adozona.hu
ÍH 2009.72
ÍH 2009.72
KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEZETEK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK JUTTATÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOSAK Meghatározott közfeladatot ellátó, tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő szervezetek tevékenysége során keletkezett adatok közérdekű adatok, vezető tisztségviselőik juttatására vonatkozó adatok pedig a feladatkörük ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekből nyilvános adatok, amelyek megismerhetők [Avtv. 2. § (5) bekezdés, 19. § (1) és (4) bekezdés; Vagyontv. 5. § (1) bekezd
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2008. február 26-án azzal a kérelemmel fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alpereshez, hogy közölje az általa megnevezett állami tulajdonú gazdasági társaságok vonatkozásában a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági elnökök havi bruttó jövedelmét és végkielégítését. Az alperes a kérelmet március 2-án vette át, március 18-i válaszában a kért adatok kiadását megtagadta.
A felperes 2008. április 16-án kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben a kért, közérdekből nyilvá...
ÍH 2009.72 KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEZETEK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK JUTTATÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOSAK
Meghatározott közfeladatot ellátó, tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő szervezetek tevékenysége során keletkezett adatok közérdekű adatok, vezető tisztségviselőik juttatására vonatkozó adatok pedig a feladatkörük ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekből nyilvános adatok, amelyek megismerhetők [Avtv. 2. § (5) bekezdés, 19. § (1) és (4) bekezdés; Vagyontv. 5. § (1) bekezdés; Mt. 3. §].
A felperes 2008. február 26-án azzal a kérelemmel fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alpereshez, hogy közölje az általa megnevezett állami tulajdonú gazdasági társaságok vonatkozásában a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági elnökök havi bruttó jövedelmét és végkielégítését. Az alperes a kérelmet március 2-án vette át, március 18-i válaszában a kért adatok kiadását megtagadta.
A felperes 2008. április 16-án kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben a kért, közérdekből nyilvános adatok közlésére kérte kötelezni az alperest a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt., a Tiszavíz Vízi Erőmű Energetikai Kft., a Hitelgarancia Zrt., az Eximbank Zrt. és a Copint-Datorg Zrt. vonatkozásában.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elismerte, hogy a keresetben megjelölt állami tulajdonú gazdasági társaságok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, mivel állami vagyonról rendelkeznek, illetve azzal gazdálkodnak. Ugyanakkor hivatkozott arra, hogy az Avtv. 19. § (4) bekezdésével mint általános szabállyal szemben különös törvénynek minősül a Munka Törvénykönyve, amelynek 3. § (4) bekezdése alapján csak a munkavállaló hozzájárulásával vagy törvényben meghatározott esetekben közölheti az adatokat. Így ez a rendelkezés nem teszi lehetővé a kért adatok kiadását. Arra is hivatkozott, hogy a kért adatok az adott cég feladatkörével össze nem függő olyan személyes adatok, amelyek kiadására az alperes nem kötelezhető. Előadta továbbá, hogy a vezérigazgató kivételével a további munkavállalók vonatkozásában adatkiadás az adott cégtől mint adatkezelőtől lenne igényelhető.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel a részben vagy egészben állami tulajdonban álló Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt., Magyar Villamos Művek Zrt., Tiszavíz Vízi Erőmű Energetikai Kft., Hitelgarancia Zrt., Eximbank Zrt., Copint-Datorg Zrt., valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alperes vonatkozásában, hogy mennyi bruttó jövedelme (alapbér, tiszteletdíj, teljesítményfüggő vagy attól független prémiumok, egyéb béren kívüli juttatások) a vezérigazgatónak vagy elnök-vezérigazgatónak, vagy (ha van) ügyvezetőjének, vezérigazgató-helyetteseinek, továbbá hogy milyen javadalmazásban részesülnek (ha vannak) a felügyelő bizottságok elnökei, valamint ha az érintett személyek között vannak olyanok, akik szerződésében felmentés esetére a Munka Törvénykönyvében meghatározatlan (helyesen: meghatározottnál) nagyobb mértékű végkielégítés szerepel, illetve ha vannak ilyenek, a felmentés esetére járó végkielégítés mértékét.
Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az Avtv. 19. § (4) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vagyontv.) 5. § (1) bekezdése alapján arra nézve volt érdemben levonható következtetés, hogy az Avtv. 19. § (4) bekezdésében foglaltakhoz képest további bővítő speciális rendelkezést tartalmaz a Vagyontv. 5. § (1) és (2) bekezdése. Specializálja tehát a közérdekből nyilvános adatok körét arra, hogy az állami vagyonnal történő rendelkezésre jogosult személyek esetében tágabbnak tekinthető a korábbiakhoz képest a közérdekből nyilvános adatok köre, egyértelműsíti tehát a korábbi általános rendelkezést. Ennek megfelelően bővítést jelentő speciális szabályról van szó a vagyontörvényben, amely utóbb született rendelkezés. Azt teszi egyértelművé, hogy kivétel nélkül közérdekből nyilvános adatnak minősül minden olyan adat, amely az állami vagyonnal való gazdálkodásra és azzal való rendelkezésre vonatkozik és egyébként nem minősülne közérdekű adatnak. A Vagyontv. 5. § (1) bekezdése utal arra, hogy külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja, azonban az elsőfokú bíróság megítélése szerint a Munka Törvénykönyvének a 3. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezése a Vagyontv.-hez illetve az Avtv.-hez képest korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. A vezető tisztségviselők, illetve az ellenőrzésért felelős vezetők állami vagyonnal is rendelkeznek, mivel a társasági részesedés ugyancsak állami vagyonnak minősül a rendelkezése szerint, döntéseik alkalmasak lehetnek arra, hogy az állami vagyon nagyságát befolyásolják, illetve kétségbe nem vonható tény, hogy a Vagyontv. mellékletében szereplő gazdasági vállalkozásokban állami vagyon is megtestesül. Kifejtette azt is, hogy a tulajdonosi jogok elsődleges gyakorlójaként az alperesnek a kért információkkal kellő gondosság mellett rendelkeznie kell, még akkor is, ha ezt külön feladatkörként a törvény nem határozza meg. Mindezek alapján a felperes pontosított keresetét megalapozottnak ítélte és a kért adatok kiadására kötelezte az alperest az Avtv. 21. § (7) bekezdése alapján. A perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint rendelkezett.
Az első fokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a Vagyontv. 5. § (2) bekezdése alapján az alperes valóban közfeladatot ellátó szervnek minősül, mivel állami vagyonról rendelkezik, illetve azzal gazdálkodik. Azonban tévesnek tartotta azt az álláspontot, hogy az alperes vezérigazgatójának és ellenőrző bizottsága elnökének javadalmazása közérdekből nyilvános adat lenne. Az alperes vezérigazgatója tekintetében hivatkozott az Avtv. 2. § 5. pontjára, a 19. § (1) és (4) bekezdésére, továbbá a Vagyontv. 5. § (2) bekezdésében foglaltakra, valamint a 17. és 20. §-ára és az alperes Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakra. Előadta, hogy álláspontja szerint a vezérigazgató feladatainak ellátása semmilyen kapcsolatban nincsen a vezérigazgató javadalmazásával. Bármilyen mértékű javadalmazásban részesül, feladatai ugyanazok maradnak, azok teljesítésére vonatkozó kötelezettség ugyanolyan marad. Ezért tehát olyan személyes adatról van szó, amely nem függ össze a vezérigazgató feladatkörével, így az Avtv. 19. § (4) bekezdése alapján nem minősül közérdekből nyilvános adatnak. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazza annak indokolását, hogy a javadalmazás és a feladatkör között bármiféle összefüggés lenne. Arra is hivatkozott, hogy a Vagyontv. 