adozona.hu
BH+ 2009.12.560
BH+ 2009.12.560
Az üzemi tanácsi választás lebonyolításával, eredményével kapcsolatban csak olyan kérdésben lehet a bírósághoz fordulni, amely kérdésben megelőzően egyeztetést kezdeményeztek és az egyeztetés nem vezetett eredményre, vagy az annak során meghozott határozatot az érintett nem fogadta el [Mt. 54. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező szakszervezet az üzemi tanácsi választás eredményének megsemmisítését, a választási bizottság megismételt választás kiírására kötelezését, az üzemi tanács működésének felfüggesztését, valamint annak megállapítását kérte, hogy a választási bizottság által hozott határozat alapján az általuk kifogásolt jogszabályellenes adatszolgáltatás megvalósult.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az M. P. Zrt. 2007....
BH+ 2009.12.560 Az üzemi tanácsi választás lebonyolításával, eredményével kapcsolatban csak olyan kérdésben lehet a bírósághoz fordulni, amely kérdésben megelőzően egyeztetést kezdeményeztek és az egyeztetés nem vezetett eredményre, vagy az annak során meghozott határozatot az érintett nem fogadta el [Mt. 54. §].
A kérelmező szakszervezet az üzemi tanácsi választás eredményének megsemmisítését, a választási bizottság megismételt választás kiírására kötelezését, az üzemi tanács működésének felfüggesztését, valamint annak megállapítását kérte, hogy a választási bizottság által hozott határozat alapján az általuk kifogásolt jogszabályellenes adatszolgáltatás megvalósult.A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az M. P. Zrt. 2007. június 11. és 13-a között üzemi tanácsi választást tartott, a választáson a Zrt.-nél képviselettel rendelkező szakszervezetek indítottak jelölteket. A választási bizottság 2007. június 19-én elkészítette a szavazás eredményének kimutatását, és megállapította, hogy a lefolytatott választás eredményes volt.
A kérelmező 2007. június 25-én egyeztetést kezdeményezett a választási bizottságnál, kifogásait nyolc pontba foglaltan terjesztette elő. A választási bizottság tagjai, valamint a munkáltatónál érdekképviselettel rendelkező szakszervezetek 2007. július 3-án egyeztetést tartottak. A felsorolt kifogások vonatkozásában a felek között egyetértés jött létre, ezt a jegyzőkönyvben aláírásukkal igazolták.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a kérelmező - saját előadása szerint is - a P. Szakszervezet által a munkavállalóknak megküldött propagandaanyagról már a választást megelőző két hétben tudott. E kérdésben azonban nem fordult a választási bizottsághoz, és a választást követően sem kérte ebben az egyeztetést, ezért az Mt. 54. §-a szerint e körben közvetlenül bírósághoz sem lehet fordulni.
A kérelmező által felvetett másik kérdésben - miszerint a választási bizottság által a jelöltállítás időszakában papír, illetve elektronikus úton a munkahelyek vezetői részére közzététel céljából megküldött munkavállalók névsorát a P. Szakszervezet arra használta fel, hogy saját propagandaanyagát terjessze a munkavállalók között - megállapította, hogy e kérdés a felek között a 2007. július 3-án megtartott egyeztető tárgyalás tárgya volt. Az egyeztetési jegyzőkönyv azonban tartalmazza, hogy a szakszervezet képviselője a listákat megtekintve úgy nyilatkozott, hogy további kifogással nem él, továbbá az ülés résztvevői - megállapítva, hogy az esélyegyenlőség nem sérült - egyezségre jutottak. Ennek folytán ebben a körben sem lehetett bírósághoz fordulni.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az Mt. 48. § (1) bekezdése b) pontjának megsértésére hivatkozva a jogerős végzés megváltoztatását és a kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Indokolása szerint a választási bizottság a hatáskörében eljárva az észlelt törvénysértést nem szüntette meg, a P. Szakszervezet ugyanis jogszerűtlen adatbázis képzése és ezen alapuló kampányolása a választási eljárásra kiható szabálytalanságot eredményezett. Hivatkozott arra is, hogy az eljárt bíróságok nem megfelelően értelmezték az egyeztetési jegyzőkönyvet, mert annak helyes értelmezése a 8. pont vonatkozásában csak az, hogy nem a választási bizottság juttatta el a munkavállalói személyes adatokat a szakszervezetnek, így nem a választási bizottság közreműködésével sérült az esélyegyenlőség. Az egyeztetési jegyzőkönyv nélkülözte a döntések formaszerű megjelölését, amelyet sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem vett figyelembe.
Az I. és a III. r. kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos a következők miatt.
A kérelmező kérelmében azt kifogásolta, hogy a választási bizottság által a jelöltállítás időszakában megküldött - a munkavállalók nevét és postai létszámszervét tartalmazó - adatokat az adatkezeléssel megbízottak kiadták a III. r. kérelmezettnek, aki azt egyrészt saját adatbázis létrehozására használta fel, amellyel megsértette a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket, másrészt ezen adatbázis alapján a munkahelyi vezetőkön keresztül a munkavállalókhoz propagandaanyagot juttatott el, ez pedig a választás eredményét jelentősen befolyásolta.
Az Mt. 54. §-a értelmében ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz.
A kérelmező az egyeztetést kezdeményező 2007. június 25-i kérelmében a P. Szakszervezet által a választókhoz eljuttatott propagandaanyaggal összefüggésben egyeztetést nem kért, ezért az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást abban, hogy az Mt. 54. §-ában meghatározott, a bírósági nem peres eljárást megelőző eljárás hiányában nem volt jogi lehetősége bírósághoz fordulni.
Az Mt. 54. §-a értelmezéséből következően az egyeztetés eredménytelensége, vagy ha a szakszervezet és a választási bizottság közösen meghozott határozatát nem fogadja el az érintett, akkor a határozat közlésétől, valamint az egyeztetés eredménytelenségének megállapításától számított öt napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Az egyeztetési jegyzőkönyvből aggálytalanul megállapítható, hogy a választási bizottság adatkezelése kérdésében a kérelmező szakszervezet jelenlévő képviselője a választók és választhatók listáinak megtekintése után további kifogással nem élt, és a jelenlévők közösen megállapították, hogy az esélyegyenlőség nem sérült. Ennek következtében az egyeztetés nem volt eredménytelen, továbbá a kérelmező a meghozott határozattal egyetértett. Utóbbi körben nem annak volt jelentősége, hogy a jelenlévők határozati formában hoztak-e döntést, hanem annak, hogy a jegyzőkönyvből tartalmilag a döntés létrejötte megállapítható-e.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős végzését a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.253/2008.)