adozona.hu
ÍH 2009.27
ÍH 2009.27
VERSENYJOGI JOGSZABÁLYSÉRTÉSRE ALAPÍTOTT KÁRTÉRÍTÉSI PER FELFÜGGESZTÉSE VERSENYJOGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA IRÁNTI PERRE FIGYELEMMEL A jogellenes versenyjogi magatartás megállapítása iránt folyamatban lévő eljárás előkérdése a versenyjogi jogsértésre alapított kártérítési igény elbírálásának, ezért indokolt ez utóbbi per tárgyalásának felfüggesztése a versenyjogi határozat felülvizsgálatának jogerős befejezéséig [1996. évi LVII. tv. 11. § (1) bek. e) pont, 88/A. §, 88/B. § (6) bek., 93. §; Ptk. 339. § (1)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az O. Minisztérium felperes az elsőfokú bíróságra 2007. május 25-én benyújtott keresetlevelében előadta, hogy 2002. június 20-án vállalkozási szerződést kötött a K. Egyetem részére épülő hallgatói multifunkcionális központ oktatási és szolgáltatói férőhelyek, valamint informatikai központ megvalósítására a B. Konzorcium vállalkozóval. A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból kezdeményezett adatgyűjtése során észlelte, hogy a B. Építőipari Rt., a K. Kft. és a K. Rt. a közbeszerzési eljárás során ...
ÍH 2009.27 VERSENYJOGI JOGSZABÁLYSÉRTÉSRE ALAPÍTOTT KÁRTÉRÍTÉSI PER FELFÜGGESZTÉSE VERSENYJOGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA IRÁNTI PERRE FIGYELEMMEL
A jogellenes versenyjogi magatartás megállapítása iránt folyamatban lévő eljárás előkérdése a versenyjogi jogsértésre alapított kártérítési igény elbírálásának, ezért indokolt ez utóbbi per tárgyalásának felfüggesztése a versenyjogi határozat felülvizsgálatának jogerős befejezéséig [1996. évi LVII. tv. 11. § (1) bek. e) pont, 88/A. §, 88/B. § (6) bek., 93. §; Ptk. 339. § (1) bek., 355. § (4) bek.; Pp. 152. § (2) bek.].
Az O. Minisztérium felperes az elsőfokú bíróságra 2007. május 25-én benyújtott keresetlevelében előadta, hogy 2002. június 20-án vállalkozási szerződést kötött a K. Egyetem részére épülő hallgatói multifunkcionális központ oktatási és szolgáltatói férőhelyek, valamint informatikai központ megvalósítására a B. Konzorcium vállalkozóval. A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból kezdeményezett adatgyűjtése során észlelte, hogy a B. Építőipari Rt., a K. Kft. és a K. Rt. a közbeszerzési eljárás során olyan magatartást tanúsítottak, amely alkalmas lehet a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésére, ezért 2002. december 9-én versenyfelügyeleti eljárást indított.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa VJ-154/2002/47. számú határozatában megállapította, hogy a B. Építőipari Rt. és a K. Rt. a K. Egyetem beruházási munkálataira kiírt közbeszerzési eljárás során versenykorlátozó megállapodást kötöttek, ezért cégenként 149 000 000 Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, míg a K. Kft.-vel szemben a Gazdasági Versenyhivatal az eljárást megszüntette.
Mindezen tények figyelembevételével a felperes az alpereseket a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint kérte kötelezni egyetemlegesen 484 250 000 Ft kártérítés megfizetésére a Tpvt. 88/B. §-a alapján. Az alperesek által okozott kár mértékét a nemzetközi szakirodalomban fellelhető adatok alapján határozta meg az átlagosnak tekinthető 13%-os felár összegében.
Mivel a jelen per alperesei a Versenytanács határozatának bírósági felülvizsgálata iránt pert indítottak, ezért kérte, hogy a bíróság a jelen per tárgyalását a Pp. 152. § (1) bekezdése alapján a per jogerős elbírálásáig függessze fel.
A felperes az elsőfokú eljárás alatt a keresete jogcímét úgy pontosította, hogy szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesíti az igényét.
Az I. rendű alperes az ellenkérelmében elsődlegesen kérte a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntetni, mivel a felperes által előterjesztett kárigény idő előtti. Érdemben a felperes keresetének jogalapját és összegszerűségét is vitatta, a károkozással kapcsolatban utalt arra, hogy nem áll rendelkezésre jogerős versenyhivatali döntés.
A II. rendű alperes az ellenkérelmében elsődlegesen ugyancsak a Pp. 157. § a) pontja alapján kérte a per megszüntetését, mivel a Gazdasági Versenyhivatal határozatának hiányában a felperes követelése idő előtti. Állításainak alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság EBH 2002/641. és a BH 1998/
343. számú eseti döntéseiben foglaltakra. Mindezek alapján elsődlegesen kérte a felperes tárgyalás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmének az elutasítását és a pernek a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja, illetőleg a Pp. 157. § a) pontja alapján történő megszüntetését.
Érdemben a kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatta, mivel a felperes által megjelölt jogellenességet jogerős gazdasági versenyhivatali határozat a mai napig nem állapította meg.
Egyúttal előadta, hogy a versenyhivatali határozat közigazgatási felülvizsgálata iránt az F. Bíróság előtt folyamatban van az eljárás, a versenyhivatali határozat végrehajtását felfüggesztették.
