adozona.hu
BH+ 2010.6.272
BH+ 2010.6.272
Ha a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató feladatainak ellátását a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltató átveszi, a munkavállalók munkaviszonya az átadó munkáltatónál az Mt. szabálya szerint megszűnik. Az átvevő munkáltatónak azonban törvényi kötelezettsége az érintett munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó ajánlat megtétele, és a munkavállalók hozzájáruló nyilatkozata esetén a foglalkoztatásuk [Mt. 86. § d) pont, 86/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek valamennyien az I. r. alperessel álltak munkaviszonyban, aki egyéni vállalkozóként működtette a T. Sz. H. Idősek Otthonát. Miután a megyei közigazgatási hivatal határozatával az Idősek Otthona működési engedélyét visszavonta, az idősek ellátásával kapcsolatos feladat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó II. r. alperes munkáltatóhoz került.
Az I. r. alperes 2005. október 14-én kelt rendes felmond...
BH+ 2010.6.272 Ha a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató feladatainak ellátását a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltató átveszi, a munkavállalók munkaviszonya az átadó munkáltatónál az Mt.</a> szabálya szerint megszűnik. Az átvevő munkáltatónak azonban törvényi kötelezettsége az érintett munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó ajánlat megtétele, és a munkavállalók hozzájáruló nyilatkozata esetén a foglalkoztatásuk [Mt. 86. § d) pont, 86/B. §].
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek valamennyien az I. r. alperessel álltak munkaviszonyban, aki egyéni vállalkozóként működtette a T. Sz. H. Idősek Otthonát. Miután a megyei közigazgatási hivatal határozatával az Idősek Otthona működési engedélyét visszavonta, az idősek ellátásával kapcsolatos feladat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó II. r. alperes munkáltatóhoz került.Az I. r. alperes 2005. október 14-én kelt rendes felmondással - a működési engedély visszavonásával indokolva - megszüntette a felperesek munkaviszonyát. A II. r. alperes az I., a II. és az V. r. felperesekkel 2005. szeptember 26-tól - három hónap próbaidő kikötésével - határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Ezen időpontban a III. r. és a IV. r. felperes terhes volt, a VI. r. felperes GYED-et vett igénybe, míg a VIII. r. felperes betegállományban volt. Velük a feladatot átvevő II. r. alperes nem létesített közalkalmazotti jogviszonyt, a további foglalkoztatásukat biztosító kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlat megtételére sem került sor.
A felperesek keresetükben az I. r. alperes által közölt rendes felmondás jogellenességének megállapítását kérték. A III., IV., VI. és VIII. r. felperesek keresete az I. r. alperessel szemben a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazására, valamint arra irányult, hogy a bíróság kötelezze a II. r. alperest határozatlan időre szóló megfelelő tartalmú közalkalmazotti kinevezésre vonatkozó ajánlat megtételére. Az I., II. és V. r. felperesek a II. r. alperessel szemben kinevezésük részbeni érvénytelenségének megállapítása iránti - a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képező - keresetet terjesztettek elő.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a II. r. alperes által az I. és az V. r. felperesekkel közölt kinevezés részlegesen semmis a kinevezés határozott idejére és a próbaidő kikötésére vonatkozóan. Kötelezte a II. r. alperest, hogy - a feladat átvételének napjával - tegyen határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozó ajánlatot a III., IV., V. és VIII. r. felpereseknek. A munkaügyi bíróság a felperesek ezt meghaladó keresetét mind az I. rendű, mind a II. r. alperessel szemben elutasította.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az I. r. és a II. r. alperes között a felperesek tekintetében munkajogi jogutódlás áll fenn. Az I. r. alperes által közölt jognyilatkozat - elnevezésére való tekintet nélkül - ezért nem rendes felmondásnak, hanem tartalma szerint a munkaviszony megszűnéséről szóló értesítésnek minősül. A felperesek munkaviszonya az I. r. alperesnél nem rendes felmondás, hanem jogutódlás miatt szűnt meg. Ezért a rendes felmondás jogellenességére alapított kereseteket elutasította. A munkaügyi bíróság az Mt. 86/B. § és 86/C. §-ára utalással kifejtette, hogy szabályos eljárás esetén a munkavállalók munkaviszonya ebben az esetben a feladat átvételének napján közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át, és kizárólag a munkavállalónak van választási lehetősége, hogy az új munkáltatónál fennálló jogi és ténybeli feltételeket elfogadja-e. Igenlő válasz esetén a feladatot átvevő munkáltató köteles a munkavállaló számára a közalkalmazotti jogviszony létesítése érdekében kinevezést adni. Miután a működési engedély visszavonásakor, melyről az I. r. alperes a felmondási okiratban adott tájékoztatást, még nem volt tisztázott, hogy az I. r. alperessel szerződött ellátottakat az állam mely szerve útján fogja a továbbiakban gondozni, ezért a munkavállalók jogviszonyának folytatásáról, illetve státuszuk rendezéséről a II. r. alperesnek kellett volna gondoskodnia az Mt. 86/B. § (4) bekezdése szerint. Mivel ez elmaradt, a munkaügyi bíróság a II. r. felperest kötelezte az Mt. 86/B. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti ajánlat megtételére a III., IV., VI. és VIII. r. felperesek javára.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen kizárólag a II. r. alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a felperesek teljes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatta és a II. r. alperesnek a III., IV., VI. és VIII. r. felperesek javára szóló kötelezését mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a munkaügyi bíróság tévesen állapította meg, hogy az I. r. és a II. r. alperes között jogutódlás történt. Indokolásában kifejtette, hogy ha a feladat átadására a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató és a közalkalmazottak vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató között kerül sor, az átadással érintett munkavállaló jogállása is megváltozik, ezért ebben az esetben nem jogutódlásról, hanem jogállásváltozásról van szó. Abban egyetértett a munkaügyi bírósággal, hogy a felperesek tekintetében az Mt. 86/B. és 86/C. §-aiban foglaltak alkalmazásának van helye. Így a II. r. alperes az Mt. 86/C. § (3) bekezdésének megsértésével nevezte ki az I. és II. r. felperest határozott időre, illetve a II. r. felperes tekintetében nem volt jogszerű a próbaidő kikötése sem. Ugyanakkor a jogerős ítélet szerint a II. r. alperes nem kötelezhető arra, hogy a III., IV., VI. és VIII. r. felperesek részére tegyen ajánlatot határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítésére. Az alperesek megsértették az Mt. 86/B. §-ában foglalt garanciális szabályokat, de a törvény a jogszabálysértéshez nem fűz szankciót, felperesek fellebbezése hiányában pedig az I. r. alperes nem kötelezhető a munkaviszony megszűnése esetére járó anyagi jogkövetkezmények megfizetésére.
