adozona.hu
BH 2010.5.131
BH 2010.5.131
Nem minősül munkajogi jogutódlásnak, amikor a közoktatási intézmény jogutód nélküli megszüntetése mellett az önkormányzat a korábban ott tanulók továbbtanulására két másik közoktatási intézményt jelöl ki, és ennek alapján a tanulók egy része a szülők döntése folytán az egyik iskolában tanul tovább [Mt. 85/a. § (1) bekezdés b) pont, Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pont, 1993. évi LXXIX. tv. 3. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek különböző munkakörökben valamennyien a Megyei Önkormányzat fenntartásában állt L.-i Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon közalkalmazottai voltak, a fennállt jogviszonyuk 2007. július 31-ével a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével - a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján - szűnt meg.
A felperesek a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetükben munkáltatói jogutódlást állítva a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetésének megállapítását, és az ahhoz fű...
BH 2010.5.131 Nem minősül munkajogi jogutódlásnak, amikor a közoktatási intézmény jogutód nélküli megszüntetése mellett az önkormányzat a korábban ott tanulók továbbtanulására két másik közoktatási intézményt jelöl ki, és ennek alapján a tanulók egy része a szülők döntése folytán az egyik iskolában tanul tovább [Mt. 85/a. § (1) bekezdés b) pont, Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pont, 1993. évi LXXIX. tv. 3. § (3) bekezdés].
A felperesek különböző munkakörökben valamennyien a Megyei Önkormányzat fenntartásában állt L.-i Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon közalkalmazottai voltak, a fennállt jogviszonyuk 2007. július 31-ével a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével - a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján - szűnt meg.A felperesek a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetükben munkáltatói jogutódlást állítva a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetésének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérték az általuk jogutódként megnevezett két alperessel szemben. Kereseti kérelmüket utóbb csak az M. Általános Iskola, Diákotthon, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon vonatkozásában tartották fenn, és annak jogalapjaként arra hivatkoztak, hogy a munkáltatójuk által ellátott oktatási feladatot, és azzal együtt költségvetési többlettámogatást, valamint dologi eszközöket a fenntartó megyei önkormányzat az alperesnek adta át.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint a fenntartó Megyei Önkormányzat közgyűlési határozatában a felpereseket foglalkoztató l.-i intézmény gyermekotthon részét működtetésre átadta az n.-i Gyermekotthonnak, majd szakvélemény beszerzését követően határozatában 2007. augusztus 1-jei hatállyal döntött az l.-i intézmény jogutód nélküli megszüntetéséről, és elfogadta az intézmény megszüntető okiratát. A közgyűlési határozat az intézményben ellátott gyermekek és tanulók további ellátására az M. Általános Iskola, Diákotthon, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, valamint a Z. utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola intézményeit jelölte meg. A Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság valamennyi l.-i diák tekintetében javaslatot tett arra, hogy a tankötelezettségüket a 2007/2008-as tanévben melyik intézményben folytassák. Az l.-i diákok közül 29 fő (köztük 21 fő általános iskolás és 8 fő szakiskolai tanuló) az alperesnél folytatta a tanulmányait. Ezzel összefüggő feladatnövekedés miatt a 8. évfolyamon a korábbi egy helyett két osztályt indítottak, és a fenntartó az ebből adódó többletóraszám túlmunkavégzéssel való ellátását engedélyezte, biztosítva az ahhoz szükséges költségvetési forrást. Ezt meghaladóan az alperes 2007. évi költségvetése az l.-i intézmény megszüntetésével összefüggésben nem módosult. A megszüntetett l.-i intézmény berendezéseit, eszközeit a megyei önkormányzat a fenntartása alatt lévő intézmények között szétosztotta, és abból az alperes is részesült.
A munkaügyi bíróság ezen tényállás alapján nem talált alapot a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás megállapítására. A közalkalmazotti jogviszonyokban is irányadó Mt. 85/A. § (1) bekezdésének alkalmazásával kifejtette, miszerint a jogutódlás jogszabályon vagy megállapodáson alapulhat, a perbeli esetben a fenntartó önkormányzat, és a felperesek munkáltatója sem kötött megállapodást az alperessel erőforrások működtetés céljából történő átadására-átvételére. A megyei önkormányzat mint fenntartó a közgyűlési határozatában csupán megjelölte az alperest, amely intézmény működésén keresztül a feladatellátást biztosítja. Nem volt megállapítható továbbá az l.-i intézmény erőforrásainak olyan elkülönített szervezeti csoportja sem, amely a feladatokkal együtt átadásra került volna, ezért a felperesek munkáltatója személyében jogutódlás nem következett be, az l.-i intézménynél fennállt közalkalmazotti jogviszonyuk ténylegesen a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint jogszerűen szűnt meg.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Ítélete indokolása szerint a fenntartó önkormányzatnak a saját intézményeit érintő döntése esetén a megállapodás hiánya önmagában még nem zárja ki a jogutódlást. Ezért a megállapodás helyett a fenntartói döntés tartalma és tényleges következményei alapján kell megállapítani, hogy megtörtént-e valójában a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai szervezett csoportjának a további működtetés céljából való átadása és átvétele. Ezt meghaladóan a jogerős ítélet mindenben osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját, mert a fenntartó önkormányzat határozata, a megszüntetés lebonyolítása tartalmilag is az l.-i intézmény jogutód nélküli megszüntetését támasztják alá. E körben a másodfokú bíróság kiemelte, hogy az l.-i intézmény 57 tanulójából csak 21 fő került az alpereshez, a többiek - a szüleik döntése eredményeként - különböző oktatási intézményekben folytatták a tanulmányaikat. A 8 fő szakiskolai tanuló az ügyben érdektelen, mert szakiskolai oktatás L.-en korábban sem volt. A túlmunka anyagi fedezetén kívül sem anyagi eszközt, sem humánerőforrást nem csoportosítottak át az alperesnek. A megszűnt intézmény tanulóinak további oktatását ellátó intézmények kijelölése pedig nem eredményez jogutódlást, mint ahogy egyes vagyontárgyak átadása sem.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak "megváltoztatását" és az alperes kereseti kérelmük szerinti marasztalását kérték.
