adozona.hu
AVI 2008.12.135
AVI 2008.12.135
Az illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, a forgalmi érték megállapításánál pedig az Itv. 68. § (1) bekezdése szerint kell eljárni [1990. évi XCIII. tv. 3. § (3) bek. a) pont, 68. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. november 21. napján a V. "f.a." Termelőszövetkezettől 1 065 060 Ft vételárért AK érték és m2 részletes megjelölésével külterületi ingatlanokat vásárolt. A szerződő felek az adásvételi szerződés 2004. december 6-ai módosításának 3.) pontjában megállapították, hogy a módosítás az "1995. és 1997. években megkötött adásvételi szerződésekben átruházott - a vevő által terheivel együtt kifizetett -, de birtokba nem vehető ingatlanok helyébe lépő ingatlanok tulajdonba adásáról szól"....
AVI 2008.12.135 Az illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, a forgalmi érték megállapításánál pedig az Itv. 68. § (1) bekezdése szerint kell eljárni [1990. évi XCIII. tv. 3. § (3) bek. a) pont, 68. § (1) bek.]
A felperes 2003. november 21. napján a V. "f.a." Termelőszövetkezettől 1 065 060 Ft vételárért AK érték és m2 részletes megjelölésével külterületi ingatlanokat vásárolt. A szerződő felek az adásvételi szerződés 2004. december 6-ai módosításának 3.) pontjában megállapították, hogy a módosítás az "1995. és 1997. években megkötött adásvételi szerződésekben átruházott - a vevő által terheivel együtt kifizetett -, de birtokba nem vehető ingatlanok helyébe lépő ingatlanok tulajdonba adásáról szól".A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a fizetési meghagyásában a felperes terhére helyszíni szemlét követően, 12 500 Ft/AK alapulvételével a megvett 1 645,87 AK értékű termőföld 20 573 400 Ft-ban meghatározott forgalmi értéke után 574 335 Ft vagyonszerzési illetéket szabott ki.
A felperes 2004. december 21-ei keltezéssel a fizetési meghagyás saját hatáskörben való módosítása iránt kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy 1995-ben a V. Mezőgazdasági "f.a." Termelőszövetkezettől több szerződéssel termőföldeket vásárolt, amelyek egy részére tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban a földhivatal bejegyezte. Más részüket a termelőszövetkezet felszámolója által indított, és a Legfelsőbb Bíróságon Kfv. III. 38.217/2000. számon befejezett per érintette, de ezeket az ingatlanokat a bírósági eljárás befejeződését követően - az eltelt időszak alatt a méretekben, helyrajzi számokban történt változások miatt - a megvásárlásukkori állapotukban kiadni már nem lehetett. A felek a módosított szerződésben ezért a megvásárolt ingatlanokat helyettesítő ingatlanokról rendelkeztek. A felperes álláspontja szerint az illeték alapja az ingatlanok 1995. évben történt szerzéskori értéke, továbbá az illetékhivatal a korábban megfizetett illetéket beszámítani köteles.
Az elsőfokú hatóság a 2005. január 24. napján kelt határozatával a felperes vagyonszerzési illeték módosítására irányuló kérelmét elutasította. Indokolásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §-ának (5) bekezdése, 70. §-a, 102. §-ának e) pontja alapján megállapította, hogy a felperes illetékfizetési kötelezettsége 2003. november 21. napján keletkezett, amely időpontban érvényes forgalmi érték figyelembevételével kellett a fizetendő illeték összegét megállapítani.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2005. március 17. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot a fizetési meghagyásra is kiterjedően helybenhagyta. Felhívta egyben az elsőfokú hatóságot, hogy a korábbi illetékügyben megfizetett illeték beszámítása, illetve visszatérítése iránti felperesi kérelmet bírálja el.