5. § (1) bekezdése az alperes vezérigazgatójának javadalmazását nem minősíti közérdekből nyilvános adattá. Álláspontja szerint az adatvédelem szempontjából általános szabálynak tekintendő az Avtv. 19. § (4) bekezdése, ezen rendelkezés hatálya alóli kivételt jelent a különös szabálynak tekintendő Mt. 3. § (4) bekezdése, amely nem teszi lehetővé a felperes által kért adatok kiadását. Az ellenőrző bizottság elnöke vonatkozásában előadta, hogy nem áll munkaviszonyban az alperessel, így a vezérigazgató nem utasíthatja és az ő vonatkozásában semmilyen intézkedést nem foganatosíthat, tehát rá vonatkozóan adatszolgáltatást sem teljesíthet. Az ellenőrző bizottság elnökére vonatkozó bármilyen adatszolgáltatásra, vagy maga a tisztséget betöltő személy, vagy legfeljebb a pénzügyminiszter jogosult. Az állami tulajdonú egyéb társaságok tisztségviselői tekintetében hivatkozott arra, hogy az alperes tulajdonosi jogokat gyakorol ezen gazdasági társaságok felett, de a cégek munkavállalói felett munkáltatói jogot a vezérigazgató kivételével nem gyakorolhat és a vezető munkatársak javadalmazása körében csak azok elveit szabja meg, a konkrét juttatások összege az adott cég adatkezelésében áll. Tehát a további társaságok vezérigazgatóinak jövedelmére vonatkozó adat kivételével ezen társaságok munkavállalóinak vonatkozásában az alperes az Avtv. 2. § 8. pontjára is figyelemmel nem adatkezelő, így adatkiadás nem az alperestől, hanem az adott cégtől lenne igényelhető. Tehát adatkezelés hiányában akkor sem tudná teljesíteni a felperes keresetét az alperes ebben a körben, ha az általa kiadni kért adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnének.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy az érintetteket fizetésük, juttatásuk a feladatkör ellátása ellenében illeti meg, ezért összefügg a feladatkörrel. Az alperes Munka Törvénykönyvére való hivatkozása alaptalan, mert a speciális szabály az Avtv., ezen túlmenően nem áll valamennyi érintett munkaviszonyban.
Az alperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, arra alapított érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése és a Pp. 254. § (3) bekezdése szerint helybenhagyta, annak indokai alapján.
A Fővárosi Ítélőtábla a következőkre alapította döntését.
Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése értelmében mindenki jogosult a közérdekű adatok megismerésére. A közérdekű adatok megismerhetősége olyan alapvető, alkotmányosan biztosított emberi jog, amely nem korlátozhatatlan, azonban a korlátozásnak meg kell felelnie az alapjogi korlátozásokkal szemben fennálló alkotmányos követelményeknek, amely szerint a korlátozásról csak törvény rendelkezhet, és a korlátozás nem vonatkozhat az alapjog lényeges tartalmára [Alkotmány 8. § (2) bekezdése].
Az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában hangsúlyozta, hogy az információszabadság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 20. és 21. §-a alapján a bíróságnak az eljárás során abban kellett állást foglalnia, hogy az alperes a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor a felperesi kérelem teljesítését megtagadta. Ebben a tekintetben az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség az eljárásban.
Az Avtv. 2. § 1. pontja alapján személyes adat bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.
Az Avtv. 3. § (1) és (4) bekezdése értelmében személyes adat akkor hozható nyilvánosságra, ha az érintett ehhez hozzájárul vagy törvény így rendelkezik.
Az Avtv. 19. § (1) bekezdése előírja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (továbbiakban: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
Az Avtv. 19. § (4) bekezdése azt is kimondja, hogy ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére a törvény közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Avtv. 2. § 5. pontja közérdekből nyilvános adatnak minősít minden, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó olyan adatot, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
Így tehát közérdekből nyilvános adat esetében maga az Avtv. rendelkezése teszi lehetővé az egyébként személyes adat nyilvánosságra hozatalát.
