazgatósági határozat hozatalát rendeli el.Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek lakásszövetkezeti lakástulajdonosok és korábban az alperes tagjai voltak. Szövetkezeti tagsági jogviszonyukat az alperes 2010-ben kizárással megszüntette.[2] Az alperes Alapszabályának IV. fejezete a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) 34. § (1) bekezdésével összhangban szabályozza a tagsági jogviszony keletkezését, miszerint az lehet tag, aki lakástulajdonos a szövetkezethez tartozó ingatlanban, írásban kéri tagfelvételét és nyilatkozik, hogy az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, vállalja, hogy az előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti.
A tagfelvételi kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmezőnek az adott lakás tekintetében a vízdíj nélküli havi közös költség kétszeresénél nagyobb összegű tartozása áll fenn a lakásszövetkezet felé.
A tagfelvételről az igazgatóság a kérelem benyújtását követő legközelebbi igazgatósági ülésen, de legfeljebb harminc napon belül dönt, amelyről a belépni kívánó személyt írásban értesíti. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az elutasított "a közgyűléshez fordulhat".
Az Alapszabály ugyanezen pontjában rendelkezik a kizárásról is, miszerint a tagsági jogviszony megszűnik többek között akkor, ha a tagot az ott felsorolt okokból kizárják a lakásszövetkezetből.
[3] A felperesek - közös jogi képviselőjük útján - 2016. február 29-én tagfelvételi kérelmet nyújtottak be az alpereshez. Előadták, mindketten a lakásszövetkezet tulajdonába tartozó szövetkezeti házban található önálló tulajdonú lakások tulajdonosai. Kifejtették azon álláspontjukat, miszerint már semmilyen jogalapja nincs annak, hogy mint lakástulajdonosok egy évekkel korábbi kizárási határozat alapján ne legyenek ismét tagok, újra korlátozás nélküli, teljes jogú tulajdonosi pozícióba kerüljenek. Kérték a tagfelvételi kérelmük megvitatását és az arról való határozat hozatalát.
[4] Az alperes igazgatósága 2016. április 7-én kelt, a felperesek jogi képviselőjének címzett levélben azt a tájékoztatást adta, hogy az I. rendű felperes lakásszövetkezeti tagsági jogviszonya az 1/2010 (IX.2.) számú, a II. rendű felperesé pedig a 4/2010 (IX.2.) számú igazgatósági határozattal 2010. szeptember 2-án kizárással megszüntet. E határozatok bírósági felülvizsgálata iránt a felperesek nem nyújtottak be keresetet, így azok a mai napig hatályban vannak. A kizárás hatálya alatt a tagfelvételi kérelmek nem bírálhatók el, mert bármely döntés ellentétes lenne a tagkizáró határozatokkal.
[5] A felperesek 2016. április 26-án újabb tagfelvételi kérelmet nyújtottak be, amelyben jelezték, hogy az igazgatóság fenti levelét elutasító határozatként értékelik és kérték, amennyiben az nem határozat, és a kizárás tárgyában külön határozatot is kívánnak hozni, a jogorvoslat biztosítása érdekében erről értesítsék a felpereseket. Az alperestől a fentiekre választ nem kaptak. A felperesek 2016. május 8-án újabb levélben kérték a tagfelvételüket, amelyben a korábbi kérelmüket kiegészítve megtették az Lsztv. 34. § (1) bekezdése és az Alapszabály IV. pontja szerinti, a tagfelvételhez szükséges nyilatkozatokat.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperesek 2016. június 3-án érkeztetett keresetükben az alperes igazgatóságának 2016. április 7-én kelt, tagfelvételt megtagadó határozatának hatályon kívül helyezését kérték. A keresetüket érdemben arra alapították, hogy az igazgatóság tagfelvételi kérelem tárgyában elfoglalt álláspontja törvénysértő, a korábbi kizárás nem akadálya az újabb tagfelvételi kérelemnek.[7] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, ennek hiányában a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az igazgatóság 2016. április 7-én nem hozott a tagfelvételről határozatot, csupán tájékoztatta a felpereseket a tagfelvételi kérelem elbírálásának akadályáról. Határozat hiányában a kereset idő előtti. Amennyiben az alperes igazgatóságának tájékoztatását határozatnak is lehetne tekintetni, úgy ellene a felperesek nem merítették ki az Alapszabályban rögzített közgyűléshez fordulás jogorvoslati lehetőségét. A keresetet érdemben sem lehet megalapozott, mivel a kizárást megalapozó körülmények a mai napig fennállnak. Az alperes utalt arra is, hogy a felperesekkel szemben különböző jogcímeken fennálló tartozások miatt eljárások vannak folyamatban.
