BH 2009.12.364

A versenyhivatali eljárásban lefoglalt okirat védett okiratnak minősül, ha az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása keretében az ügyfél és megbízott ügyvédje között keletkezett [1996. évi LVII. tv. 65/B. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A különböző érdekvédelmi egyesületek és szövetségek, valamint a Gy. Kamara 2005. október 18-án együttműködési megállapodást írtak alá a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek ajánlott fogyasztói árainak közzététele tárgyában.
A kérelmező 2007. június 5-én verseny-felügyeleti eljárást indított, mivel adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a megállapodást aláíró jogi személyek a magyar gyógyszerészkamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. § (2) bekezdés m) pontja által biztosítottakat tú...

BH 2009.12.364 A versenyhivatali eljárásban lefoglalt okirat védett okiratnak minősül, ha az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása keretében az ügyfél és megbízott ügyvédje között keletkezett [1996. évi LVII. tv. 65/B. § (1) bek.].
A különböző érdekvédelmi egyesületek és szövetségek, valamint a Gy. Kamara 2005. október 18-án együttműködési megállapodást írtak alá a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek ajánlott fogyasztói árainak közzététele tárgyában.
A kérelmező 2007. június 5-én verseny-felügyeleti eljárást indított, mivel adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a megállapodást aláíró jogi személyek a magyar gyógyszerészkamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. § (2) bekezdés m) pontja által biztosítottakat túllépték, a törvényben biztosított tájékoztató jellegű fogyasztói árakon túllépve a gyártói érdekképviseletek adatszolgáltatása alapján a nem támogatott gyógyszerek termelői és kiskereskedelmi árait is közzétették. Az adatok gyűjtése, közzététele alkalmas lehet a szabadáras nem támogatott gyógyszerek piacán arra, hogy minden piaci szereplő megismerhesse a versenytárs termékeinek piaci árazását, ami a lehetséges árverseny kockázatát jelentősen csökkentette. A kérelmező szerint alaposan feltehető, hogy a kamara a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás akadályoztatása érdekében különböző nyomásgyakorló eszközökkel élt a gyártók és a nagykereskedők felé.
A kérelmező 2007. október 12-én kérte a kérelemben megjelölt iratokkal kapcsolatban annak megállapítását, hogy azok nem esnek a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 65/B. § (1) bekezdése alá, ezért kérte az iratok kiadását.
A kérelmezett ellenkérelmében kérte, hogy a bíróság a 2007. június 5-én tartott helyszíni vizsgálat során lefoglalt elektronikus üzenetek közül azokat az üzeneteket, amelyeket a kérelmező a bíróság részére megküldött, a kamara részére adja ki és azok törlését a helyszíni vizsgálat során készített DVD lemezekről rendelje el, mivel azok mindegyike a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság előtt folyó felülvizsgálati eljárás tárgyát az A/2., A/3., A/4., A/5., A/8., A/9., C/16., C/20., D/12., D/13., D/14. számú iratok képezik.
Ezen lefoglalt iratokat az elsőfokú bíróság 2007. október 31-én kelt végzésében a kérelmezőnek rendelte kiadni.
A másodfokú bíróság 2008. március 5-én kelt végzésével ezen okiratok vonatkozásában az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a lefoglalt iratokat a kamarának rendelte kiadni. Végzése indokolásában kifejtette a Tpvt. 65/B. §-ának rendelkezései 2005. november 1-jétől hatályosak. A másodfokú bíróság a törvény miniszteri indokolásának ismertetését követően osztotta a kamara azon álláspontját, miszerint a Tpvt. az irat minősítését annak tartalmához köti függetlenül attól, hogy az mikor keletkezett az adott versenyhivatali eljárásban vagy azt megelőzően. Az irat minősítése szempontjából annak van jogi relevanciája, hogy az iratoknak tartalmuk alapján kell a védekezés alapjául szolgálniuk. Az iratok védettsége nem terjed ki az ügyvédi titoktartás alá eső valamennyi iratra, ennél szűkebb körű.
Az A/2. szám alatti irattal kapcsolatban a másodfokú bíróság megállapította, hogy azt ügyvéd küldte a kérelmezettnek 2005. szeptember 7-én. A levél a gyógyszer kiskereskedelmi piac csoportmentesíthetőségével és a kamarai árjavaslatokkal összefüggésben tartalmaz véleményt és megállapításokat. Az okirat a másodfokú bíróság megítélése szerint a védelemhez való jog gyakorlásával kapcsolatos iratnak minősül. A Tpvt. nem zárja ki, hogy az adott versenyhivatali eljárást megelőzően keletkezett irat ne eshetne a védelem hatálya alá.
