adozona.hu
BH+ 2010.5.223
BH+ 2010.5.223
A lakásszövetkezetből való kiválás jogszabályi feltételeinek megsértése miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás során hozható határozatok [2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lsztv.) 17. § (3) bek. a) pontja, 49. § (6) bek., 50. § (4) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 81. § (1) bek. a) és b) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező, a kb. 2800 taglétszámú kérelmezett lakásszövetkezet tagja.
A 2009. február 18-án tartott részközgyűlésen a D., E. sugárút 2-4-6 szám, illetve a H. u. 3-5-7 szám alatti épületekben lévő lakások tulajdonosaival, mint szövetkezeti tagokkal együtt elhatározta a lakásszövetkezetből történő kiválást. A kiválási szándékot és a vagyonfelosztási javaslatot, amely az általuk lakott épületek, illetve az alszámlájukon lévő pénzösszeg átadására irányult, bejelentették a szövetkezet igazgatós...
BH+ 2010.5.223 A lakásszövetkezetből való kiválás jogszabályi feltételeinek megsértése miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás során hozható határozatok [2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lsztv.) 17. § (3) bek. a) pontja, 49. § (6) bek., 50. § (4) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 81. § (1) bek. a) és b) pontja].
A kérelmező, a kb. 2800 taglétszámú kérelmezett lakásszövetkezet tagja.A 2009. február 18-án tartott részközgyűlésen a D., E. sugárút 2-4-6 szám, illetve a H. u. 3-5-7 szám alatti épületekben lévő lakások tulajdonosaival, mint szövetkezeti tagokkal együtt elhatározta a lakásszövetkezetből történő kiválást. A kiválási szándékot és a vagyonfelosztási javaslatot, amely az általuk lakott épületek, illetve az alszámlájukon lévő pénzösszeg átadására irányult, bejelentették a szövetkezet igazgatóságának. Indítványozták a közgyűlés összehívását, határozatképtelenség esetén az ugyanazon a napon megtartandó megismételt közgyűlés megtartását, a D.-i Egyetem "Lovarda" elnevezésű épületében.
A szövetkezet igazgatósága azonban nem hívott össze a vagyonmegosztás megtárgyalása végett közgyűlést. A vagyonmegosztás alapjául szolgáló vagyonmérleg elkészítésének költségét, a közgyűlés helyszínének bérleti díját ugyan a kiválni szándékozók - kérése ellenére - nem voltak hajlandóak megelőlegezni. Az igazgatóság abban sem értett egyet a kiválni szándékozókkal, hogy határozatképtelenség esetén mód van megismételt közgyűlés megtartására.
A kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében kérte a szövetkezet kötelezését arra, hogy 30 napon belül készítsen vagyonmérleget, annak alapján vagy annak mellőzésével a vagyonfelosztás tárgyában tartson közgyűlést, az arra szóló meghívóban utaljon az eredeti időpontot követő félóra eltelte utáni megismételt közgyűlés megtartásának lehetőségére, ha az eredeti időpontban határozatképtelen a közgyűlés. Kérte továbbá, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a kiválási költségek előlegezésére a kiválni szándékozó tagok nem kötelesek, a vagyonmérlegről és a vagyonfelosztásról döntő közgyűlés költségeit a szövetkezetnek kell megelőlegeznie. Indítványozta, ha a szövetkezet a cégbíróság felhívásának nem tenne eleget, a cégbíróság az igazgatóság elnökét sújtsa pénzbírsággal.
A kérelmezett szövetkezet elsődlegesen a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását, másodlagosan az eljárás felfüggesztését, és a kérelmező felhívását kérte annak igazolására, hogy a szövetkezettel szemben megállapítási keresetet terjesztett elő polgári bíróságnál. Vitatta, hogy a kérelmező által felvetett jogkérdésekben történő állásfoglalás tárgya lehet a törvényességi felügyeleti eljárásnak.
Az elsőfokú bíróság az eljárás során hozott 7. számú végzésével felhívta a kérelmezett szövetkezet igazgatóságát, hogy a költségek megelőlegezésével gondoskodjon az érintett tagok kiválásával összefüggésben vagyonmérleg és vagyonmegosztási javaslat elkészíttetéséről azzal, hogy ezeknek költségét a kiválni szándékozók terhére kell a vagyonkiadásakor elszámolni.
A cégbíróság felhívta továbbá az igazgatóságot arra, hogy a végzésének kézbesítését követő 30 napon belül a vagyonmegosztásról szóló határozathozatal végett közgyűlés megtartásáról gondoskodjék, azzal, hogy határozatképtelenség esetén fél óra elteltével a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Kimondta azt is, hogy a közgyűlés összehívásával kapcsolatos költséget a vagyon kiadásakor szintén a kiválni szándékozó tagok terhére kell elszámolni.