Az első- és másodfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperes igazgatósága a tagfelvételi kérelemről nem döntött, azt nem utasította el, így nincs olyan határozat, amit a bíróság hatályon kívül helyezhetne. Megjegyezte, a törvény nem rendelkezik arról, hogy egy kizáró határozatnak hogyan alakul az időbeli hatálya, arról sem, hogy a kizárt tag jogosult-e ismételten kérni tagfelvételét, amennyiben a kizárás okai már nem állnak fenn, és újból megfelel a tagfelvétel törvényi és alapszabályi feltételeinek. A törvényi rendelkezés hiányában ezeket a kérdéseket az alapszabály rendezhetné, azonban az alperes Alapszabálya e tekintetben rendelkezést nem tartalmaz.[9] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes 2016. április 7-i igazgatósági határozatát hatályon kívül helyezte. Az Lsztv. 7., 9., 34. és 36. §-aira utalással kifejtette, az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a tagfelvételi kérelem elutasítása miatt a logvita eldöntése a törvény rendelkezése értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik. Tévedett ugyanakkor, amikor úgy értékelte, hogy az alperes 2016. április 7-én kelt levele tartalmát tekintve nem minősül a tagfelvételi kérelem elutasításának. Azt az alperes az igazgatóság nevében küldte meg a felpereseknek, nyilvánvalóan a tagfelvételi kérelemre válaszul. Az igazgatóságnak az Lsztv. 36. § (1) bekezdése szerint a tagfelvételről döntenie kellett, amely döntés a tagfelvétel vagy annak elutasítása lehet. A hivatkozott levél pedig tartalmát tekintve a tagfelvételi kérelem elutasításának minősül. Az ítélőtábla megállapította, téves azon alperesi hivatkozás is, amely szerint a felperesekre vonatkozó tagkizárás még hatályban van, és ezért nem bírálható el az újabb tagfelvételi kérelem. Annak érdemi elbírálása szükséges az Lsztv. 36. §-ában foglaltaknak megfelelően, amelyről indokolt határozatot kell hozni, és biztosítani ellene a jogorvoslat lehetőségét.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős ítélet az Lsztv. 9. § (1) bekezdésébe és 36. § (1) bekezdésébe ütközik.[11] Az alperes véleménye szerint jogszabálysértő a jogerős ítélet, mert egy igazgatósági határozatnak nem minősülő válaszról döntött, annak ellenére, hogy a jogszabály kifejezetten "határozat" hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A törvényben meghatározott döntési kötelezettség nem minősíthet határozatának egy sem tartalmilag, sem formailag határozatnak nem megfelelő, döntést nem tartalmazó válaszlevelet. A döntési kötelezettségből nem következik az, hogy a kérelem körében tett valamennyi nyilatkozat határozatnak minősül. Önmagában abból a tényből, hogy a tagfelvételi kérelem nem lett elbírálva, nem vonható le az a következtetés, hogy az elutasításra került.
[12] Az alperes kifejtette, a tagfelvételi kérelmükről való érdemi döntés hiányában a felperesek jogorvoslatért a lakásszövetkezet közgyűléséhez, vagy törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében a cégbírósághoz fordulhattak volna.
[13] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az ott írt okokból - pontosítással - nem találta jogszabálysértőnek.[15] A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben írtak alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az igazgatóság 2016. április 7-én kelt, a felperesek részére megküldött válaszlevele, az abban foglaltak a lakásszövetkezet szerve által hozott, bíróság előtt megtámadható határozatnak minősül-e.