Az A/4. szám alatt csatolt irat 2005. augusztus 10-én ügyvéd által készített szakvélemény a gyógyszerárak részleges liberalizálásáról és annak gyógyszerpiaci összefüggéseiről, míg az A/3. szám alatti irat ügyvéd által a kamara részére készített versenyjogi szakvélemény kiegészítését tartalmazza. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szakvéleményben és annak kiegészítésében a gyógyszerárak kialakításával, közzétételével kapcsolatos ügyvédi tanács, vélemény van. Az abban foglaltak a jelen versenyhivatali eljárás tárgyát érintik. Az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében keletkezett az irat.
Az A/5. szám alatti iratot a kamara részére ügyvéd 2005. októberében készítette a járóbeteg-ellátás körébe tartozó közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerárak ajánlott fogyasztói árának tájékoztató jellegű közzétételével összefüggésben. Az okirat melléklete egy adatlap valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a kamara közötti megállapodás tervezete. A A/8. szám alatti iratot a kamara küldte a jogi képviselőnek, 2007. februárban készült, együttműködési megállapodási tervezetet tartalmaz, melléklete egy adatlap. A megállapodás célja olyan közhasznú adatbázis létrehozása, ami a betegek illetve a rászorulók biztonságos és hatékony gyógyszerhez jutását elősegíti a gyógyszerfelhasználással kapcsolatos betegjogokat, így különösen a betegtájékoztatást biztosítja. Az adatbázis a járóbeteg-ellátás körébe tartozó közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek forgalmazásának tényéről, illetve a forgalomba hozatali engedély jogosultja által meghatározott maximális fogyasztói áráról ad elsődlegesen tájékoztatást. A C/16. szám alatti iratot ügyvéd küldte a kamarának, a 2005. szeptemberi együttműködési megállapodás tervezetét tartalmazza, mely a járóbeteg-ellátás körébe tartozó közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek ajánlott fogyasztói árának tájékoztató jellegű közzétételével kapcsolatos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint mindhárom okirat nem került aláírásra, a jogi képviselő és az ügyfél közötti kommunikáció körében, a védelemhez való jog gyakorlásával összefüggésben keletkeztek.
Az A/9. számú irat 2003. május 14-én készült, a jogi képviselő készítette a kamara részére, versenyjogi szakvéleményt tartalmaz a gyógyszerpiacról és a Gazdasági Versenyhivatal nem gyógyszerbarát gyógyszerpiaci fellépéséről. A szakvélemény a gyógyszerpiaci versenyt elemzi, jogi tanácsot tartalmaz a csoportmentesítési kérelemmel, valamint a gyógyszerárak kialakításával összefüggésben, ezért védett kommunikációnak minősül.
A C/20. számú irat a kamara jogi képviselője által 2004. június 14-én készített elemzés a kamara közzététellel kapcsolatos feladatairól. Az elemzésben a gyógyszerárakra vonatkozóan következtetések levonására került sor, melyek jelen felügyeleti eljáráshoz kötődnek. Az irat tartalma alapján minősül védett dokumentációnak.
A D/12. számú irat 2005. augusztus 24-én a 2005. augusztus 10-ei versenyjogi szakvélemény kiegészítését tartalmazza. A kiegészítés konkrét ügyvédi tanácsot tartalmaz az árak közzétételével összefüggésben így védett iratnak minősül.
A D/13. számú iratot jogi képviselő írta a kamarának, 2005. szeptember 7-ei keltű, amelyben a csoportmentességi javaslattal kapcsolatos versenyhivatali választ elemzi. Konkrét versenyjogi tanácsot tartalmaz, így a védelemhez való jog gyakorlásával kapcsolatos iratnak minősül.
