adozona.hu
BH 2009.12.370
BH 2009.12.370
A jogállás-változás megvalósulásakor, és ha a köztisztviselő nem kíván élni a továbbfoglalkoztatás lehetőségével, a munkáltató felmentése jogszerű [Ktv. 17. § (2) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyát az alperes a 2004. november 15-én kelt határozatában a Ktv. 15. § (2) bekezdés d) és 17. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással 2005. június 1. napjával felmentéssel megszüntette, egyidejűleg a teljes felmentési idő tartamára felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, és négy havi illetményének megfelelő végkielégítést állapított meg részére. Az indokolás szerint a Kormány 2189/2004. (VII. 22.) Korm. határozata alapján az ...
BH 2009.12.370 A jogállás-változás megvalósulásakor, és ha a köztisztviselő nem kíván élni a továbbfoglalkoztatás lehetőségével, a munkáltató felmentése jogszerű [Ktv. 17. § (2) bekezdés a) pont].
A felperes határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyát az alperes a 2004. november 15-én kelt határozatában a Ktv. 15. § (2) bekezdés d) és 17. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással 2005. június 1. napjával felmentéssel megszüntette, egyidejűleg a teljes felmentési idő tartamára felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, és négy havi illetményének megfelelő végkielégítést állapított meg részére. Az indokolás szerint a Kormány 2189/2004. (VII. 22.) Korm. határozata alapján az ÁNTSZ Megyei Intézetének laboratóriumi tevékenységét 2004. július 22-étől a egészségügyi szociális és családügyi miniszter mint alapító a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó ÁNTSZ L. Kft. keretében működteti tovább. Az intézet a Ktv. 17/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének a törvényes határidőn belül eleget tett, az új munkáltató pedig a felperest tájékoztatta, hogy a továbbfoglalkoztatását vállalja, azonban a felperes úgy nyilatkozott, hogy a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ezért a közalkalmazotti jogviszonyát meg kellett szüntetni. A határozat azt is tartalmazza, hogy a felperes képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör az intézetben nincs.A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés mellőzésével elmaradt illetmény és késedelmi kamata, a 2005. évre járó külön juttatás, a Ktv. 60. § (4) bekezdése szerinti átalánytérítés és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Vitatta a felmentésben közölt indok valóságát, mivel a munkaköri leírása és a kinevezés módosítása alapján nem a laboratórium, hanem a központ állományába tartozott, ezért a laboratóriumi tevékenység kft. keretében való folytatása a munkakörét nem érintette. Ezen túlmenően az alperes a kft.-ben való továbbfoglalkoztatását illetően nyilatkozattételi kötelezettséget nem állapított meg részére, szerinte a továbbfoglalkoztatást csupán "lehetőségként" ajánlotta fel.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, mivel a felperes munkájának döntő részét a laboratóriumi tevékenységgel kapcsolatos számlázások képezték, a laboratóriumi tevékenység kiszervezésével az alperes mindazon köztisztviselők jogviszonyát megszüntette, akiknek tevékenysége a laboratórium tevékenységéhez tartozott, függetlenül a munkavégzés helyétől.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy a felmentés jogellenes, a felperes eredeti munkakörbe való visszahelyezését mellőzte. Kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 374 300 forint elmaradt munkabért, annak késedelmi kamatát, 219 450 forint a Ktv. 60. § (4) bekezdése szerinti juttatást, 109 725 forint 2005. évre járó külön juttatást, valamint ügyvédi költséget.
A megállapított tényállás szerint a felperes 1993. március 1-jétől létesített az alperes jogelődjével közalkalmazotti jogviszonyt központi pénztárkezelő munkakörben. A felek a kinevezést 1997-ben a munkakör tekintetében közös megegyezéssel módosították, melynek következtében a felperes munkaköre számlázóra változott. A munkaköri leírása szerint a munkáját az intézet gazdasági osztályának szervezetén belül végezte, és fő feladata az intézet által, ezen belül a laboratórium által végzett vizsgálatok számlázása volt. Az ÁNTSZ L. Kft. megalakítását elrendelő kormányhatározat végrehajtásával összefüggésben az alperes tájékoztatta a kormányhatározatban alapítóként kijelölt ÁNTSZ Hivatalt arról, hogy kik azok a személyek, akiknek a munkavégzése a laboratórium tevékenységéhez kapcsolódik, de nem a laboratórium státuszába tartoznak. Ezen személyek között a felperes is szerepelt, aki a tájékoztatás szerint a munkaideje 80 százalékában végez a laboratóriumi tevékenységgel összefüggő számlázási tevékenységet. A 2004. december 1-jén kelt megyei tiszti főorvosi utasítás szerint a laboratóriumi tevékenység kiszervezése miatt munkakörök szűntek meg, így szükségessé vált a feladatkörök átcsoportosítása, amelynek körében a felperes által ellátott számlázói munkakör megszűnt, a megmaradt feladatokat a pénzügyi ügyintéző vette át.