Az elsőfokú bíróság a 2008. március 16-án kelt 9. G. 40.870/2007/18. számú végzésével a per tárgyalását a 7. K. 31.315/2004. számon indult polgári eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Határozata indokolása szerint a felperes az alperesek által tanúsított jogellenes magatartást egy versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal összefüggésben nevezte meg. Mivel a versenyfelügyeleti eljárásban meghozott határozattal kapcsolatban benyújtott jogorvoslati kérelem folytán bíróság előtt polgári eljárás van folyamatban, e bíróság azt állapította meg, hogy a felperes által érvényesített jog alapjául állított egyik jogi tény, a jogellenes magatartás tanúsításának megítélése az alpereseket érintően a folyamatban lévő polgári eljárásban valósul meg. Ez olyan előkérdést jelent, ami a polgári perben az érvényesített jog (jogellenesnek nevezett magatartással oksági kapcsolatban bekövetkezett károsodás - vagyonban beállott értékcsökkenés - kiküszöbölésének követelése) elbírálását illetően eljárási szabálynak minősül.
A végzés ellen a II. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezésével a Fővárosi Bíróságot a per megszüntetésére kötelezni.
Arra hivatkozott, hogy már az ellenkérelemben kérte a per megszüntetését. Az elsőfokú bíróságnak legkésőbb az első tárgyaláson a Pp.</a> általa hivatkozott szabályai szerint kellett volna döntenie, amikor kiderült, hogy a kártérítés alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Bíróság egy másik tanácsa a közigazgatási határozat elbírálását felfüggesztette egy másik hasonló tárgyú ügyben születendő jogerős ítélet meghozataláig. Álláspontja szerint az eljáró bíróságnak nem volt mérlegelési joga abban a tekintetben, hogy a Pp.</a> szabályait alkalmazva, figyelemmel a beadványaira, az első tárgyaláson döntést hozzon. Ezzel szemben a bíróság nem hozott döntést, hanem az első tárgyalást elhalasztotta, és a következő tárgyaláson felfüggesztette a per tárgyalását a Versenytanács által hozott határozat felülvizsgálatának jogerős befejezéséig.
Álláspontja szerint a bíróságnak nincs joga a felperes és az alperesek által közölt és nem vitatott tényeket figyelmen kívül hagyva a tárgyalást több hónappal későbbre halasztva döntést hozni. A jelen ügyben a Pp.</a> szabályainak alkalmazása tekintetében az első tárgyaláson a felek között semmilyen véleménykülönbség nem volt.
A felperes a jogorvoslati kérelemre nem tett észrevételt.
A II. rendű alperes fellebbezése nem megalapozott.
A Pp. 152. § (2) bekezdése szerint a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a per tárgyalásának felfüggesztése akkor indokolt, ha a felfüggesztés okaként megjelölt eljárás a perbeli jogvita eldöntésének előkérdése.
A felperes a keresetét versenyjogi jogsértésre alapította, arra hivatkozással, hogy mivel az alperesek versenykorlátozó megállapodást kötöttek, ezért nem volt abban a helyzetben, hogy valóban a legkedvezőbb ajánlatot válassza. Kárigénye a Ptk. 355. § (4) bekezdése alapján az a többletösszeg, amellyel az alperesek az ajánlati árat megnövelték.
A kártérítés egyik eleme a jogellenes, felróható magatartás, amelyet a felperesnek kell bizonyítania.
A Tpvt. 88/A. §-a szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak e törvény 45. §-ával megállapított, a 70. § (1) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki az e törvény III-V. Fejezetében foglalt rendelkezések megsértésére alapított, e törvény 11. §-ának (3) bekezdésében és 93. §-ában említett polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.
A Tpvt. 88/B. § (6) bekezdése maga mondja ki, hogy ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a bírósági felülvizsgálat jogerős befejezéséig felfüggeszti. A bíróság a Gazdasági Versenyhivatal keresettel nem támadott határozatának, illetve a Gazdasági Versenyhivatal határozatát felülvizsgáló bíróság határozatának a törvénysértést vagy annak hiányát megállapító részéhez kötve van.
A törvény indokolása szerint a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a közigazgatási perben eljáró bíróság határozata csak a jogsértés kérdésében köti a polgári bíróságot, vagyis a kártérítési igény egyéb kérdéseiben szabadon dönthet. Mivel a kártérítési ügyben eljáró bíróság a Gazdasági Versenyhivatal határozatának a törvénysértést vagy annak hiányát megállapító részéhez van kötve, ezért önállóan, a versenyjogi jogsértés vonatkozásában nem járhat el, mert az a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a versenyjogi jogsértés vonatkozásában hozott jogerős határozat előkérdése a felperes kártérítési igénye elbírálásának.
Mindezek alapján nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárásban meghozott határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelem folytán indult polgári eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A II. rendű alperes által az elsőfokú eljárásban is hivatkozott elvi döntés és eseti döntés a jelen per elbírálása szempontjából irrelevánsak; az eseti döntésben a bíróság az alperes kártérítési igényét azért tartotta idő előttinek, mert a felperes a szerződéses jogviszonyból származó követelését az alperessel szemben nem rendezte. Az elvi döntés pedig azért tekintette idő előttinek a felperes követelését, mivel marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése végett van helye. Jelen eljárásban a felperes igazolta, hogy a szerződésben rögzített vállalkozási díjat a konzorciumnak kifizette, így a követelés lejárt és a szerződéses jogviszony alapján sincs követelése egyik félnek sem a másikkal szemben.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - kiegészített indokolással - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Gpkf. 44.298/2008/2.)