A D/14. számú irat 2006. december 20-ai email, mely javaslatot tartalmaz arra nézve, hogyan hozzák hátrányosabb helyzetbe a patikán kívül is forgalmazó nagykereskedőket. Az irat az árakat is érinti, ezért védett iratnak minősül.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek az elsőfokú bíróság végzését megváltoztató rendelkezésének hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróság végzése rendelkezéseinek helybenhagyását kérte. Elsődlegesen kifejtette azon jogi álláspontját, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság fenti tárgyú végzése felülvizsgálati kérelemmel támadható. Az ügy érdemében hangsúlyozta, a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezései a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdésének jogszabálysértő értelmezésén alapulnak. Sértik továbbá a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat. Rámutatott, a másodfokú bíróság álláspontja szerint a védekezési jog gyakorlásához akkor kötődik az irat, ha az abban rögzített tények az elkövetett jogsértéssel kapcsolatosak, ugyanakkor ez önmagában nem elegendő az irat védetté válásához, ahhoz az is szükséges, hogy védekezésében gátolja a vállalkozást, ha az adott tényeket nem tárja az ügyvédje elé.
Az A/2. számú irat tekintetében a kérelmező vitatta a másodfokú végzésében szereplő azon megállapítást, miszerint az ügyvéd és ügyfele között keletkezett dokumentáció szükségképpen a védelemhez való jog gyakorlásával kapcsolatos iratnak minősül. Ez a Tpvt. vonatkozó szabályának helytelen értelmezése, mivel az irat akkor védett a Tpvt. értelmében, ha a kommunikáció az ügyvéd és az ügyfél közötti, valamint a védelemhez való jog gyakorlását szolgálja. Maga az irat tartalmának ismertetése hiányos, ami a fellebbezési jog gyakorlását nehezíti. Akkor védett egy irat, ha az irat megismerése a védekezési jog sérelmét jelenti.
Az A/3. és A/4. számú iratok tekintetében a kérelmező előadta, a jogerős végzésből nem állapítható meg, hogy az iratokban egyáltalán vannak-e olyan tények rögzítve, melyek a jogsértéssel kapcsolatosak.
Az A/5., A/8. és C/16. számú iratok kapcsán a kérelmező hangsúlyozta a másodfokú bíróság nem indokolta, hogy egy feltételezetten jogsértő megállapodás előkészítésének mi a köze a védekezéshez való joghoz. Nem vette figyelembe, hogy egy versenykorlátozó megállapodás megkötéséhez nem szükséges polgári jogi értelemben érvényes szerződés létrehozása. Egy megállapodás akkor jogellenes versenyjogi szempontból, ha versenykorlátozó célú vagy hatású. A megállapodás tervezete egy folyamat részét képezi, így nem zárható ki az alá nem írt tervezetek vizsgálata.
Az A/9. számú irat kapcsán a kérelmező hangsúlyozta a bíróság által megjelölt tárgy és a tanács konkrétsága nem elégíti ki a védelemhez szükséges törvényi kritériumot.
A C/20., a D/12, D/13. és D/14. számú iratok kapcsán ugyancsak azt sérelmezte a kérelmező, hogy a másodfokú bíróság nem fejtette ki, hogy az irat milyen módon hozható kapcsolatba a védekezési joggal.
Összességében a kérelmező rámutatott a bíróság a verseny-felügyeleti eljárás tárgyát "gyógyszerárak kialakítása" fogalommal írta le. A kommunikáció tartalmával kapcsolatban azt fejti ki, hogy a kommunikációval szemben követelmény az elkövetett jogsértéssel kapcsolatos tények rögzítése. Ugyanakkor a szakvélemény, az ügyvédi tanács, a javaslat kifejtésekkel megjelölt irattartalmakat is védettnek minősíti. A kérelmező hangsúlyozta a mentesség jogintézményének célja a védelemhez való jog gyakorolhatóságának biztosítása. A kérelmező rendelkezésére álló jogok gyakorlását csak a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog korlátozhatja és más nem képezheti a közérdek érvényesítésének akadályát. A védelemhez való jogból nem vezethető le, hogy bárkinek joga lenne jogsértések elkövetése, ezek előkészítése, megtervezése, ehhez jogi segítség igénybevétele. Így az e célból keletkezett iratok nem eshetnek mentesség alá. Nem esnek a mentesség körébe az olyan kommunikációk sem, melyeknek keretében a vállalkozás piaci magatartása kialakítása érdekében kér jogi tanácsot az ügyvédtől. Nem attól esik mentesség alá egy kommunikáció, hogy jogsértéssel kapcsolatos tényeket tartalmaz, hanem amiatt, ha ezeket a tényeket azért közlik az ügyvéddel, hogy a védelemhez való jogot gyakorolják. Olyan okiratok nem eshetnek védettség alá, melyek csak elvonatkoztatott jogi fejtegetéseket tartalmaznak, melyek tényekhez is kapcsolódhatnak ugyan, de azoknak a tényeknek a konkrét jogsértéshez való kapcsolódása nem állapítható meg. A kamara tevékenységével kapcsolatos vélemény akkor és abban a részében lehetne védett, ha azonosítható jogsértéssel kapcsolatos (megtörtént, bekövetkezett) tényeket tartalmaz.