A munkaügyi bíróság a felmentés jogszerűségének elbírálása érdekében összehasonlítást tett a Ktv. 17/A. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés és a Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazni rendelt Mt. 86/B. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések között, és ebből a megállapított tényállásra vonatkozóan azt a következtetést vonta le, hogy a munkáltatói jogutódlás Mt.</a> szerinti fogalma és a Ktv.-nek a jogállás-változásra vonatkozó szabályozása tekintetében a "munkáltató egy része" megjelölés nem azonos tartalmú. A Ktv. szerinti "szervezeti egység" szűkebb, ebből következően a jogállás-változás kizárólag a laboratóriumot mint egységet érintette. A felperes szervezetileg nem a laboratórium állományába tartozott, így a felmentés indoka nem valós és nem is okszerű, ezért a bíróság döntött a jogellenes felmentéshez fűződő jogkövetkezmények felől.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy az elmaradt illetmény jogcímén történt marasztalás összegét 533 275 forintra felemelte, és az alperest fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után a per eldöntése szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg, és abból helyesen következtetett a felmentés jogellenességére, azonban az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából az Mt. 86/B. §-ával kapcsolatos okfejtést mellőzte, mivel megítélése szerint a jogvita a Ktv. rendelkezései alapján elbírálható volt.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, valamint a költségekben való marasztalását kérte. Érvelése szerint a felmentés megfelelt a Ktv. 17. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a felmentés indoka valós és okszerű, és ezt a perben bizonyította. A Kormány határozattal jóváhagyta az ÁNTSZ laboratóriumi hálózatának átszervezését, és az ÁNTSZ Kft. megalapítását, a rá kötelező kormányhatározat alapján a szervezeti struktúráját ténylegesen átalakította. Ennek során nemcsak a szervezeti egység, hanem a feladat és hatáskörök ehhez kapcsolódó meghatározott köre is megszűnt, és ez a felperes munkakörét akkor is érintette, ha helyileg nem a laboratóriumban, hanem az intézet gazdasági osztályának pénzügyi, számviteli és munkaügyi csoportjánál végezte a laboratóriumi számlázási tevékenységet. A kiszervezéssel érintett szervezeti egységet jogszabálysértően mind a két bíróság szűken értelmezte, és ezért jutott jogsértő következtetésre a felmentést illetően.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult annak hangsúlyozása mellett, hogy a számlázási feladatok az intézetben megmaradtak, az átszervezéssel nem érintett ÁNTSZ-ben így feladatcsökkentés nem állt be. Később ugyan létszámleépítést rendeltek el, azonban a felmentés indoka nem ez, hanem jogutód nélküli megszűnés volt.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kormány a 2189/2004. (VII. 22.) Korm. határozatában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumi hálózatának átszervezéséről és az ÁNTSZ L. Kft. megalapításáról és értékesítéséről rendelkezett. Jóváhagyta és egyetértett azzal, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyszemélyes gazdasági társaságot alapítson ÁNTSZ L. Kft. elnevezéssel.
Mivel a laboratóriumi hálózat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében működött, a laboratóriumi hálózat kormányhatározattal elrendelt átszervezése, illetőleg annak eredményeként a kft. megalapítása önmagában a tisztiorvosi szolgálatnak az átszervezését is jelentette. Ezt támasztja alá az Országos Tisztiorvosi Hivatal vezetőjének a 2004. augusztus 19-én kelt az ÁNTSZ fővárosi és valamennyi megyei intézet részére írt levele, amely szerint a Kormány a hivatkozott határozatban laboratóriumi hálózat átalakításáról (átszervezéséről) szóló előterjesztést elfogadta, valamint az országos tisztifőorvos megbízása alapján az alperes jogelődjénél az ÁNTSZ Megyei Intézeténél megtartott ellenőrzésről felvett feljegyzés, amely felsorolja a munkáltató azon munkaköreit, köztük a felperes által betöltött számlázó munkakört, amelyben az ellátandó feladatok a laboratórium munkájával kapcsolatosak, és amely munkakör megszűnik.
Az ÁNTSZ Megyei Intézetének szervezeti és működési szabályzata szerint az intézetben számos laboratórium működött, amelyek nem képeztek külön szervezeti egységet.
A Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Munka Törvénykönyvének felsorolt rendelkezéseit a közszolgálati jogviszonyban megfelelően alkalmazni kell. A felsorolt jogszabályok között az Mt. 86/B-86/D. pontjai is szerepelnek, ezért téves a másodfokú bíróságnak a jogvita elbírálása során az Mt. 86/B. §-át kizáró álláspontja. Az adott tényállás mellett az Mt. 86/B. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóságát az elsőfokú bíróság is tévesen mellőzte. A perbeli esetben a feladat és hatáskör meghatározott csoportjának, nevezetesen a laboratóriumi szolgáltatásnak az alperes szervezetében történő elvégzésének megszűnése nem szűkíthető a laboratóriumi szervezeti egységekre, hanem az azzal kapcsolatos valamennyi tevékenységet érinti. Ezt alátámasztotta a gazdasági igazgató felperes által nem cáfolt tanúnyilatkozata, mely szerint "a laboratóriumi szolgáltatásokkal kapcsolatos számlázási és pénztári tevékenységet csak a központban lehetett elvégezni, mert ún. zárt pénzügyi - számviteli rendszer működött ... és ez a rendszer a központban volt kiépítve". A felperes nem cáfolta S. Sz. J.-né tanúnyilatkozatát sem, mely szerint a laboratórium részére csak a felperes végezte a számlázást.
Az új munkáltató a felperes továbbfoglalkoztatásáról nyilatkozott, a 2004. szeptember 13-án kelt levelében részére teljes körű, a jogszabálynak megfelelő tájékoztatást adott, a felperes azonban a továbbfoglalkoztatás lehetőségével nem élt. Az alperes vezetőivel folytatott személyes megbeszélésen arra hivatkozott, hogy szeretne a megalakult kft.-ben dolgozni, ezért kéri, hogy átszervezés miatt felmentéssel szüntessék meg a jogviszonyát.
A fenti indokolásra tekintettel a jogállás-változás a laboratóriumi hálózat átszervezése folytán az alperesi munkáltatónál bekövetkezett, az alperes a Ktv. 17/A. §-ban előírt eljárási rendet betartotta, mivel azonban a felperes a továbbfoglalkoztatás lehetőségével nem élt, a közszolgálati jogviszonyának felmentésére a Ktv. 17. § (2) bekezdés a) pontja alapján jogszerűen került sor.
Az eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja téves, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.911/2007).