Mindezek előrebocsátásával a perbeli alperesek tekintetében irányadó Vagyontv. 1. § (1) bekezdése értelmében a törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését. A (2) bekezdés d) és e) pontja szerint a törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül az állami tulajdonban lévő értékpapír valamint az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog. A Vagyontv. melléklete tartalmazza a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságokat. A felperesi pontosított kereseti kérelemben megjelölt valamennyi társaság szerepel a törvény mellékletében. A Vagyontv. 3. §-a alapján az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el. Az 5. § (1) bekezdése alapján közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. A (2) bekezdése szerint az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.
Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a perbeli társaságok állami vagyonnal gazdálkodó, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervezetek.
Ezt követően azt kellett vizsgálat tárgyává tenni, hogy a felperes által kért adatok közérdekből nyilvános adatoknak tekintendők-e.
Az Avtv. 19. § (4) bekezdése kimondja, hogy ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére a törvény közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendelkezés alapján nem azt kell vizsgálni, hogy az érintett személynek feladatkörével összefüggő mely személyes adata nyilvános, hanem azt, hogy a személyes adatok között van-e olyan, amelyet nem lehet nyilvánosságra hozni. Közérdekből nyilvános adat ugyanis minden olyan magánadat, amely a magánszerv vagy személy kezelésében van, illetve rá vonatkozik, és amelynek megismerhetőségét vagy nyilvánosságra hozatalát, a titokban tartásához fűződő magánérdek korlátozásával az információhoz jutás közérdeke alapozza meg. A "feladatkörével összefüggő" meghatározás olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyek a közfeladat ellátásához szorosan kapcsolódnak, ezen adatok nyilvánosságra kerülése ellen az érintett nem tiltakozhat. Egyértelmű, ha valakit közfeladat ellátásával bíznak meg, attól nem függetleníthető a javadalmazása, juttatása, az közvetlenül összefügg a feladatkörével, amelynek során a köz érdekében tevékenykedik, hiszen azt éppen közfeladatai ellátása ellenében kapja meg.
A fentieknek megfelelően tehát az alperesek jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervezetek, amelyek működése során keletkezett adatok közérdekű adatok, vezető tisztségviselőik juttatásaira vonatkozó adatok pedig a feladatkörük ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekből nyilvános adatok, amelyek az Avtv. rendelkezése alapján megismerhetőek.
Az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az Avtv. 19. § (4) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatal alóli törvényi kivételt jelent az Mt.</a> rendelkezése, ugyanis a szabályozási kör miatt a két jogszabály közül az Avtv. a speciális szabály a közérdekű adatok megismerése tekintetében. Az Mt. 3. §-a csupán általános szabályozást tartalmaz a munkavállalóra vonatkozó adatok közléséről, de nem a közérdekből nyilvános adatok közzététele alóli kivételt fogalmaz meg. Mindemellett helyesen hivatkozott arra is a felperes, hogy a felügyelő bizottsági tagok nem állnak munkaviszonyban, tehát rájuk nem is vonatkozik a Munka Törvénykönyve.
Nem fogadta el a Fővárosi Ítélőtábla az alperes azon védekezését sem, miszerint a felügyelő bizottság elnöke nem áll vele munkaviszonyban, ezért nem jogosult a juttatásaival kapcsolatos adatok közlésére. Az alperes az Avtv. 2. § 8. pontjában meghatározott adatkezelő, tevékenysége pedig a 9. pontban rögzített adatkezelés fogalmának megfelel, ezért a kért adatok nyilvánosságra hozatalára köteles a munkaviszony fennállásától függetlenül.
A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy a keresetben megjelölt gazdasági társaságok esetében olyan cégekről van szó, ahol az alperes a tulajdonosi jogok gyakorlója, így tehát az adatok birtokában van, az Avtv. szerinti adatkezelőnek minősül.
Mindezek alapján helytállóan járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes által kért adatok kiadására kötelezte az alperest.
(Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 20.550/2009/3.)