adozona.hu
EH 2008.1909
EH 2008.1909
Nyomozói pótlékra nem jogosult az ügyeletes/főügyeletes beosztású rendőr. A jogszabály ezt a beosztást nem sorolja a pótlékra jogosító beosztások közé, és az ügyeletes/főügyeletes nem minősül szolgálati elöljárónak sem, mert a munkaköri feladataiból és nem a magasabb szolgálati beosztásából adódik a parancsadási, utasítási joga [Hszt. 2. § d) pont; 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 54. § (1)-(2) bekezdés; 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. sz. melléklet III. pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főügyeletes beosztásban szolgálatot teljesítő felperes keresetében 2004. június 16-ától nyomozói pótlékra való jogosultsága megállapítását, és 77 900 forint elmaradt nyomozói pótlék és késedelmi kamata megfizetését kérte. Előadta, hogy mint főügyeletes a hivatali munkaidőben a készenléti állomány nyomozóinak és vizsgálóinak, hivatali munkaidőn túl pedig a teljes állománynak szolgálati elöljárója, és szolgálati beosztásában ténylegesen ellát bűnügyi megelőző, felderítő és vizsgálati feladato...
EH 2008.1909 Nyomozói pótlékra nem jogosult az ügyeletes/főügyeletes beosztású rendőr. A jogszabály ezt a beosztást nem sorolja a pótlékra jogosító beosztások közé, és az ügyeletes/főügyeletes nem minősül szolgálati elöljárónak sem, mert a munkaköri feladataiból és nem a magasabb szolgálati beosztásából adódik a parancsadási, utasítási joga [Hszt. 2. § d) pont; 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 54. § (1)-(2) bekezdés; 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. sz. melléklet III. pont].
A főügyeletes beosztásban szolgálatot teljesítő felperes keresetében 2004. június 16-ától nyomozói pótlékra való jogosultsága megállapítását, és 77 900 forint elmaradt nyomozói pótlék és késedelmi kamata megfizetését kérte. Előadta, hogy mint főügyeletes a hivatali munkaidőben a készenléti állomány nyomozóinak és vizsgálóinak, hivatali munkaidőn túl pedig a teljes állománynak szolgálati elöljárója, és szolgálati beosztásában ténylegesen ellát bűnügyi megelőző, felderítő és vizsgálati feladatot (pl. tanúkihallgatás, lefoglalás). Az állományilletékes parancsnok 2004. október 27-étől beosztására tekintettel megállapított részére nyomozói pótlékot, de azt 2004. november 26-ától megvonta.Az alperes jogalap hiányában a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a felperes keresetének helyt adott, és kötelezte az alperest nyomozói pótlék megfizetésére.
Az ítélet indokolása szerint a bizonyítási eljárás adatai alapján megállapítható, hogy a felperes szolgálat-teljesítési ideje alatt részben, illetve bizonyos idő alatt teljes egészében olyan állományt irányít, akik jogosultak nyomozói pótlékra, ezek tekintetében szolgálati elöljáró. Emellett bűnügyi megelőző, felderítő tevékenységet végez, ezért a pótlékra jogosultság jogszabályi feltételei esetében fennállnak.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes esetében a jogosultság megállapításához szükséges jogszabályi feltételek nem állapíthatók meg, mert a felperes nem minősül a Hszt. 2. § d) pont szerinti szolgálati elöljárónak, és a vonatkozó jogszabályban a főügyeletes beosztás a nyomozói pótlékra jogosult beosztások között nem szerepel.
A felperes felülvizsgálati kérelme - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a munkaügyi bíróság közbenső ítéletének helybenhagyására irányult.
A szolgálati elöljáró, elöljáró és a szerv vezetője fogalmát meghatározó rendelkezések [Hszt. 2. § b) és d) pontja, 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 92. § (1) bekezdés] téves értelmezésére hivatkozott. Érvelése szerint teljes munkaideje alatt szolgálati elöljáró, hivatali munkaidőn túl pedig a szerv vezetőjének korlátozott jogkörét is gyakorolja. A 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. sz. melléklete III. pontjában felsoroltak szolgálati elöljárói is jogosultak a nyomozói pótlékra, amennyiben bűnügyi megelőző, felderítő és vizsgálati feladatot ténylegesen ellátnak. Álláspontja alátámasztásaként a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. sz. mellékletére is hivatkozott, miszerint a főügyeletes a I/V. beosztási kategóriában szerepel, az alacsonyabb beosztási kategóriába tartozó és nyomozói pótlékban részesülő körzeti megbízottal (II/III.), főnyomozóval (I/IV.), vagy nyomozóval (I/III.) szemben.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében fenntartva a perben elfoglalt álláspontját, a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperesnek a felülvizsgálati eljárási költségben való marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdése szerint nyomozói pótlékra jogosult, aki beosztása ellátása során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat. A (2) bekezdés alapján a pótlékra jogosító beosztásokat a miniszteri rendelet határozza meg. E felhatalmazásnak megfelelően a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. számú mellékletének III. pontja tételesen felsorolja a Korm. rendelet 54. §-a értelmében nyomozói pótlékra jogosító beosztásokat, és azt követően az utolsó fordulat szerint nyomozói pótlékra jogosultak a felsoroltak szolgálati elöljárói osztályvezetői szintig, amennyiben bűnügyi megelőző, felderítő és vizsgálati feladatot ténylegesen ellátnak.
A felperes főügyeletes beosztása a rendeletben felsorolt beosztások között nem szerepel, holott a beosztás felvétele esetén a nyomozati pótlékra való jogosultsága egyértelműen meghatározható lett volna. Ennek hiányában a felperes a nyomozói pótlék iránti igényét a hivatkozott utolsó fordulatra alapította.
A Hszt. értelmező rendelkezése szerint szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy [Hszt. 2. § d) pont]. E szabály értelmében a szolgálati elöljárót a felsorolt jogosultságok a magasabb szolgálati beosztása alapján illetik meg.
A felperes esetében megállapítható, hogy a parancsadási és utasítási joga az ügyeletes beosztás munkaköri feladatainak ellátásához kapcsolódik, mivel a rendőri munka folyamatosságának megteremtése érdekében ügyeleti szolgálatot kell szervezni, és az ügyeleti szolgálatot ellátó (ügyeletes) a hivatali munkaidőn kívül külön rendelkezésben meghatározott körben a szerv vezetőjének jogkörét gyakorolja [3/1995. (III. 1.) BM rendelet 78. § (1)-(2) bekezdés]. Ennek során a vele azonos vagy alacsonyabb beosztási kategóriába tartozó, nyomozói pótlékra jogosult személynek is adhat utasítást [11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2008. III. 29. előtt hatályos 2. számú melléklet]. A felperes tehát nem a magasabb szolgálati beosztásánál fogva, hanem a munkaköréből adódó feladatokkal összefüggésben minősül esetenként a nyomozati pótlékban részesülő hivatásos állományú személyekkel szemben elöljárónak [3/1995. (III. 1.) BM rendelet 92. § (1) bekezdés], de nem szolgálati elöljáró.
Minderre figyelemmel a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes a nyomozati pótlékra a jogszabályi feltételek hiányában nem jogosult, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.964/2007.)