adozona.hu
BH+ 2010.2.87
BH+ 2010.2.87
Ha a rendőrrel szemben indított fegyelmi eljárást elhalálozása miatt megszüntették, a beosztásából történt felfüggesztése idejére visszatartott illetményt az örökösöknek ki kell fizetni [Hszt. 107. § (2) bekezdés, 132. § (6) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek jogelődje, néhai M. J. az I. r. felperes házastársa, a II., III. és IV. r. felperesek édesapja volt, akivel szemben az alperes az ellene indult büntetőeljárásra tekintettel fegyelmi eljárást indított, szolgálati beosztásából felfüggesztette és elrendelte távolléti díja 50 %-ának visszatartását. M. J. 2004. szeptember 29-én elhalálozott, ezért az alperes a fegyelmi eljárást, a bíróság pedig a büntetőeljárást megszüntette. Ezt követően az I. r. felperes szolgálati panaszt terjeszte...
BH+ 2010.2.87 Ha a rendőrrel szemben indított fegyelmi eljárást elhalálozása miatt megszüntették, a beosztásából történt felfüggesztése idejére visszatartott illetményt az örökösöknek ki kell fizetni [Hszt. 107. § (2) bekezdés, 132. § (6) bekezdés].
A felperesek jogelődje, néhai M. J. az I. r. felperes házastársa, a II., III. és IV. r. felperesek édesapja volt, akivel szemben az alperes az ellene indult büntetőeljárásra tekintettel fegyelmi eljárást indított, szolgálati beosztásából felfüggesztette és elrendelte távolléti díja 50 %-ának visszatartását. M. J. 2004. szeptember 29-én elhalálozott, ezért az alperes a fegyelmi eljárást, a bíróság pedig a büntetőeljárást megszüntette. Ezt követően az I. r. felperes szolgálati panaszt terjesztett elő a fegyelmi eljárásban visszatartott illetmény kifizetése iránt.Az alperes vezetője az I. r. felperes szolgálati panaszát 2007. február 28-án kelt határozatával elutasította. Ezt követően a felperesek mint néhai M. J. törvényes örökösei 981 138 forint és kamatai megfizetése iránt terjesztették elő keresetüket oly módon, hogy a visszatartott illetmény 50 százalékát az I. r. felperes, míg a további 50 százalékát egyenlő arányban a többi felperes kapja. Arra hivatkoztak, hogy a jogelőddel szemben sem a fegyelmi, sem a büntetőeljárás nem zárult le marasztaló határozattal.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest az I. r. felperes részére 490 569 forint, míg a II., III., IV. r. felperesek részére egyenként 163 523 forint és mindezek kamata megfizetésére. A bíróság kifejtette, hogy a felperesek jogelődjével szembeni eljárások nem a Hszt. 107. § (2) bekezdésében meghatározott felmentéssel zárultak, azonban a felmentés lehetősége is fennállt ezekben az eljárásokban. Az alkotmányos alapelvből (ártatlanság vélelme) kiindulva azt kell vélelmezni, hogy a jogelőd az ellene felhozott vádakban ártatlan volt, így akár felmentéssel is zárulhatott volna a büntető, illetve a fegyelmi eljárás. Az elsőfokú bíróság az álláspontja alátámasztására hivatkozott az EBH 2003. évi 901. számú döntésre, valamint a joghasonlatosságra figyelemmel a Kjt. 52. §-ára és a Ktv. 48. §-ára.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Hszt. 107. § (2) bekezdésében meghatározott "felmentés" szó a fegyelmi eljárás tekintetében a fegyelmi felelősség alóli mentesítést jelenti fegyelemsértés hiányában. Ezért az elsőfokú bíróság értelmezése a jogszabály rendelkezésének meg nem engedhető kiterjesztését jelenti. Az elsőfokú bíróság által említett eseti döntés jelen ügyben nem alkalmazható, mivel a Hszt. 107. § (2) bekezdésének értelmezése szempontjából irányadó 132. §-nak (6) bekezdése 2003. július 1-je előtt nem létezett még. A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2003/901. számú döntésében az (5) bekezdés szövegét értelmezte a 107. § (2) bekezdése szempontjából, és mondta ki, hogy a fegyelmi eljárást felmentéssel lezárultnak kell tekinteni, ha a Hszt. 140. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi eljárás megszüntetésére került sor. A Hszt. 140. § (1) bekezdés e) pontját, az eljárás alá vont elhalálozását nem jelölte meg a jogalkotó olyan eljárást megszüntető okként, amelynek fennállta esetén a visszatartott illetményt ki kellene fizetni, ezért az alperes a visszatartott illetmény végleges visszatartásáról a jogszabályoknak megfelelően intézkedett.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemnek megfelelő új határozat hozatalát kérte. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott két eseti döntésre utaltak, miszerint a felfüggesztés idejére visszatartott illetményt csak akkor nem kell utóbb kifizetni, ha az eljárás a jogviszonyt megszüntető elmarasztaló határozattal zárul. Ennek megfelelően a visszatartott távolléti díj megilleti a hivatásos állomány tagját, ha a büntetőeljárásban nem állapították meg a büntetőjogi felelősségét. Amennyiben azért szűnik meg a büntetőeljárás, mert az eljárás alá vont elhalálozik, az egyenértékű azzal, ha az eljárás bizonyítottság hiányában szűnik meg.
A felülvizsgálati kérelem a következők miatt alapos.
Az eljárás alá vont személy halála esetén a Hszt. 140. § (1) bekezdés e) pontja szerint a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
A Hszt. 132. § (6) bekezdése értelmében a felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 140. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt három munkanapon belül ki kell fizetni.
A Hszt. 132. § (6) bekezdése tehát arról rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetésének mely eseteiben kell a visszatartott illetményt haladéktalanul - három munkanapon belül - kifizetni. E szabályozással nem ellentétes a Hszt. 107. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint a beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival együtt utóbb ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.
Adott esetben a jogelőddel szemben indult büntető- és fegyelmi eljárás is - a bekövetkezett haláleset miatt - az eljárás megszüntetésével zárult. A munkaügyi bíróság ítéletében már utalt a Legfelsőbb Bíróság két eseti döntésére (EBH 2002/797, BH 2003/433), amelyben a Hszt. 107. § (2) bekezdését értelmezte. Az ott kifejtett jogértelmezés szerint a visszatartott illetmény utólagos kifizetéséről rendelkező Hszt. 107. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából felmentésnek kell tekinteni a büntető és a fegyelmi eljárásnak a felelősség megállapítása nélkül történt megszüntetését, a felfüggesztés idejére visszatartott illetményt akkor nem kell utóbb kifizetni, ha az eljárás a jogviszonyt megszüntető, illetve marasztaló határozattal zárul. Az eljárásnak az eljárás alá vont halála miatti megszüntetése az utóbbi körbe nem sorolható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.483/2008.)