adozona.hu
BH 2009.12.367
BH 2009.12.367
A baleseti járadék tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perben rokkantsági nyugdíj iránti igény nem érvényesíthető [Pp. 339. § (1) bekezdés, 215. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes baleseti járadék tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetét a munkaügyi bíróság ítéletével elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperes a határozatával a felperes részére 20 százalékos mértékű baleseti eredetű munkaképesség-csökkenése alapján I. fokozatú baleseti járadékot állapított meg 2007. január 1-jétől kezdődően. A felperes baleseti járadék felemelése iránt előterjesztett fellebbezését az alperes másodfokú határoz...
Az ítélet indokolása szerint az alperes a határozatával a felperes részére 20 százalékos mértékű baleseti eredetű munkaképesség-csökkenése alapján I. fokozatú baleseti járadékot állapított meg 2007. január 1-jétől kezdődően. A felperes baleseti járadék felemelése iránt előterjesztett fellebbezését az alperes másodfokú határozatával elutasította, az elsőfokú döntést helybenhagyta, mert az OEP-OOSZI másodfokú orvosi bizottsága is 20 százalékos mértékűnek véleményezte a felperes baleseti eredetű munkaképesség-csökkenését. A perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes össz-szervezeti munkaképesség-csökkenése eléri ugyan a 67 százalékot, amely állapota 2007 augusztusától véleményezhető, azonban a rokkantsági nyugdíjjogosultság vizsgálatára a perben nincs lehetőség, mert a per tárgyát a baleseti járadék tekintetében hozott határozat felülvizsgálata képezi. A baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés mértékét pedig az igazságügyi orvosszakértő is 20 százalékosra véleményezte, ezért a kereset nem megalapozott.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet indokolási része módosítását kérte oly módon, hogy az ne tartalmazza a felperes össz-szervezeti munkaképesség-csökkenésére vonatkozó megállapítást, mert az sérti a Pp. 3. § (2) bekezdésében és 215. §-ában, illetve a KK 34. számú állásfoglalásban foglaltakat. A perben nem érvényesíthető rokkantsági nyugdíj iránti igényre vonatkozó megállapítás ugyanis az erre vonatkozó későbbi közigazgatási eljárásra kihatna.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes a keresetében eredetileg elsődlegesen a rokkantsági nyugdíj iránti igénye megalapozottságának megállapítását, másodlagosan a magasabb fokozatú baleseti járadék megállapítását kérte. A perben azonban úgy nyilatkozott, hogy egyetért az alperesi állásponttal, miszerint a jelen eljárásban a rokkantsági nyugdíj megállapítására nincs mód, csupán az össz-szervezeti munkaképesség-csökkenésre vonatkozó szakértői vélemény rögzítését kérte.
A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozva kérhető, a kereset a per tárgyát képező határozattal kapcsolatos jogszabálysértésre alapozható, és a bíróság az e körben megjelölt jogszabálysértés tekintetében vizsgálódhat [Pp. 339. § (1) bekezdés, KK 34.].
Ennek megfelelően helyesen tartalmazza a jogerős ítélet indokolása, hogy a baleseti járadék tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perben rokkantsági nyugdíjra irányuló igény nem volt érvényesíthető, elbírálható. Ennélfogva a rokkantsági nyugdíj jogosultsági feltétele, az össz-szervezeti munkaképesség-csökkenés mértékére vonatkozó ítéleti megállapítás is a per tárgyával össze nem függő ténymegállapítás, amelynek nem volt helye (Pp. 215. §).
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítélet indokolásának vitatott része mellőzéséről rendelkezett, egyebekben az ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.172/2008.)