A jogerős ítélet ellen a III., IV., VI. és VIII. r. felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérték.
A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság téves jogszabály értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek között nem jött létre jogutódlás, és helytelen jogkövetkeztetéssel utasította el a felperesek arra irányuló kereseti követelését, hogy a bíróság kötelezze a II. r. alperest az Mt. 86/B. § (3) bekezdése szerinti ajánlattételre. Az európai uniós joggyakorlatra is hivatkozva azzal érvelt, hogy a munkáltató személyének a megváltozása nem jelentheti azt, hogy az új munkáltató a már ott dolgozók helyett új munkavállalókat kereshessen, hiszen a megfelelő dolgozók már rendelkezésre álltak. A jogviszony létesítésének nem lehetett akadálya, hogy a munkavállalók a jogviszony átszállásakor nem voltak munkaképes állapotban, hiszen az Mt.</a> az akkori helyzetükre felmondási védelmet biztosít. A felperesek sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság nem adott egyértelmű magyarázatot arra, hogy milyen indokok alapján tett különbséget a két munkavállalói csoport között, a III., IV., VI. és VIII. r. felpereseket miért különböztette meg hátrányosan és rájuk nézve miért nem alkalmazta a jogutódlás vagy a jogerős ítélet szerinti jogállásváltozás következményeit.
A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Helytálló az a jogerős ítéleti álláspont, miszerint a perbeli esetben a munkáltató személyében nem történt jogutódlás, a Munka Törvénykönyvében a munkaviszony önálló megszűnési módjaként szabályozott esetről van szó [Mt. 86. § d) pont]. Az Mt. 86/B. § (1) bekezdése szerinti tényállás jóllehet mutat bizonyos hasonlóságot a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra vonatkozó szabályokkal, de az az alapvető eltérés, hogy ez esetben az átadó munkáltató a Munka Törvénykönyve, míg az átvevő munkáltató a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alatt áll, ezért a két munkáltató helyzetében, illetve a jogviszonyok sajátosságaiban megjelenő különbségek miatt nem az Mt. 85/A. §-ában foglaltak az irányadók. Miután a felperesek maguk sem az Mt. 85/A. §-ára alapították az igényüket, hanem az Mt. 86/B. és Mt. 86/C. §-aira, a felülvizsgálati kérelemnek a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlással összefüggő érvelése téves.
A jogerős ítélet azt is helyesen állapította meg, hogy a felperesek munkaviszonya az I. r. alperes egyéni vállalkozónál az átadás időpontjában automatikusan megszűnt [Mt. 86. § d) pont, Mt. 86/B. § (1) bekezdés], tehát - a jogutódlástól eltérően - a jogviszony nem maradt fenn változatlan feltételekkel.
Az alperesek által felülvizsgálati kérelemmel, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel nem támadott jogerős ítélet azt is kimondta, hogy az alperesek megsértették az Mt. 86/B. §-ában foglalt garanciális szabályokat. Ezért a III., IV., VI. és VIII. r. felperes felülvizsgálati kérelme folytán - a Pp. 275. § (2) bekezdésére foglaltakra figyelemmel - a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy megfelel-e a jogszabályoknak az a jogerős ítéleti álláspont, miszerint a megállapított súlyos jogsértés ellenére a felperesek II. r. alperessel szemben előterjesztett keresete megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság e körben jogszabálysértőnek találta a jogerős ítéletet, és a munkaügyi bíróság jogkövetkeztetésével értett egyet.
Az Mt. 86/B. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az átadást követően a munkavállaló foglalkoztatását az átvevő közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot az Mt. 86/C. §-a rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. Tehát, ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a munkavállaló számára a közalkalmazotti, illetve a közszolgálati jogviszony létesítése érdekében kinevezést adni. A törvény ezen kógens rendelkezései alapján kizárólag a munkavállalónak van választási lehetősége, míg a feladatot átvevő munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozó ajánlat megtételét, illetve a munkavállaló hozzájáruló nyilatkozata esetén a foglalkoztatást illetően nincs mérlegelési lehetősége, a foglalkoztatásra vonatkozó ajánlat megtétele tehát törvényi kötelezettsége. Ennek pedig a munkaügyi bíróság helyes megállapítása szerint nem képezheti akadályát az, ha a munkavállalók az átadás időpontjában nem munkaképesek.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet azon rendelkezését, mellyel az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a II. r. alperesnek a III., IV., VI. és VIII. r. felperesek javára szóló kötelezését mellőzte, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét ebben a körben helybenhagyta. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet nem érintette. (Legf.Bír. Mfv.II.10.911/2008.)