adozona.hu
ÍH 2009.67
ÍH 2009.67
A MUNKÁLTATÓ SZOFTVERÉNEK ELTULAJDONÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG A munkavállaló anyagi felelősségét akkor is a munkajogi szabályok szerint kell elbírálni, ha a károkozó magatartása egyidejűleg a munkáltató szerzői jogát is sértette. A munkáltató ezért a szoftverének eltulajdonításával okozott kára megtérítését első fokon nem a megyei bíróság, hanem a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti [Pp. 22. § (2) bek.; 23. § (1) bek.; 129. § (1) bek.; 251. § (1) bek.; 349. §; Mt. 166. § (1) bek.; 167. § (1
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Sz. Megyei Bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 6 372 600 forint tőkét, annak 2002. január 1-jétől járó kamatát, valamint 463 000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes 1999. június 1. napjától 2001. december 31. napjáig állt munkaviszonyban a felperessel. A felperes különböző gazdasági társaságoknak bér, munkaügyi, főkönyvi, számlázó, pénzügyi, illetve készl...
ÍH 2009.67 A MUNKÁLTATÓ SZOFTVERÉNEK ELTULAJDONÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG
A munkavállaló anyagi felelősségét akkor is a munkajogi szabályok szerint kell elbírálni, ha a károkozó magatartása egyidejűleg a munkáltató szerzői jogát is sértette.
A munkáltató ezért a szoftverének eltulajdonításával okozott kára megtérítését első fokon nem a megyei bíróság, hanem a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti [Pp. 22. § (2) bek.; 23. § (1) bek.; 129. § (1) bek.; 251. § (1) bek.; 349. §; Mt. 166. § (1) bek.; 167. § (1) bek.; 199. § (2) bek.; Ptk. 84. § (1) bek. e) pont; Szjt. 94. §].
A Sz. Megyei Bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 6 372 600 forint tőkét, annak 2002. január 1-jétől járó kamatát, valamint 463 000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes 1999. június 1. napjától 2001. december 31. napjáig állt munkaviszonyban a felperessel. A felperes különböző gazdasági társaságoknak bér, munkaügyi, főkönyvi, számlázó, pénzügyi, illetve készlet-nyilvántartó saját fejlesztésű programokat értékesített rendszerkövetéssel, az alperes ezen programok követését, illetve karbantartását látta el. Az alperes 2001. december 18-án megalapította a Ny.-S. Betéti Társaságot, 2001. év végén a felperes jogtulajdonos tulajdonát képező programokat átírta akként, hogy a kimenő dokumentáció nyomtatásakor, valamint a képernyőn a különböző menüpontoknál jogtulajdonosként a Ny.-S. Bt.-t jelölte meg. 2002 januárjában az alperes a Ny.-S. Bt. képviseletében három olyan gazdasági társasággal kötött szerződést program telepítésére, üzemeltetésére és karbantartására, amelyek korábban a felperes szerződéses partnerei voltak.
A Ny.-i Városi Bíróság ítéletében az alperest bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettében, a felperes, mint magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a kár összegszerűsége tekintetében a nyomozati eljárásban beszerzett szakértői véleményeket, valamint a Szerzői Jogi Szakértői Testület véleményét alapul véve a felperes kárát 6 372 600 forintban állapította meg.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával a felperes keresetének teljes egészében történő elutasítását kérte.
A büntetőeljárás során készült nyomozati iratokból, továbbá a felperes kereseti előadásából is az állapítható meg, hogy a felek között 1999. június 1. és 2001. december 31. között munkaviszony állt fenn.
Az Mt. 199. § (2) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igények érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
Bár az alperes a büntetőeljárás során úgy nyilatkozott, hogy a felek között semmilyen jogviszony nem állt fenn, az alperes házastársának bejelentése alapján lefolytatott munkavédelmi felügyelőségi eljárás is azt állapította meg, hogy a felek között munkaviszony állt fenn. Ezt támasztja alá az, hogy az alperes a felperes által vásárolt számítógépen végezte a munkáját, a felperes szerződéses partnereihez a felperes céges autójával szállították ki, munkavégzése kezdetén a program működését a felperesi cég alkalmazottja, N. József mutatta meg a részére (nyomozati iratok 343-352. oldal). Miután az alperes a felperes munkaeszközével végezte a munkát, a felperes által meghatározott időben és helyen végezte a rendszerkövetést, annál is inkább, mert oda a felperes szállította ki gépkocsin, a felek között nem megbízási, hanem munkajogviszony állt fenn (EBH 2001/506., EBH 2005/1235.).
Azt, hogy a Pp. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint milyen pereket kell szerzői jogi pernek tekinteni, a szerzői jogviszony tárgyának és tartalmának figyelembevételével lehet meghatározni. Ez alatt minden olyan per értendő, melyben a szerző a szerzői jogviszony alapján akár nem vagyoni, akár vagyoni természetű jogot érvényesít. Személyhez fűződő jogot érvényesítő pernek tekinthető a szerzői minőség elismerése, a mű védelmére irányuló kereset alapján indult per. Vagyoni természetű igénynek minősül a szerző díjazás iránti igénye, vagy a mű felhasználásához való hozzájárulása.
A perbeli esetben azonban arról van szó, hogy az alperes munkaviszonyának fennállása alatt a felperes szoftverét eltulajdonította, azt átdolgozta, és felhasználta. Tehát a károkozás a munkaviszony fennállása alatt történt, amelyért az alperes az Mt. 166. § (1) bekezdése alapján tartozik kártérítési felelősséggel.
Fentiek miatt a hatáskör eldöntésénél az alapjogviszonyt kell figyelembe venni és nem azt a jogviszonyt, amit a cselekmény (károkozás) hozott létre a felek között. Ellenkező jogértelmezés esetén a munkáltató szerzői jogát sértő gondatlan károkozás esetén is teljes kártérítést követelhetne az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdése, illetve a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint, holott a fő szabály [az Mt. 167. §-ának (1) bekezdése] azt kizárja.
A Pp. 22. § (2) bekezdése értelmében a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a 349. §-ban meghatározott munkaügyi perek, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján a pert megszüntette és a keresetlevelet a Pp. 129. § (1) bekezdése alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Ny.-i Munkaügyi Bírósághoz áttette.
(Debreceni Ítélőtábla Pf. I. 20.413/2008/3.)