adozona.hu
BH+ 2009.12.559
BH+ 2009.12.559
A polgármesteri hivatal köztisztviselőinek jutalma tárgyában a munkáltatónak nem minősülő közgyűlés mulasztása miatt szakszervezeti kifogás nem terjeszthető elő [Mt. 23. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező szakszervezet az I. r. kérelmezett polgármesteri hivatal főjegyzőjéhez benyújtott szakszervezeti kifogásában azt sérelmezte, hogy a D. Megyei Jogú Város Közgyűlése által tárgyalt és elfogadott 2007. évi költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendelet melléklete nem tartalmaz jutalomkeretet annak ellenére, hogy a város polgármesteri hivatal köztisztviselőinek illetményalapjáról, illetménykiegészítéséről, megállapításáról, valamint eredményes munkájuk elismeréséről szóló ren...
BH+ 2009.12.559 A polgármesteri hivatal köztisztviselőinek jutalma tárgyában a munkáltatónak nem minősülő közgyűlés mulasztása miatt szakszervezeti kifogás nem terjeszthető elő [Mt. 23. § (1) bekezdés].
A kérelmező szakszervezet az I. r. kérelmezett polgármesteri hivatal főjegyzőjéhez benyújtott szakszervezeti kifogásában azt sérelmezte, hogy a D. Megyei Jogú Város Közgyűlése által tárgyalt és elfogadott 2007. évi költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendelet melléklete nem tartalmaz jutalomkeretet annak ellenére, hogy a város polgármesteri hivatal köztisztviselőinek illetményalapjáról, illetménykiegészítéséről, megállapításáról, valamint eredményes munkájuk elismeréséről szóló rendelet 8. § (1) bekezdésében annak létrehozását előírja.A szakszervezeti kifogás a 2007. évi költségvetési rendelet hiányosságainak orvoslását kérve haladéktalan intézkedést kért arra is utalva, hogy a közszolgálati szabályzat szerint külön juttatás kifizetésére évente három alkalommal kerül sor.
A kérelmező a munkaügyi bírósághoz benyújtott kérelmében a szakszervezeti kifogásában foglaltakon túl azt is sérelmezte, hogy nem született döntés sem a szakszervezeti kifogás tárgyában a polgármester által készített határozati javaslatról és a szakszervezeti kifogást illetően sem.
Az I. r. kérelmezett nem vitatta, hogy a közgyűlés a hivatkozott rendeletével ellentétesen nem hozott döntést a jutalmazási keretről.
A II. r. kérelmezett önkormányzat, akit a kérelmező utóbb kérelmezettként a nem peres eljárásba vont arra hivatkozott, hogy a közgyűlés a szakszervezeti kifogással nem értett egyet, az I. r. kérelmezett köztisztviselői és munkavállalói részére 2007. márciusban az említett rendelet 8. § (1) bekezdése alapján 2007. március 15-e alkalmából egyhavi illetményüknek megfelelő jutalom kifizetésre került.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság a határozata indokolásában az Mt. 23. § (1) bekezdése alapján kiemelte, hogy a szakszervezeti kifogás intézménye a munkáltató jogellenes intézkedésével, vagy mulasztásával összefüggésben biztosít védelmet az érdekképviselet, illetve a dolgozói kollektíva számára. A kérelmező által képviselt köztisztviselők munkáltatója az I. r. kérelmezett polgármesteri hivatal. A kérelmező ugyanakkor a szakszervezeti kifogását nem a munkáltató, hanem a D. Megyei Jogú Város Közgyűlésének azon mulasztására hivatkozva terjesztette elő, miszerint a 2007. évi költségvetésben nem szerepel a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek a jutalomkerete. Az I. r. kérelmezett a kifogásolt mulasztás tárgyában hatáskör hiányában nem volt hivatott dönteni, mivel a II. r. kérelmezett nem munkáltatója a kérelmező által képviselt köztisztviselőknek, ezért a kérelmet mindkét kérelmezett vonatkozásában el kellett utasítani.