A kamara ellenkérelmében a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek hatályában történő fenntartását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező tévesen értelmezi a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdését. Álláspontjának elfogadása az ügyfél azon alapvető jogának korlátozásához vezetne, mely szerint mindenkinek joga van független ügyvédi tanácsra.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen azt is vizsgálta, hogy a felülvizsgálati eljárásnak az adott végzéssel szemben van-e helye. Etekintetben osztotta a kérelmező álláspontját.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében: "a jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés" felülvizsgálatát lehet kérni a Legfelsőbb Bíróságtól. A Tpvt. 65/B. §-ának (5) bekezdése nemperes eljárás lefolytatását írja elő a kérelmező kérelmére a tárgyban, hogy az irat a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e. Ezen eljárásnak a tárgya annak eldöntése, hogy az adott irat a kérelmező számára kiadható-e. Ebben az esetben a versenyhivatali eljárásban bizonyítékként figyelembe vehető. A kérelmező helyesen hivatkozik arra, hogy a verseny-felügyeleti eljárást érdemben lezáró határozat ellen esetleg induló közigazgatási perben a jelen nemperes eljárásban hozott döntés érdemben nem vizsgálható felül. Ezért a felülvizsgálni kért határozat egy önálló nemperes eljárásban, az ügy érdemében hozott határozatnak minősül. Ezt az álláspontot támasztja alá a Tpvt. 65/A. § (3) bekezdése is, mely vizsgálati cselekményre adott, bírói engedéllyel kapcsolatos nemperes eljárás kapcsán tételesen kimondja a végzés ellen fellebbezésnek, felülvizsgálatnak nincs helye. Ha tehát a jogalkotó a 65/B. § (5) bekezdése szerinti eljárásokban a fellebbezés, a felülvizsgálat lehetőségét ki kívánta volna zárni, erről rendelkezett volna. Ennek hiányában a Pp.</a> általános, fentebb ismertetett rendelkezései az irányadóak, vagyis felülvizsgálatnak van helye.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, a felülvizsgálati kérelemben előadott okokból a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság döntése meghozatalakor figyelemmel volt az Akzo Nobel Chemicals Ltd. és Akcros Chemicals Ltd. kontra az Európai Közösségek Bizottsága T-125/03. és T-253/03. számú ítéletében kifejtettekre, melyben több helyen utalás történt az Európai Bíróság AM. & S Europe Limited kontra Európai Közösségek Bizottsága C-155/79. számú ügyben kifejtettekre. A Legfelsőbb Bíróság a hivatkozott ítéletből kiemeli, hogy az ügyvéd és az ügyfele közötti érintkezés bizalmas jellegű, feltéve egyrészt, hogy az ügyfél védelemhez fűződő joga keretében ilyen célból történő levélváltásról van szó (117. pont). A bizalmas jelleg azt az igényt hivatott kielégíteni, hogy valamennyi jogalanynak legyen lehetősége ügyvédjével teljesen szabadon konzultálni, akinek hivatásából adódóan mindenkit, akinek szüksége van rá független jogi tanáccsal kell ellátnia (121. pont).
A kérelmező az eljárást megindító beadványában, s az eljárás során nem részletezte a versenyhivatali eljárás tárgyát. Azt röviden összefoglalóan akként határozta meg, hogy a 2005. október 18-ai megállapodásban részt vevő felek túlléptek hatáskörükön, s ezzel az árverseny kockázatát jelentősen csökkentették. Továbbá a vizsgálat tárgyaként jelölte meg annak tisztázását, hogy gyakorolt-e nyomást a kamara a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás megakadályozása érdekében. Így tehát azt kellett a Legfelsőbb Bíróságnak vizsgálnia, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyes dokumentumok az árversennyel, illetve a fenti nyomásgyakorlással kapcsolatban a védelemhez való jog gyakorlása keretében az ügyfél és megbízott ügyvédje között keletkeztek-e.