A cégbíróság felhívta az igazgatóságot arra is, hogy a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül az összehívandó közgyűlés meghívójának l példányát a cégbírósághoz nyújtsa be.
Rendelkezett a kérelmező jogi képviselőjét megillető, a kérelmezettet terhelő munkadíj megfizetéséről, a kérelmező által lerótt eljárási illeték visszaigénylésének lehetőségéről, a kérelmezett szövetkezetet terhelő eljárási illetékről.
Figyelmeztette egyúttal a szövetkezet igazgatóságát, ha a végzésben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, pénzbírsággal fogja sújtani.
Az elsőfokú bíróság, a kérelmezőnek a határozat meghozatalát követően előterjesztett indítványára, 10-es sorszámú kiegészítő végzésével kimondta, hogy a kérelmezett szövetkezetet terhelő vagyonmérleg és vagyonmegosztási javaslat elkészíttetésével, a vagyonmegosztásról szóló határozathozatal végett közgyűlés összehívásával, megtartásával, a közgyűlési meghívónak a cégbíróság részére történő megküldésével kapcsolatos kötelezettségei előzetesen végrehajthatók.
A kérelmezett cég mindkét végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be.
Az ítélőtábla a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemre hozott 7. számú végzést végzésével elbírálta. Az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és kirendelte a kérelmezett szövetkezet igazgatóságát a jogerős végzés kézbesítését követő 45 napon belüli részközgyűlések összehívására, a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szóló döntések meghozatala érdekében, és felhívta a kötelezettség teljesítésének igazolására, a részközgyűlési meghívók cégbírósághoz történő benyújtásával.
Rendelkezett a kérelmezett céget terhelő, a kérelmező részére helyesen megállapított elsőfokú eljárási költség megfizetéséről, és a kérelmezett cég által fizetendő cégbírósági felügyeleti illeték összegéről. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, megállapítva, hogy a másodfokú eljárással felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Határozatának indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a szövetkezet a működése során nem tartotta be a szervezetére és a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Az igazgatóság ugyanis a szövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (továbbiakban: Lsztv.) 50. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó Lsztv. 49. § (6) bekezdése alapján, a kiválási szándék bejelentését követő 60 napon belül, a vagyonmegosztás tárgyában közgyűlést lett volna köteles összehívni.
A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a kérelmezett szövetkezetnek, az Lsztv. 15. § (1) bekezdés g) pontja, illetve (2) bekezdése értelmében a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásáról szóló, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésről, részközgyűlések megtartásával kell döntenie. Az Lsztv. 20. § (1) bekezdésében írtak alapján, az alapszabály 11. § (1) bekezdése, a közgyűléseknek részközgyűlések formájában történő megtartásáról rendelkezik. E szabálytól eltérni nem lehet. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor részközgyűlések helyett közgyűlés összehívására kötelezte a szövetkezetet.
A másodfokú bíróság az Lsztv. 50. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 17. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással azt is kifejtette, hogy nincs helye határozatképtelenség esetén a vagyonmegosztásról szóló döntés meghozatala végett megismételt közgyűlés (részközgyűlés) megtartásának. Nem értett egyet azzal az elsőfokú cégbíróság által kifejtett állásponttal, hogy az Lsztv. 50. § (4) bekezdése szerint, a kiválásra vonatkozóan az jelenti a szétválás szabályainak megfelelő alkalmazását, ha nincs akadálya megismételt közgyűlés megtartásának. Az ítélőtábla hangsúlyozta azt is: a kiválás, mint tagsági jog gyakorlásának jelentős könnyítésére szolgál az Lsztv. 50. § (2) bekezdésében írt az az előírás, hogy a kiválásról a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége, legalább kétharmados szótöbbséggel dönthet. E célból részközgyűlés akkor is összehívható, ha az alapszabály ilyen megtartására lehetőséget nem ad. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a kiválás a lakásszövetkezet többségi tagjai által ellenőrizetlenül folyjék. Nem értett egyet ezért azzal az elsőfokú bírósági állásponttal sem, hogy a vagyonmegosztásról a meghívóban feltüntetett, határozatképtelenség esetén tartandó, megismételt közgyűlésen is hozható döntés.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy bár a kérelmezett szövetkezet alapszabályának 31. § (4) bekezdése szerint a kiválással járó költségek a kiválni szándékozókat terhelik, az Lsztv. 50. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó Lsztv. 49. § (5) bekezdése, illetve 49. § (6) bekezdése értelmében az igazgatóságot terhelő vagyonmérleg és vagyonmegosztási javaslat elkészítésének költsége, a közgyűlés összehívásával kapcsolatos kiadások megelőlegezésére a szövetkezet köteles.
