adozona.hu
BH 2009.11.342
BH 2009.11.342
Ha a reklám megtévesztő jellege miatt indul reklámfelügyeleti eljárás arra a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel [1997. évi LVIII. tv. 3. §, 7. §, 15. §, 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM r. 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "P. Magazin" 2006. márciusi számának 29. oldalán található "A fájdalom elmúlt, az életkedvem visszatért!" című cikk, a mellette található "Védelem az ízületeknek!" hirdetés, valamint a "Recept nélkül" Magazin 2006. áprilisi számának 2. oldalán található "Glukozamin segítségével térdeim újra jó kondícióban vannak!" című cikk és a mellette lévő "Őrizze meg ízületi porcának egészségét!" című hirdetés vizsgálata tárgyában járt el az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság. Megállapította, hogy a rekl...
BH 2009.11.342 Ha a reklám megtévesztő jellege miatt indul reklámfelügyeleti eljárás arra a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel [1997. évi LVIII. tv. 3. §, 7. §, 15. §, 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM r. 6. §].
A "P. Magazin" 2006. márciusi számának 29. oldalán található "A fájdalom elmúlt, az életkedvem visszatért!" című cikk, a mellette található "Védelem az ízületeknek!" hirdetés, valamint a "Recept nélkül" Magazin 2006. áprilisi számának 2. oldalán található "Glukozamin segítségével térdeim újra jó kondícióban vannak!" című cikk és a mellette lévő "Őrizze meg ízületi porcának egészségét!" című hirdetés vizsgálata tárgyában járt el az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság. Megállapította, hogy a reklámozó megsértette a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 3. § (5) bekezdését, valamint az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Ét.) 6. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért 500 000 Ft bírságot szabott ki, illetve megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását a Grtv. 18. §-ának előírásai alapján. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2007. február 20. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, hatáskörét a Grtv. 15. § (1) bekezdésére, valamint az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 11. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta.A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte, hivatkozással arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak nincs hatásköre a reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására. Ezen túlmenően az alperesi határozat jogszerűségét érdemben is vitatta.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az iratokból az volt megállapítható, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlatilag megtévesztő reklám miatt folytatott eljárást, hiszen azt kifogásolta, hogy a felperes úgy reklámoz burkoltan étrend-kiegészítő készítményt, mintha gyógyszer lenne. Megtévesztő reklám esetében azonban a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Versenyhivatal) rendelkezik hatáskörrel a Grtv. 7. § (1) bekezdése alapján, amely a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) rendelkezéseihez képest lex speciálisnak minősülnek. A Fővárosi Bíróság tehát a fogyasztóvédelmi hatósági határozatokat hatáskör hiányában hozott határozatnak tekintve helyezte hatályon kívül.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte. Hangsúlyozta, hogy a Grtv. 15. § (1) bekezdése értelmében a reklámok megítélése főszabályként a fogyasztóvédelmi hatóságok hatáskörébe tartozik. A főszabály alóli kivétel az az eset, amikor a Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel a Grtv. 7. §-ában és 7/A. §-ában szabályozott megtévesztő és összehasonlító reklám esetében. Az egyéb reklámtilalmakba és korlátozásokba ütköző reklámok esetében azonban a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni. Utalt arra, hogy ilyen egyéb szabálynak minősül a Grtv. 3. § (5) bekezdése, amely szerint a reklámot csak a reklámjelleget felismerhető feltüntetésével és a környezetétől elkülönítve szabad közzétenni, továbbá az Ét. 6. § (2) bekezdése, amely az étrend-kiegészítő reklámozására vonatkozik. A fogyasztóvédelmi és versenyhivatali hatáskör elhatárolása körében arra mutatott rá, hogy a versenyhivatal akkor jár el, ha a tiltott magatartás egyúttal gazdasági versenyt torzító hatással is jár és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. §-ába ütközik. Az alperes vitatta a jogerős ítéletnek az Grtv. 7. § (1) bekezdése értelmezése körében kifejtett megállapításait is, hangsúlyozva, hogy azt objektív reklám-tartalmi normaként értékelni nem lehet, figyelembe kell venni a piactorzítás hatását is. Utalt e körben a Grtv. 2. § o) pontjának definíciójára is, amely megtévesztő reklám fogalmába emeli a fogyasztók, illetve a versenytársak gazdasági magatartását is. Az Ét. 6. § (2) bekezdésének tartalmát a Grtv. 7. § (1) bekezdésében szabályozott megtévesztő reklámtól oly módon határolta el, hogy a jogsértés már akkor megállapítható, ha a reklám a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonít, illetve ilyen tulajdonságra utal, ahhoz nem szükséges a piaci szereplőire gyakorolt hatás. Az alperes a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.195/2005/6. számú eseti döntésére hivatkozással azt fejtette ki, hogy a felperes által hivatkozott ezen eseti döntés eltérő jogszabályi környezetben született.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy az alperes hatáskörét a Grtv. 16. § (1) bekezdésére alapozta, és a bírságot a Grtv. 18. §-a alapján szabta ki. Utalt arra, hogy az Ét. 11. § (1) bekezdése a hatósági élelmiszerellenőrzés rendjéről szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: L. Korm. r.) 3. §-ának (4) bekezdése, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sz. Korm. r.) 