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú végzést helyes indokainál fogva a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. § (4) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés szerint az Mt. 23. § (1) bekezdésének első mondatában foglaltakra figyelemmel a szakszervezeti kifogásnak azért sem volt helye, mert a köztisztviselők elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek a jutalomról rendelkező közszolgálati szabályzatra hivatkozva, tekintet nélkül arra, hogy a járandóságnak a költségvetésben van-e fedezete. A másodfokú bíróság továbbá azt emelte ki, hogy a fedezet kérdése a szakszervezet által jogi eszközökkel nem befolyásolható.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és a szakszervezeti kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem iratellenességet, téves jogi következtetést, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdése, a Pp. 215. §-a, a Pp. 221. § (1) bekezdése és a Pp. 249. §-ának megsértését panaszolta. A kérelmező vitatta a munkaügyi bíróság ítéletének azon indokolását, miszerint, ha a Ktv. nem rendelkezik külön valamely juttatásról, akkor annak követelésére nincs jogalap. Ezzel szemben a Ktv. 4. §-a felhatalmazást ad az önkormányzati képviselő-testület részére, hogy rendeletben szabályozza a törvény szerinti különböző juttatásokat és támogatásokat. A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős végzés indokolása mindezekre a fellebbezésben írtak ellenére nem tért ki. A kérelmező szerint az is sérelmes, hogy a jogerős végzés indokolása úgy értelmezhető, hogy a közszolgálati szabályzatban szabályozott jutalmat nem tartja alanyi jogon járó juttatásnak.
Az I. r. és a II. r. kérelmezettek felülvizsgálati ellenkérelmükben - tartalmuk szerint - a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó tényállás szerint a kérelmező az I. r. kérelmezetthez benyújtott kifogásában a II. r. kérelmezett közgyűlésének korábbi rendeletébe ütköző azon mulasztását sérelmezte, hogy a 2007. évi költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendeletében jutalomkeretet nem hozott létre.
Az Mt. 23. § (1) bekezdése értelmében kifogás tárgya lehet minden olyan munkáltatói intézkedés vagy mulasztás, amely a munkavállalókat (adott esetben köztisztviselőket), illetve azok érdekképviseleti szerveit közvetlenül érinti, és amely jogellenes. A szakszervezeti kifogás benyújtására a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult, és a kifogást a munkáltató vezetőjéhez kell benyújtani a kifogásolt munkáltatói intézkedés ellen. Ennek alapján nem terjeszthető elő kifogás munkáltatónak nem minősülő jogalanyok által hozott intézkedések, mulasztások miatt. Helytálló tehát a munkaügyi bíróságnak a kérelmező kérelmét elutasító végzése szerinti, az ügy érdemét illető azon lényegi indoka, miszerint a szakszervezeti kifogás tárgyát képező kérdésben munkáltatónak nem minősülő közgyűlés mulasztása miatt a képviselt köztisztviselők munkáltatójához szakszervezeti kifogás nem nyújtható be. Ezért a munkaügyi bíróság végzését helyes indokai alapján helybenhagyó jogerős végzés nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem az indokolást e tekintetben megállapíthatóan nem is támadta, csak arra utalt, hogy a fellebbezésében írtakat fenntartja. Miután a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja, a korábbi beadványokra utalás, a felülvizsgálati kérelemben való kifejtés nélkül nem vehető figyelembe.
Az előbbiekben kifejtettekhez képest az eljárt bíróságok határozataiba foglalt - a felülvizsgálati kérelemmel támadott - további indokolás csak másodlagos. Miután az adott kérdésben az előbbiekből következően szakszervezeti kifogás nem volt benyújtható, a Legfelsőbb Bíróság mellőzte a jogerős végzés és a munkaügyi bíróság végzésének ezt meghaladó, a szakszervezeti kifogás érdemét is érintő további indokolását.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.11.018/2007.)