A másodfokú bíróság a jogkérdésekben történt álláspontjának kifejtését követően, hivatkozva a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 81. § (1) bekezdés a)-e) pontjára, illetve a Ctv. 81. § (6) bekezdésére, utalt a törvényességi felügyeleti intézkedések körére, azokra vonatkozó taxatív előírásokra. Kifejtette: a cégbíróságot a tekintetben illeti meg mérlegelési jog, hogy a felsorolt intézkedések közül melyiket, akár többet is egyszerre célszerű-e és indokolt-e alkalmazni. A Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában írt, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés melletti ismételt, a törvénysértő állapot megszüntetésére vonatkozó felhívása kisebb súlyú törvénysértés esetén indokolt. A jelen eljárásban a másodfokú bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a jogellenes helyzet leggyorsabban akkor szüntethető meg, ha a kérelmezett szövetkezet legfőbb szerve a szükséges intézkedéseket és döntéseket meghozza. A Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazva ezért a legfőbb szerv összehívására, a kérelmezett szövetkezet igazgatóságát kirendelte.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 65. § (1) bekezdésére hivatkozással, az elsőfokú bíróságtól eltérően rendelkezett a kérelmezett céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről, illetve a kérelmező által előzetesen lerótt felügyeleti illetéknek és a kérelmező jogi képviselőjének munkadíjából álló eljárási költségnek a kérelmezett cég általi megtérítéséről.
Utalt arra is, hogy a kérelmezett cég fellebbezése csak részben volt eredményes, ezért a másodfokú eljárással felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Az ítélőtábla a 10. számú kiegészítő végzés ellen, a kérelmezett cég által benyújtott fellebbezés folytán hozott végzésében az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a cégbíróság 7. sorszámú végzése rendelkező részének 1-3. pontjában foglaltak előzetes végrehajtásának az elrendelését mellőzte.
Álláspontja az volt: a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 231. § f) pontjában írt szabályok alkalmazásának, az előzetes végrehajthatóság elrendelésének nincs helye. A Ctv. 72. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárás célja nem egy konkrét, a kérelmező és a kérelmezett közötti jogvita eldöntése, hanem az, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság az intézkedéseivel kikényszerítse a cég működését.
A törvényességi felügyeleti eljárás iránt kérelmet benyújtó fél az ítélőtábla mindkét végzésével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérte az általa támadott végzések hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság 7. számú végzésének 1., 2. és 3. pontjában írt rendelkezése, a 10. számú végzésének helybenhagyását.
Előadta, hogy a 7. számú elsőfokú bírósági végzés megváltoztatásáról szóló jogerős végzés rendelkező részéből - a Pp. 220. §-ában írtak ellenére - nem állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság rendelkezéseinek mely részét változtatta meg. Hivatkozott arra is, hogy az említett jogerős végzés az Lsztv. 50. § (4) bekezdését, illetve 15. § (1) bekezdését, továbbá a 17. § (3) bekezdését megsértve tartalmazza azt, hogy a vagyonmegosztásról szóló döntés meghozatala végett összehívott közgyűlés határozatképtelensége esetén nincs helye megismételt közgyűlés tartásának. Sérelmezte azt is, hogy a közgyűlés összehívására a másodfokú bíróság indokolatlanul hosszú - 45 napos - határidőt engedélyezett. Állította, hogy a kérelmezett szövetkezet május 31-ig, kötelezően elkészített vagyonmérlegének létére, illetve a kérelmező jogi képviselője által összeállított vagyonfelosztási javaslatra tekintettel a részközgyűlések összehívására a 30 napos határidő elegendő. Vitatta azt is, hogy helye volt a szövetkezet kötelezése helyett, az igazgatóság kirendelésének.
A kérelmező az előzetes végrehajtást elrendelő, kiegészítő végzés megváltoztatásáról szóló jogerős végzéssel szemben a Pp. 231. § (1) bekezdés f) pontjában írtak megsértésére hivatkozott. Állította, hogy az előzetes végrehajthatóság feltételei fennállottak.
