adozona.hu
BH+ 2009.10.466
BH+ 2009.10.466
A lakásszövetkezet házbizottsági elnöke tiszteletdíjának megvonásáról szóló küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülmények vizsgálata [2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lsztv.) 9. § (1) bek., 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 21. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes szövetkezet tagja egyben, házbizottsági elnöki feladatokat is ellát.
Az alperes 2006. április 20-án küldöttgyűlést tartott. A 12/2006. (IV. 20.) számú határozattal a felperes 2005. évi IV. negyedévi tiszteletdíját megvonta. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes az alperes Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) VI. fejezetében meghatározott kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget.
A felperes a 2006. június 16-án benyújtott, utóbb kiegészít...
BH+ 2009.10.466 A lakásszövetkezet házbizottsági elnöke tiszteletdíjának megvonásáról szóló küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülmények vizsgálata [2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lsztv.) 9. § (1) bek., 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 21. § (2) bek.].
A felperes az alperes szövetkezet tagja egyben, házbizottsági elnöki feladatokat is ellát.Az alperes 2006. április 20-án küldöttgyűlést tartott. A 12/2006. (IV. 20.) számú határozattal a felperes 2005. évi IV. negyedévi tiszteletdíját megvonta. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes az alperes Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) VI. fejezetében meghatározott kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget.
A felperes a 2006. június 16-án benyújtott, utóbb kiegészített keresetében az említett küldöttgyűlési határozat felülvizsgálatát kérte. Előadta, hogy az igazgatóság a küldöttgyűlést az alapszabályban előírt 15 napos időköz figyelmen kívül hagyásával hívta össze. A tiszteletdíj megvonása napirendi pontként a küldöttgyűlés összehívásáról szóló meghívóban nem szerepelt. Hivatkozott arra is, hogy a házbizottsági elnökökkel szembeni szankcióként kizárólag a visszahívás alkalmazható, tiszteletdíjuk megvonására az alperes szövetkezet alapszabálya, illetve SZMSZ-e nem tartalmaz rendelkezéseket. Vitatta azt is, hogy a házbizottsági elnöki tisztségével járó feladatait neki felróható okból nem teljesítette megfelelően.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a küldöttgyűlés összehívására az alapszabályban írtaknak megfelelően került sor. Vitatta, hogy a tiszteletdíj megállapítására jogosult küldöttgyűlésnek nincs joga a tiszteletdíj megvonásáról dönteni. Előadta azt is, hogy a felperes, tagadása ellenére, a házbizottság elnöki feladatokat nem megfelelően látta el.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, és a perbeli küldöttgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az alperes működésére a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lsztv.) szabályai az irányadók. Az alperes alapszabályának IV/2/d. pontja, illetve a III/3/A/4. pontja, valamint a III/2/s. pontjának egybevetéséből arra a következtetésre jutott, hogy a házbizottsági elnökök díjazásának megvonása megfelelő jogszabályi és alapszabályi előírás nélkül szankcióként nem alkalmazható. A küldöttgyűlés tiszteletdíj megállapítására vonatkozó hatásköre nem foglalja magában a díj megvonásához való jogosultságot. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a küldöttgyűlés meghívójának napirendi pontjai között a tiszteletdíj megvonása nem került feltüntetésre. E tárgyban érvényes határozathozatalra emiatt sem kerülhetett sor.
Mindezzel szemben az elsőfokú bíróság a küldöttgyűlés összehívására az Lsztv. 16. § (3) bekezdésében, illetve az alperes alapszabálya III/2. pontjában előírt szabályok megsértését, a meghívók postára adása és a küldöttgyűlés napja közötti 15 napos időköz meg nem tartását megállapítani nem tudta.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
Határozatának indokolásában azt hangsúlyozta, hogy a Lsztv. 9. § (1) bekezdése alapján előterjesztett keresettel támadott küldöttgyűlési határozat tekintetében azt kellett vizsgálni, hogy az ellentétes-e valamely jogszabállyal, vagy az alapszabály rendelkezéseivel.
Az alapszabály és az SZMSZ előírásaira figyelemmel arra következtetett, hogy a házbizottsági elnöki tisztség választáson és nem kötelmi (megbízási) jogviszonyon, vagy munkaviszonyon alapul. Rámutatott arra, hogy e tisztségből eredő feladatok ellátásáért a házbizottsági elnököket a küldöttgyűlés által megállapított díj illeti meg. Sem jogszabályi, sem alapszabályi rendelkezést nem sért ezért a 12/2006. (IV. 26.) számú küldöttgyűlési határozat. Annak tartalma akként értelmezendő, hogy a felperesnek a 2005. év utolsó negyedére a küldöttgyűlés tiszteletdíjat nem fizet.
Az Lsztv. 16. § (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság egyetértett azzal az elsőfokú bírósági állásponttal, hogy a küldöttgyűlés összehívására a jogszabályban előírt időköz megtartásával került sor. Rámutatott arra is, hogy a közgyűlés meghívója, az Lsztv. 16. § (4) bekezdés b) pontjában írtaknak megfelelt. A házbizottsági elnökök tiszteletdíjának megállapítására vonatkozó napirendi pont tekintetében kellő tájékoztatást adott a tárgyalandó kérdésekről.
A felperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
A beadványában, annak tartalma szerint arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Lsztv. 9. § (1) bekezdését, a 16. § (4) bekezdés b) pontját, a Pp. 206. § (1) bekezdését, a Pp. 3. § (3) bekezdését. Állította, hogy a küldöttgyűlés meghívójának napirendi pontjai között a tiszteletdíj megvonásának kérdése nem szerepelt. Vitatta, hogy alapszabály arra vonatkozó rendelkezése hiányában a küldöttgyűlés jogosult volt a tiszteletdíj megvonásáról szankcióként dönteni. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság, eltérő jogi álláspontja miatt, nem folytatott le teljes körű bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a felperes a mulasztása miatt valóban okot szolgáltatott-e a tiszteletdíj megvonásáról szóló határozat meghozatalára. Sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság, az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontja ellenére, a felperest nem tájékoztatta a bizonyítandó tények köréről, illetve a bizonyítási teherről.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a házbizottsági elnökök a szövetkezetnek nem alkalmazottai, nem választott tisztségviselői. Munkájukat az érintett lépcsőházban lakó szövetkezeti tagok választása alapján, társadalmi munkában látják el. Visszahívásukra is kizárólag az őket megválasztók jogosultak. Társadalmi tevékenységükért a küldöttgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg, annak kifizetése azonban nem követelhető.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
Az Lsztv. 21. § (2) bekezdése értelmében, a lakásszövetkezeteknél működő küldöttgyűlés - alapszabályi felhatalmazás alapján - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet. Az Lsztv. 15. § (2) bekezdése szerint, az alapszabály IV/2/d. pontja és a III/2/s. pontjában foglaltak alapján a tisztségviselőknek nem minősülő házbizottsági elnökök tiszteletdíjának megállapítása, a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.
Sem az alapszabály, sem az SZMSZ a tiszteletdíj megállapítására vonatkozóan további előírásokat nem tartalmaz. Mindebből az következik, hogy a küldöttgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozott annak eldöntése, hogy kíván-e és milyen összegű tiszteletdíjat fizetni a házbizottsági elnököknek. Jogszabály és alapszabály tiltó rendelkezése hiányában joga volt arra is, hogy a már megállapított tiszteletdíj visszavonásáról rendelkezzék.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy a küldöttgyűlési meghívó alapján e kérdés a küldöttgyűlésen nem volt tárgyalható. A küldöttgyűlési meghívó 5. pontja ugyanis utal a házbizottsági elnökök tiszteletdíja megállapítására vonatkozó napirendre. A küldöttgyűlési meghívóhoz tartozó mellékletből a felperes azt is tudta, hogy e napirendi pont alatt, a részére már korábban megszavazott, a 2005. IV. negyedévre esedékes tiszteletdíj megvonásáról szóló kérdés megtárgyalására is sor kerül. Ez tűnik ki a küldöttgyűlés megtartását megelőzően írt 2006. április 18-i írásbeli észrevételéből, a 2007. július 5-én tartott tárgyaláson tett személyes nyilatkozatából is. A 2. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldalán személyes nyilatkozataként a következő olvasható: "Azt nem vitatom, hogy a meghívó mellett a küldöttgyűlés napirendi pontjai is szerepeltek. Éppen ebből értesültem arról, hogy az alperes meg kívánja vonni tőlem a tiszteletdíjat."
A felperes ezen a tárgyaláson maga állította, hogy mind a küldöttgyűlés meghívóját, mind annak mellékleteit, a napirendi pontokkal kapcsolatos határozat-tervezeteket megkapta.
Mindebből következően alappal nem hivatkozhat arra, hogy a keresettel támadott küldöttgyűlési határozattal, a napirendi pontban való feltüntetés hiánya miatt, a tiszteletdíjának megvonásáról jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelő döntés nem születhetett.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az Lsztv. 9. § (1) bekezdésének, illetve az Lsztv. 16. § (4) bekezdés b) pontjának megsértését megállapítani nem tudta.
A felperes alaptalanul állította azt is, hogy az elsőfokú bíróság a tiszteletdíj megvonásának alapjául felhozott körülményeket nem vizsgálta. A 2007. október 4-én tartott tárgyaláson ugyanis arra vonatkozóan tanúkat hallgatott meg. Mind M. Gy.-né, mind M. Gy. tanúvallomásából az tűnik ki, hogy a felperes a házbizottsági elnöki feladatait nem látta el maradéktalanul. Közte és a szövetkezet képviselői között a kapcsolattartás nehézkes volt. A szövetkezet igazgatóságával, a szövetkezeti tagok tájékoztatása végett, nem működött kellően együtt. Az együttműködés nehézségeire egyébként a felperes maga is utalt.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, a jogvita eldöntése érdekében szükséges tényállás a peres iratok alapján megállapítható volt, további bizonyítás lefolytatása nem volt szükséges. A másodfokú bíróságot, a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján a döntésének meghozatala előtt tájékoztatási kötelezettség nem terhelte.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet mindezekre tekintettel a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.473/2008.)