A felülvizsgálati kérelem szerint az eljárt bíróságok helytelenül értelmezték az Mt. 85/A. §-ában foglalt rendelkezést, mert az nem felel meg a közalkalmazotti jogviszonyok sajátosságainak. A felperesek sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság ugyan elfogadta, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban fel sem merülhet az Mt.</a> szerinti "megállapodás" és azt helyettesíti a "fenntartói döntés", a továbbiakban azonban ragaszkodott az Mt.</a> szerinti szabály szó szerinti megfogalmazásához.
A felperesek arra hivatkoztak, hogy a jogelőd intézmény megszüntetésével a fenntartó önkormányzatnak kötelezően ellátandó feladatai maradtak, amelyek ellátására a fenntartásában álló más intézményeket kényszerült kijelölni. A felülvizsgálati érvelés szerint ezért a közalkalmazotti jogviszonyokban a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás nem az "anyagi vagy nem anyagi" erőforrások átcsoportosítása, hanem az ellátandó feladat átadása alapján állapítható meg. Az a körülmény, hogy az 57 tanulóból csak 21 került át, nem változtat azon a tényen, hogy a fenntartó a feladat ellátására az alperest jelölte ki. Az a tény, hogy a szülők némelyike élt a szabad iskolaválasztás alkotmányos jogával, nem változtat a fenntartói döntésből fakadó azon követelményen, hogy a jogutód intézménynek valamennyi tanulót át kellett volna vennie, ha oda jelentkeznek. A jogutódlás a felperesek szerint pedig nem függhet attól, hogy a kijelölt intézménynek milyen mértékű "erőforrás" igénye van.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A bíróságok helytállóan állapították meg a döntésük alapjául szolgáló tényállást, melyet a felülvizsgálati kérelem sem támadott. E tényállás alapján helyes az a jogkövetkeztetés, miszerint a felperesek közalkalmazotti jogviszonya az l.-i intézménynél a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt 2007. július 31-ével megszűnt, és az alperes intézmény nem minősül a perbeli esetben munkajogi jogutódnak.
A perben az nem volt vitatott, hogy a felpereseket foglalkoztató l.-i intézményt a fenntartó megyei önkormányzat közgyűlési határozatával 2007. augusztus 1-jei hatállyal jogutód nélkül megszüntette, és helyette új intézményt nem hozott létre. Az eljárt bíróságok az érdemi döntésük meghozatalakor helyesen nem ennek a ténynek tulajdonítottak jelentőséget, hanem részletesen vizsgálták a közgyűlési határozat tartalmát és annak végrehajtását. A költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén ugyanis még nem kizárt a munkáltatói jogutódlás, amennyiben annak a jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak. A feltárt körülmények tekintetében azonban a jogerős ítélet helyesen értelmezte az Mt. 85/A. §-ában foglaltakat, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sem állapítható meg a felperesek volt munkáltatója, és az alperes között munkáltatói jogutódlást eredményező kapcsolat.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról amennyiben azt a település önkormányzata nem vállalja, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint 87. § (1) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat köteles gondoskodni. A Megyei Önkormányzat a megyére kiterjedő ezen feladat ellátási kötelezettségét több intézmény fenntartásával oldotta meg. A perbeli iratok szerint a megyei önkormányzat fenntartásában 2007. augusztus 1-jét megelőzően összesen 5 ilyen sajátos nevelést és oktatást biztosító intézmény volt, köztük a felperesek munkáltatója, a jogutód nélkül megszüntetett l.-i intézmény. Ugyancsak ilyen feladatot látott el az alperes is, melyet a jogutód nélkül megszüntetett intézményben ellátott gyermekek és tanulók további ellátására a közgyűlési határozat a szintén ilyen sajátos feladatot ellátó Z. utcai Általános Iskola mellett megjelölt. Megállapítható tehát, hogy az alperes intézmény a megyei feladatellátásban már a 2007/2008-as tanévet megelőzően is részt vett. Ebből következően a részére ténylegesen feladatátadás nem történt, az alperes továbbra is a saját feladatát látta el azon tanulók tekintetében is, akik hozzá jelentkeztek.
Az eljárt bíróságok helytállóan tulajdonítottak perdöntő jelentőséget annak, hogy a felperesek volt munkáltatójának anyagi illetve nem anyagi erőforrásainak elkülönített, szervezett csoportja az alperesnek nem került átadásra. A munkáltató intézmény szervezeti egységeinek további működtetés céljából történő átadása fel sem merült, egy-egy berendezés, illetve eszköz átvétele - miután a megyei önkormányzat azokat a fenntartott intézmények között szétosztotta - pedig jogutódlást nem eredményezett.
Az előbbiekhez képest annak nincs jelentősége, hogy az l.-i intézmény jogutód nélküli megszüntetéséről rendelkező közgyűlési határozat - többek között - az alperest is megjelölte a megszüntetett intézményben ellátott gyermekek és tanulók igény szerinti további ellátására. A Kt. 88. § (13) bekezdése ugyanis a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetére kifejezetten előírja, hogy az önkormányzat ez esetben megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő - a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt - kérheti a gyermeke átvételét.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.739/2008.)