A kérelmezett cég a jogerős végzések hatályban fenntartását indítványozta, vitatva a kérelmező által megjelölt jogszabálysértéseket.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt rögzíti: az előzetes végrehajthatóságot elrendelő elsőfokú bírósági kiegészítő végzés megváltoztatásáról szóló jogerős végzés érdemi elbírálásának nem volt helye. Az ugyanis nem tekinthető az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek. Azzal szemben ezért a Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében felülvizsgálat nem kérhető. A Legfelsőbb Bíróság emiatt, a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával az előzetes végrehajthatóság elrendeléséről szóló kiegészítő végzés megváltoztatásáról, és az arra vonatkozó kérelem elutasításáról szóló jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó végzésének felülbírálatáról szóló jogerős végzést, a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat a kérelmező által megjelölt jogszabályokat az alábbiakra tekintettel nem sérti.
Az elsőfokú bíróság végzése az igazgatóság kötelezését tartalmazta a bejelentett kiválás miatt a vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat elkészíttetésére vonatkozóan, az azzal járó költségek megelőlegezése mellett, a vagyon kiadásakor a kiválók terhére történő elszámolással. Kimondta továbbá, a végzés kézbesítését követő 30 nap alatti, a vagyonmegosztó közgyűlés összehívásának, illetve megtartásának kötelezettségét is azzal, hogy határozatképtelenség esetén, az eredetileg kitűzött időpontot követő félóra elteltével megismételt közgyűlés tartandó, és az összehívással kapcsolatos költségeket a kiválók terhére kell elszámolni. A végzés kötelezte emellett az igazgatóságot a közgyűlési meghívó 1 példányának a kézbesítéstől számított 15 napon belüli, cégbírósághoz történő benyújtására is. Ezen kívül figyelmeztetést tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a cégbíróság által előírt kötelezettségek nem teljesítése esetén a cégbíróság pénzbírsággal fogja sújtani az igazgatóságot.
Az elsőfokú bíróság rendelkezett még a kérelmező jogi képviselőjét megillető munkadíjról, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás illetékének viseléséről is.
A kérelmező állításával szemben, a Pp. 222. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 220. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a másodfokú bíróság, az igazgatóság számára kötelezettségeket előíró, illetve a törvényességi felügyeleti illeték viselésére, a kérelmezőt megillető eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseket megváltoztatta. Az igazgatóságnak a pénzbírság terhe melletti figyelmeztetését tartalmazó rendelkezést pedig helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy törvényességi felügyeleti intézkedésként kizárólag a Ctv. 81. § (1) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt, illetve a 81. § (6) bekezdésében írt intézkedések valamelyike, akár egyszerre több is alkalmazható. A másodfokú bíróság arra utalva, hogy a kiválni szándékozók bejelentése ellenére a szövetkezet igazgatósága, az Lsztv. 50. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó Lsztv. 49. § (6) bekezdése alapján, 60 napon belül, a vagyonmegosztás tárgyában a közgyűlést nem hívta össze, kellő indokát adta annak, hogy miért tartotta célszerűbbnek a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja helyett, a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában írt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását. Jogszabályi tilalom hiányában nem volt elzárva attól sem, hogy a közgyűlés összehívására ne kívül álló személyt, vagy szervezetet rendeljen ki, hanem a szövetkezet egyik szervét, az igazgatóságot.
Az igazgatóság nem független a szövetkezettől, jogi személyiséggel nem rendelkezik. A másodfokú bíróság rendelkezése ezért tartalmánál fogva a szövetkezetet és egyúttal annak vezető tisztségviselőit terheli.
A Legfelsőbb Bíróság, szintén kötelező előírás hiányában a vagyonmegosztásról határozó részközgyűlések összehívására előírt határidőre vonatkozó rendelkezés tekintetében sem észlelt jogszabálysértést. A szövetkezeti tagok nagy létszámára, a részközgyűlések összehívása iránt szükséges teendők megtételére előírt, a kérelmező által kért 30 napos határidőnél 15 nappal hosszabb határidőt nem tartotta indokolatlannak, eltúlzottan hosszúnak.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a másodfokú bíróság indokolásában kifejtett azzal az állásponttal is, hogy a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szóló döntés meghozatalára megismételt közgyűlésen nem kerülhet sor. Az Lsztv. 50. § (4) bekezdése folytán, a szétválás szabályainak a kiválásra történő megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy az Lsztv. 17. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. Az említett jogszabályhely ugyanis nemcsak a szervezeti átalakulás elhatározása, hanem minden ahhoz kapcsolódó döntés meghozatala esetén tiltja a megismételt közgyűlésen történő határozathozatalt.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, a kifejtettek szerint, a jogszabályoknak megfelelő, eljárási szabálysértés nélkül hozott, jogerős végzést ezért hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.272/2009.)