adozona.hu
BH+ 2009.12.569
BH+ 2009.12.569
Ha a közalkalmazott a keresetében több igényt érvényesít, a keresetindítási határidőt az egyes igények tekintetében külön-külön kell vizsgálni. A felmentő intézkedés átvételének megtagadása esetén ennek időpontjában az intézkedést közöltnek kell tekinteni, és a 30 napos keresetindítási határidőt ettől kell számítani. A felmentést megelőző munkáltatói intézkedésekhez kötődő kárigény az elévülési időn belül terjeszthető elő [Mt. 6. § (4) bekezdés, 201. §, 202. § (1) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, valamint a lelki egészséghez való jogának megsértése miatt 500 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság eljárása során megállapította, hogy az alperes 2007. március 14-én kelt felmentésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2007. március 15-ével megszüntette, részére 7 hónap felmentési időt, 30 nap ki nem adott szabadságot é...
BH+ 2009.12.569 Ha a közalkalmazott a keresetében több igényt érvényesít, a keresetindítási határidőt az egyes igények tekintetében külön-külön kell vizsgálni.
A felmentő intézkedés átvételének megtagadása esetén ennek időpontjában az intézkedést közöltnek kell tekinteni, és a 30 napos keresetindítási határidőt ettől kell számítani. A felmentést megelőző munkáltatói intézkedésekhez kötődő kárigény az elévülési időn belül terjeszthető elő [Mt. 6. § (4) bekezdés, 201. §, 202. § (1) bekezdés b) pont].
A felperes keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, valamint a lelki egészséghez való jogának megsértése miatt 500 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság eljárása során megállapította, hogy az alperes 2007. március 14-én kelt felmentésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2007. március 15-ével megszüntette, részére 7 hónap felmentési időt, 30 nap ki nem adott szabadságot és 4 hónap végkielégítést állapított meg. Indokolása szerint H. Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. március 1-jén 11 fő álláshely megszüntetését rendelte el az alperesnél. Fenti határozat érintette a felperes álláshelyét, ezért közalkalmazotti jogviszonyát alperes megszüntette. A felmentés jogorvoslati kioktatást tartalmazott.
Az alperes a felmentő iratot 2007. március 14-én megkísérelte a felperes részére átadni, aki azonban azt nem vette át, ennek tényét az alperes jegyzőkönyvben rögzítette. Az alperes ezt követően a felperesnek postára adta a felmentő iratot, melyet a közalkalmazott 2007. március 21-én vett kézhez.
Az alperes 2007. április 3-án kelt iratában a felmentő iratot akként javította ki, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes "2007. március 15. napjától kezdődő 7 hónapos felmentési idővel 2007. október 15. napjára" szünteti meg. A kijavító irat szerint a felperest 29 nap szabadság illette meg. A 2007. április 3-án kelt kijavító irat ugyanolyan indokolást és jogorvoslati kioktatást tartalmazott, mint a felmentő irat. A kijavító határozat szerint "a korábbi felmentő irat jelen kijavítással nem érintett rendelkezései az eredeti tartalommal hatályban maradnak".
A felperes a kijavító irat 2007. április 10-én történt átvételét követően 2007. május 10-én postára adott keresettel élt a munkaügyi bíróságnál.
A munkaügyi bíróság végzésével a pert megszüntette. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes a felmentő iratot 2007. március 14-én nem vette át, a részére postára adott iratot 2007. március 21-én megkapta, április 10-én csupán a javítást vette kézhez. Érvelése szerint a felmentés közlése akkor is hatályos, ha a felperes az átvételt megtagadta, vagy szándékosan megakadályozta. A munkaügyi bíróság által levont jogkövetkeztetés szerint 2007. május 10-én, amikor a felperes postára adta a keresetlevelét, a perindításra nyitvaálló határidő már lejárt. Tekintettel arra, hogy a felperes a fenti határidőt elmulasztotta, a pert a Pp. 157. § a) pontjára tekintettel, figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakra, megszüntette.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a 2007. április 3-án kelt intézkedés az eredetileg kiadott felmentést kijavította, pontosította, illetve szabatosan megfogalmazta a felmentési időt, de az eredetiből is megállapítható, hogy az alperes nem 2007. március 15-étől mentette fel a felperest, ebből következően a felmentés 2007. március 14-én tekinthető közöltnek.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes 2007. április 10-én újabb felmentő intézkedést vett át, ezért alappal gondolta, hogy a jogorvoslati kioktatás alapján ezt követő 30 napon belül élhet keresettel. A felperes felülvizsgálati érvelése szerint az alperes a Kjt. és az Mt.</a> rendelkezése szerint 2007. március 15-ével nem szüntethette volna meg a felperes jogviszonyát, csak a közalkalmazott kérésére. Álláspontja szerint a felmentő határozat jogszabálysértő, így semmis. Hivatkozott arra is, hogy nemcsak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése miatt, hanem kártérítés iránt is érvényesített igényt, melyet az Mt. 11. § (1) bekezdése alapján 3 éven belül előterjeszthetett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában történő fenntartására irányult.