[16] Az alperes azt a felülvizsgálati kérelmében sem tette vitássá, hogy az Lsztv. 36. § (1) bekezdése szerint három hónapon belül, az Alapszabály ennél rövidebb határidőt megállapító IV. pontja értelmében 30 napon belül a tagfelvételi kérelem tárgyában döntési kötelezettség terhelte. Az sem volt vitás, hogy a felperesek 2016. február 29-én tagfelvételi kérelmet terjesztettek elő, amelynek elbírálására az Alapszabály szerint az igazgatóság rendelkezik hatáskörrel. Az igazgatóság perbeli levelének tárgya - annak megjelölése szerint is - a felperesek tagfelvételi kérelme. Az "tájékoztatásul" a korábbi kizárási határozatokat ismerteti, és közli, hogy azok a mai napig hatályban vannak, aminek következtében "a tagfelvételi kérelmek nem bírálhatók el, mert bármely döntés ellentétes lenne a tagkizáró határozatokkal". A nem vitatott tényállás szerint továbbá az alperes válasz nélkül hagyta a felperesek azon észrevételét, hogy amennyiben további tájékoztatást nem kapnak, a fentieket a tagfelvételi kérelmüket elutasító határozatnak tekintik, és ellene jogorvoslattal fognak élni.
[17] Tény, hogy az igazgatóság a fenti, egyértelműen megfogalmazott, és a perben is fenntartott álláspontját nem foglalta alakszerű határozati formába, azonban az azzal szemben igénybe vehető jogorvoslat szempontjából a Kúria álláspontja szerint nem ennek, hanem a másodfokú bíróság által helytállóan értékelt, az előző pontban hivatkozott körülményeknek van perdöntő jelentőségük. A döntésre köteles igazgatóság ugyan úgy fogalmazott, hogy a felperesek kérelme érdemi elbírálásra alkalmatlan, ugyanakkor annak tartalma egyértelmű, miszerint a korábbi, jelenleg is hatályban lévő kizárási határozatokkal ellentétes döntés nem hozható. Ez pedig tartalma szerint másként nem értelmezhető, minthogy az igazgatóság a tagfelvételi kérelem teljesítését a korábbi kizárási határozatokra hivatkozással - további érdemi vizsgálat nélkül - megtagadta, azaz azt elutasította.
[18] Ezzel ellentétes értelmezés olyan gyakorlatnak adna teret, amely alapján a meghatározott időn belül döntésre köteles szövetkezeti szerv a döntés alakszerű meghozatalának elmulasztásával, illetve arra hivatkozással, hogy az érdemi döntés meghozatala valamely akadályba ütközik, megfosztja a tagfelvételi kérelmet benyújtó személyt az őt a jogszabály szerint megillető jogorvoslati jogának gyakorlásától, a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésétől. Helytállóan foglalt ezért állást az ítélőtábla, amikor úgy ítélte meg, hogy az igazgatóság az adott esetben kétféle döntést hozhatott, a kérelemnek helyt ad, vagy azt elutasítja, és a perbeli levél ez utóbbi tartamú határozatnak minősül, amelynek felülvizsgálata a perben kérhető volt, figyelemmel az Lsztv. 36. § (3) bekezdésében írtakra. Az Alapszabály sem tartalmaz a bírósághoz fordulás lehetőségét kizáró vagy korlátozó rendelkezést, hiszen az a közgyűléshez fordulás lehetőségét, és nem kötelezettségét írja elő. A cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörét pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 74. § (3) bekezdése zárta ki.
[19] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem állította, hogy nem helytálló a jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint téves az alperes azon érvelése, hogy a tagkizárási határozatok még mindig hatályban vannak, és ezért nem bírálható el az újabb tagfelvételi kérelem. Az igazgatóságnak ezért a tagfelvételi kérelmet érdemben kell vizsgálnia.
[20] Az Lsztv. 1. § (2) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 18. § (2) bekezdése értelmében az alperesre az Lsztv.-ben nem szabályozott kérdésekben a perbeli időszakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók. Az Lsztv. a határozatok bírósági felülvizsgálata körében nem tartalmaz rendelkezést a bíróság által hozható határozat tartalmáról, ezért e tekintetben a Ptk. 3:37. § (1) bekezdése érvényesül. Aszerint ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A másodfokú bíróság helytállóan - érdemben a fenti rendelkezést alkalmazva - rögzítette az ítélete indokolásában, hogy szükséges a felperes tagfelvételi kérelmének az Lsztv. 36. §-a szerinti elbírálása, azonban határozata rendelkező részéből a fenti rendelkezés kimaradt.
[21] A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül hozott jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján - a rendelkező rész pontosításával - hatályában fenntartotta.
Záró rész
[22] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ugyanakkor a felpereseknek a felülvizsgálati eljárásban nem merült fel költségük, ezért a perköltség viseléséről a Kúrának nem kellett határoznia.[23] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2019. március 19.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Bajnok István sk. bíró
(Kúria Pfv. VII. 20.673/2018.)