Az elsőfokú hatóság a 2005. május 23. napján kelt határozatával a felperes illeték törlésére és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelmét elutasította. Indokolása szerint az Itv. 79-80. §-ai alapján eljárva a felperes jelen illeték ügyletét megelőző, a törlésre és visszatérítésre megszabott határidőn belüli jogügyleteit megvizsgálta, és megállapította, hogy csak azon vagyonszerzés után került illetékkiszabásra és megfizetésre, amelyekkel érintett ingatlanokra a tulajdonjogot a földhivatal bejegyezte. E határozattal szemben a felperes fellebbezést nem terjesztett elő.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását kérte akként, hogy az illetékalapot az 1995. évi vételár képezze. Álláspontja szerint az Itv. 3. §-ának (3) bekezdés a) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, és a forgalmi értéket a vagyontárgy e napon meglévő állapota szerint kell megállapítani.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában idézte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a felek bizonyítási terhét szabályozó 164. §-ának (1) bekezdését, és megállapította, hogy a felperes nem bizonyította, miszerint az 1995. évi szerződésekben szereplő valamennyi földterület után az illetéket megfizette. Az illetékhivatal a 11 év előtti ügy iratait selejtezte, és nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy ez a selejtezés szabálytalan módon folyt volna. A felperes a saját megőrzött okirataival bizonyíthatta volna kereseti kérelmét. A szerződő felek a 2003. november 21-én kelt szerződésben az ingatlanok vételárát meghatározták, amelyet a felperes készpénzben a szerződés megkötése előtt - tehát nem 1995. évben - az eladónak megfizetett, ezért az alperes az illeték alapját helytállóan a 2003. évi forgalmi értékekkel határozta meg.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp. 164. §-át, 206. §-ának (1) bekezdését, 336/A. §-ának (1)-(2) bekezdéseit, a hatóság eljárása során nem tett eleget az illetékek kezeléséről és könyveléséről szóló 14/1991. (V. 21.) PM rendelet 13. §-ának (1) és (2) bekezdésében, az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről szóló 32/1999. (XII. 22.) PM rendelet 21. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak, ezért az elsőfokú bíróság azon megállapítása, miszerint szabályszerűen történt a selejtezés, nem helytálló.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes nem terjesztett elő részletes kimutatást arról, hogy a V. Mezőgazdasági "f.a." Termelőszövetkezettől mikor, milyen hrsz.-ú, mekkora nagyságú ingatlant mennyi vételáron vásárolt, a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba melyik ingatlant mikor és milyen számú határozatával jegyezte be, terhére az illetékhivatal melyik ingatlan visszterhes szerzése után mekkora összegű illetéket szabott ki. A felperes a korábbi tulajdonszerzést okiratokkal nem bizonyította, ezért a 2003. november 21-ei vagyonszerzését és annak illetékügyét nem volt miért és mivel összevetni, a hatóságnak csak és kizárólag ezen adásvételi szerződésben foglaltak alapján kellett eljárnia.
A felperes által megjelölt Kfv. III. 38.217/2000. számú perben a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság az 5. számú ítéletében azt állapította meg, hogy a V. Mezőgazdasági "f.a." Termelőszövetkezet felszámolása során a "maradványföldek" a felszámolási vagyon részét képezik. E perhez kapcsolódóan a felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a per során nem bizonyította, hogy 2003. november 21-i szerződés tárgya ténylegesen nem adásvétel, hanem birtokba adás lett volna.
A közigazgatási perben a bíróság a kereseti kérelem keretei között a Pp. 324. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálni kért határozat jogszerűségét vizsgálja. Az első- és a másodfokú, a visszterhes vagyonszerzési illeték kiszabásáról rendelkező határozatoknak nem volt a tárgya másik, megelőző felperesi illetékügy, illetve az illetékhatóság ügyirat kezelése, irat tárolása, selejtezése, ezért a felperes felülvizsgálati kérelmében a PM rendeletekre alaptalanul hivatkozott.
Az Itv. 3. §-ának (3) bekezdés a) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, az Itv. 68. §-ának (1) bekezdése pedig azt írja elő, hogy a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez. Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy a hatóság e jogszabályhelyek megfelelő alkalmazásával a 2003. évben megvásárolt ingatlanok után 2003. évi forgalmi értékeket helyesen alkalmazott.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.340/2006.)