A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy keresetében egyrészt az alperes közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető intézkedése jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte, másrészt lelki egészséghez való jogának megsértése miatt 500 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felperes keresetében a 2007. március 14-én közölt felmentés jogellenességének megállapítását kérte, mely intézkedést 2007. március 14-én nem vette át, majd azt 2007. március 21-én postán kézbesítették részére. 2007. április 10-én a felperes a felmentő irat pontosítását vette kézhez. A fentiek alapján helytálló ezért az eljárt bíróságok álláspontja, mely szerint a felperes 2007. május 10-én postára adott, majd május 14-én érkeztetett, a felmentés jogellenességének megállapítása iránt előterjesztett keresetlevelét a perindításra nyitvaálló 30 napos határidőn túl nyújtotta be, az elkésett. Tekintettel arra, hogy a felperes a fenti határidőt elmulasztotta, megalapozott az eljárt bíróságok döntése, a felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában a pernek - a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakra való utalással - a Pp. 157. § a) pontja alapján történt megszüntetése.
Nem helytálló a felperes felülvizsgálati érvelése, mely szerint a felmentés, mint jogszabályba ütköző nyilatkozat semmis, ezért annak tényét hivatalból kell figyelembe venni, tehát a bíróságok nem szüntethették volna meg a pert. A felmentés jogellenességének megállapítása iránt az Mt. 202. § (1) bekezdés b) pont rendelkezése szerint - melyet a felmentés jogorvoslati kioktatása is tartalmaz - 30 nap a keresetindításra nyitvaálló határidő, melynek elmulasztása a per megszüntetését eredményezte.
A felperes azonban keresetében 500 000 forint kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, mely igényét a lelki egészséghez való jogának megsértésére alapította. A keresetlevelében úgy fogalmazott, hogy a munkáltatónak a vele szemben meghozott döntései sértették a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, amely egyik alapelve a munkajogi szabályoknak. A keresetében leírt "sorozatos támadások" miatt sérült a lelki egészsége is, és emiatt pszichiátriai kezelés alatt is állt. A fenti tényállás alapján kérte az alperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére történő kötelezését.
A felperes a munkaügyi bíróság előtti eljárás során a vele szemben tanúsított rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozott, és egészségügyi állapotának változása körében igazságügyi pszichiátriai szakértő kirendelését kérte.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján a tárgyaláson tájékoztatta a felperest, hogy ő köteles bizonyítani, hogy sérült a lelki egészséghez való joga, ez a jogsérelem az alperes magatartásával ok- okozati összefüggésben következett be, illetőleg köteles bizonyítani a bekövetkezett kár mértékét is.
Az adott esetben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes kártérítési igénye az alperes felmentést megelőző intézkedéseihez kötődött, ezért az ebben a körben előterjesztett kárigényét a felperes a felmentő irat kézhezvételétől függetlenül is előterjeszthette. A felperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a kártérítés előterjesztésére nyitvaálló határidőt az Mt. 11. § (1) bekezdése 3 évben szabályozza.
Az eljárt bíróságok a felperes kártérítés iránti keresete tárgyában nem döntöttek, ebben a körben a per megszüntetésének - a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára - nem lehetett helye.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a felperes kártérítés iránti igénye körében - a bizonyítási teher szabályainak megfelelő alkalmazásával - köteles a bizonyítási eljárást lefolytatni, és érdemi határozatot hozni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bekezdés], és a nem vagyoni kártérítés tárgyában az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására utasította [Pp. 275. § (4) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.I.10.010/2009.)