A Legfelsőbb Bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a felülvizsgálati kérelem tárgyát képező okiratok mindegyike a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, ahogy arra a másodfokú bíróság helyes jogértelmezéssel mutatott rá.
Az A/2. és D/13. okirat azonos alakú és tartalmú. Ügyvéd írta a kamara elnökének. Ebben lényegében a kérelmezőnek a csoportmentességi kérdésben elfoglalt álláspontjának kritikája olvasható olyan jogi érvek szerepelnek benne, melyekre a kamara az ellene indult eljárásban is hivatkozhat.
Az A/3. és D/12. okirat ugyancsak azonos alakú és tartalmú, a 2005. augusztus 10-ei a levelet elküldő ügyvéd által készített versenyjogi szakvélemény (A/4. okirat) kiegészítése. Ezen okiratban egyértelműen abban a kérdésben ad a jogi képviselő jogi tanácsot, hogy az 1994. évi LX. tv. 2. § (2) bekezdés m) pontjának módosítása milyen jogkövetkezményekkel jár továbbá, hogy a hivatkozott törvény, illetve a Tpvt. módosításával szándékosan előkészített "versenyjogi csapdát" a kamara miként kerülje ki.
Az A/4. okirat a 2005. augusztus 10-ei keltű ügyvéd által készített és ezen a napon az ügyvéd által elküldött szakvélemény, mely a gyógyszertárak részleges liberalizálásával összefüggésben készült. Többek között elemzi a kérelmezőnek a jogi lehetőségeit, szól arról, hogy a kérelmező részéről milyen jogi álláspont képzelhető el, hogyan minősítheti a kamara magatartását az árverseny körében.
A C/16. okirat a 2005 szeptemberében kelt együttműködési megállapodás tervezete. Az A/5. okirat a C/16. okiratban szereplő együttműködési megállapodás 2005. októberben kelt módosított tervezete, melyet egy adatlap és egy 2005. októberi megállapodás-tervezet egészít ki. A dokumentumot ügyvéd küldte a kamara részére. Az A/8. okirat 2007. februári keltű együttműködési megállapodás-tervezet, melyet egy adatlap egészít ki. A kamara küldte ügyvédjének, hogy "pofozzon" a tervezeten. Mind a három dokumentum kapcsán megállapítható, hogy azok tervezetek, melyet a megállapodásban részt vevők nem írtak alá, de adatot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen körben kívánnak a megállapodás aláírása esetén információkat szerezni a gyógyszerárakról. E vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság osztotta a kérelmező azon álláspontját, hogy önmagában az a körülmény, miszerint a tervezetek aláírásra nem kerültek, nem zárja ki, hogy a vizsgálat tárgyát képezzék, ennek ellenére a fenti három dokumentum a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, mert az 1994. évi LX. tv. 2. § (2) bekezdés m) pontját meghaladó gyógyszerárak adatainak beszerzésére is vonatkozik.
Az A/9. okirat ügyvéd által készített 2003. május 14-ei keltű versenyjogi szakvélemény, melyet ügyvéd küldött a kamarának. Gyógyszerárakkal kapcsolatos fejtegetést tartalmaz, melyben a kérelmező versenypolitikai álláspontját is elemzi, annak helytállóságát vitatja, a gyógyszerforgalmazás korlátozásával kapcsolatos álláspontját fejti ki, tanácsot ad a kamarának mit kellene tennie, hogyan lehetne elérni annak elismertetését, hogy a versenytörvény hatálya a gyógyszeriparra, mint közérdekű tevékenységet folytató iparágra ne legyen alkalmazható.
A C/20. okiratot 2004. június 14-ei keltezéssel ügyvéd készítette az 597/B/2000/AB. határozat meghozatalát követően kialakult helyzettel összefüggésben. Többek között arról szól mire terjed ki a kamara, illetve a gyártó közzétételi kötelezettsége a gyógyszerárak vonatkozásában, kifejti ki nem jogosult az egyes gyógyszerárak áráról dönteni.
A D/14. számú okiratban ügyvéd arra vonatkozóan ad tanácsot a kamarának, milyen eszközöket javasol felhasználni a nemcsak gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek gyógyszertárban történő értékesítésével összefüggésben.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező okiratokat körültekintően megvizsgálta és jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy azok a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak és így védett okiratoknak minősülnek.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, felülvizsgálni kért rendelkezéseit a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. X. 21.123/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.