adozona.hu
BH 2009.12.381
BH 2009.12.381
Az illetéket akkor is vissza kell téríteni a jogorvoslattal élő ügyfélnek, ha az eredetileg jogszerűen hozott elsőfokú közigazgatási határozat a tények időközi módosulása folytán bizonyult jogszabálysértőnek [1990. évi XLIII. tv. 32. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes elsőfokú szerve egy perben nem álló építtető kérelmére építési engedélyt adott az épülő Ú. Center közlekedési kapcsolataira és a Sz. köz - B. út útcsatlakozására vonatkozóan. A felperes az elsőfokú határozatot megfellebbezte, arra hivatkozva, hogy megszűnne a csomópont kialakításával a balra kanyarodási lehetőség a tulajdonában lévő ingatlanra. Az alperes a 2007. március 7. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és az építtető kérelmét elutasította. ...
BH 2009.12.381 Az illetéket akkor is vissza kell téríteni a jogorvoslattal élő ügyfélnek, ha az eredetileg jogszerűen hozott elsőfokú közigazgatási határozat a tények időközi módosulása folytán bizonyult jogszabálysértőnek [1990. évi XCIII. tv. 32. §].
Az alperes elsőfokú szerve egy perben nem álló építtető kérelmére építési engedélyt adott az épülő Ú. Center közlekedési kapcsolataira és a Sz. köz - B. út útcsatlakozására vonatkozóan. A felperes az elsőfokú határozatot megfellebbezte, arra hivatkozva, hogy megszűnne a csomópont kialakításával a balra kanyarodási lehetőség a tulajdonában lévő ingatlanra. Az alperes a 2007. március 7. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és az építtető kérelmét elutasította. Határozatában nem rendelkezett a fellebbezési díj visszatérítéséről. A megváltoztató döntésre azért került sor, mert az elsőfokú építési engedély kiadását követően, de az építési engedély jogerőre emelkedése előtt a beruházás ténylegesen megvalósult, emiatt nem építési engedélynek, hanem fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatásának volt helye.A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve 347 300 Ft fellebbezési díjának visszatérítését. Előadta, hogy fellebbezése nyomán került sor az elsőfokú határozat megváltoztatására, ezért a díj neki visszajárna. A Fővárosi Bíróság ítéletében a támadott határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest a fellebbezési díj visszatérítése vonatkozásában új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az elsőfokú útügyi hatóság ellenőrzési jogkörében eljárva tudomást szerezhetett volna arról, hogy az engedély nélküli építkezés elkezdődött, e kötelezettségének nem tett eleget, ezért következhetett be az a helyzet, hogy az építtető megépíthette a csomópontot.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a határozat hatályon kívül helyezését. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú határozat annak kiadásakor jogszerű volt, mert az ügyet érintő útépítés akkor még nem kezdődött meg. Független volt tehát az építkezés lebonyolításának ténye a felperes fellebbezési bejelentésétől. Jogszabálysértésként az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 32. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelemében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alaptalan.
Az Itv. 32. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
Az eljárás felek által nem vitatott adataiból megállapítható, hogy az elsőfokú határozat kiadásakor az útépítés még nem kezdődött meg, ennélfogva az elsőfokú szerv jogszerűen adott ki építési engedélyt fennmaradási engedély helyett. Ez a megállapítás a határozat érdemi jogszerűségét nem érinti, mert azt az alperes és a bíróság sem vizsgálhatta. Az ügyben az Itv. idézett rendelkezése értelmében azt kellett vizsgálni a Fővárosi Bíróságnak, hogy a felperes által sérelmezett részében jogszabálysértőnek bizonyult-e a felülvizsgált államigazgatási határozat az ügyfél hátrányára.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az útépítés engedélyezéséről hozott elsőfokú határozatot a felperes, mint ügyfél fellebbezése folytán eljáró alperes megváltoztatta, észlelve a beruházás jogellenes megvalósítását az engedély jogerőre emelkedése előtt. Ez okból nem vizsgálhatta az alperes a felperes anyagi jogszabálysértést állító fellebbezésében foglalt hivatkozásokat. Mindebből következően a felperes fellebbezése alapos volt, mert az útépítés jogerős engedélyezésére nem került sor.
A döntés megtámadása és annak megváltoztatása, az építési engedély elutasítása nyilvánvalóan a felperes előnyére szolgáló körülmény. Ebből következően az alperesnek az Itv. 32. § (1) és (2) bekezdése alapján a fellebbezési eljárási illeték visszatérítésének elrendeléséről határoznia kellett volna.
Figyelemmel arra, hogy az ügyben beavatkozó nem szerepelt a Fővárosi Bíróság ítéletének reá vonatkozó rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.
A Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a Fővárosi Bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.526/2008.)