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hatáskörmegosztás tekintetében a Grtv. 15. § (1) bekezdéséből kell kiindulni. A Grtv. 15. § (3) bekezdése alapján pedig a megtévesztő reklám, illetve az összehasonlító reklám miatti eljárás a Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.195/2005/6. számú eseti döntésére, utalva arra, hogy az időközben megváltozott jogszabályok nem érintik az ítélet jogi érvrendszerét. A felperes hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a Versenyhivatal hatásköre nem párhuzamos, a Grtv. 15. § (1), illetve (3) bekezdése a Versenyhivatal számára megtévesztő reklámozás esetén kizárólagos hatáskört biztosít. Megtévesztő reklám esetében a fogyasztóvédelmi hatóság nem folytathat eljárást. Vitatta azt az alperesi magyarázatot is, miszerint a Versenyhivatal hatáskörét az alapozza meg, hogy a megtévesztő reklámnak van-e piaci hatása. Álláspontja szerint az Ét. 6. § (2) bekezdése a Grtv. 7. §-a szerinti megtévesztő reklámozás egyik eseteként került megfogalmazásra. A felperes vitatta a Grtv. 3. § (5) bekezdésének megsértését, előadta, hogy a vizsgált újságcikk az egész oldalas reklám szerves részét képezi, így a reklámjelleg külön feltüntetése felesleges.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozni kívánja, hogy az alperes határozatát az Grtv. 3. § (5) bekezdésének és az Ét. 6. § (2) bekezdésének megsértésére alapozta, illetve a Grtv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott reklámfelügyeleti hatáskörben járt el, és a Grtv. 18. §-a alapján szabott ki bírságot. A továbbiakban tehát abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Grtv. 15. § (1) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezett-e hatáskörrel. A Grtv. 15. § (1) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság látja el a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a gazdasági reklámtevékenységet, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezéseinek betartásának ellenőrzését, ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat (a továbbiakban együtt: reklámfelügyeleti eljárás). A Grtv. 15. § (3) bekezdése szerint e törvény 7. §-ában, valamint 7/A. §-ába foglaltakba ütköző reklám esetén a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A. § (2) bekezdés b)-e) pontjaiba foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjába foglaltak megállapítása a Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Ebből következően a Grtv. 15. § (3) bekezdése a Grtv. 7. §-ába ütköző reklám esetére állapítja meg a Versenyhivatal hatáskörét. Az alperes azonban a jelen eljárásában nem a Grtv. 7. §-ának megsértését rótta a felperes terhére, azaz nem a reklám megtévesztő jellege miatt járt el a felperessel szemben, hanem a Grtv. 3. § (5) bekezdésének és az Ét. 6. § (2) bekezdésének megsértése miatt. Ebben az esetben pedig a Grtv. 15. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését a fogyasztóvédelmi hatóság látja el, és folytatja le az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat. A fogyasztóvédelmi hatóság határozatát arra alapozta, hogy a felperes a reklámjelleg felismerhető feltüntetésének és környezetétől való elkülönítésének elmulasztásával tett közzé reklámot [Grtv. 3. § (5) bekezdés], illetve mert a felperes a reklámozás során az étrend-kiegészítő terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonított, illetve ilyen tulajdonságra utalt [Ét. 6. § (2) bekezdés]. A Grtv. 3. § (5) bekezdésébe és az Ét. 6. § (2) bekezdésébe ütköző reklámozás miatti reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására vonatkozó fogyasztóvédelmi hatáskör meglétét támasztja alá az Étv. 11. § (1) bekezdés c) pontja, amely a hatóság élelmiszerellenőrzés szakterületek szerint megosztott külön jogszabályban meghatározott feladatait ellátó szervek között a fogyasztóvédelmi hatóságot is felsorolja, az L. Korm. r. 3. § (4) bekezdése, amely a fogyasztóvédelmi hatóságokat feljogosítja a külön jogszabályban meghatározott hatáskörben eljárva a kiskereskedelem területén a fogyasztóknak szánt forgalomba hozatalra kerülő termékek reklámozásának vizsgálatára, továbbá az Sz. Korm. r. 1. § (2) bekezdésében a fogyasztóvédelmi hatóságok általános hatáskörére vonatkozó szabály ("Ellátják mindazokat a közigazgatási hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály feladat- és hatáskörükbe utal."/. A fentiekből következően tehát - a felperesi ellenkérelembe foglaltakkal ellentétben - a fogyasztóvédelmi hatóságok és a Versenyhivatal hatáskörét a vonatkozó jogszabályi rendelkezések funkcionális módon osztják meg, akként, hogy amennyiben a reklám megtévesztő jellege miatt indul eljárás a Versenyhivatal, amennyiben a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezések megsértése miatt indul eljárás a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni. Az alperesi eljárás alapjául szolgáló Grtv. 3. § (5) bekezdésének, illetve az Ét. 6. § (2) bekezdésének követelménye kívül esik a Grtv. 15. § (3) bekezdésének körén. A Grtv. 3. § (5) bekezdése a reklám felismerhető feltüntetését és környezetétől való elkülönítését fogalmazza meg követelményként, még az Ét. 6. § (2) bekezdése az étrend-kiegészítőkre vonatkoztatva fogalmaz meg objektív és egyértelmű tilalmat a tekintetben, hogy a reklámozás során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni, függetlenül attól, hogy az adott termék ténylegesen milyen tulajdonságokkal, hatásokkal rendelkezik.
A Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.195/2005/6. számú eseti döntésre vonatkozó felperesi hivatkozásra figyelemmel kiemeli, hogy az ítélet tárgyát képező eljárás jogszabályi háttere a jelen ügytől eltérően az akkor hatályban lévő élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény volt. Hasonló jogkérdésről határozott a Legfelsőbb Bíróság a Kfv. III. 37.185/2008/6. számú eseti döntésében, amelyben a fogyasztóvédelmi hatóság reklámfelügyeleti hatáskörét állapította meg, kifejtve, hogy a gazdasági reklám fogalma nemcsak a megtévesztés és az összehasonlító reklámra korlátozódik, ezért tévesen került megállapításra az elsőfokú bírósági eljárásban a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének hiánya.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a hatáskör hiányára alapozott jogerős ítéletet - amely a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte - a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.394/2008.)