adozona.hu
BH 2009.10.310
BH 2009.10.310
Az Itv. 26. § (1) bek. p) pontja alapján nem illetékmentes a vagyonszerzés, ha a vásárlás időpontjában a termőföld haszonbérlő által hasznosított volt [1990. évi XCIII. tv. 26. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 0627/6 hrsz.-ú, gyümölcsös művelési ágú ingatlanra vonatkozóan az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. illetve a P. Kft., mint Haszonbérlő 1998. október 19-én mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötöttek. A szerződő felek megállapodtak többek között abban, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama 17 év, kezdő időpontja 1998. január 1., de amennyiben a Haszonbérlő a földterület átruházása során az elővásárlási jogát gyakorolja, a haszonbérlet az ingatlan tulajdonjogának megszerzé...
BH 2009.10.310 Az Itv. 26. § (1) bek. p) pontja alapján nem illetékmentes a vagyonszerzés, ha a vásárlás időpontjában a termőföld haszonbérlő által hasznosított volt [1990. évi XCIII. tv. 26. §]
A 0627/6 hrsz.-ú, gyümölcsös művelési ágú ingatlanra vonatkozóan az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. illetve a P. Kft., mint Haszonbérlő 1998. október 19-én mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötöttek. A szerződő felek megállapodtak többek között abban, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama 17 év, kezdő időpontja 1998. január 1., de amennyiben a Haszonbérlő a földterület átruházása során az elővásárlási jogát gyakorolja, a haszonbérlet az ingatlan tulajdonjogának megszerzése napján megszűnik.A felperes 2006. augusztus 1-jén az ingatlant megvásárolta, az adásvételi szerződés 1.) pontjában a felek rögzítették, hogy a gyümölcsöst 2014. december 31-éig fennálló haszonbérleti jog terheli.
A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. november 21. napján kelt fizetési meghagyásával a felperest vagyonszerzése után 380 120 Ft illeték, ezen belül 303 000 Ft illetékelőleg megfizetésére kötelezte.
A felperes, mint regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §-ának (1) bekezdés p) pontjára alapítottan 2006. november 21-én az elsőfokú hatóságtól a termőföld vásárlása illetékmentességének megállapítását kérte, vállalva, hogy a vásárolt termőföldet a vásárlástól számított 5 éven belül nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, a vétel tárgyát képező termőföldet egyéni vállalkozóként, illetve mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja.
Az elsőfokú hatóság a 2006. december 29. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes a határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, amelyhez csatolta a 2007. január 24-én kelt "mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés megszüntetése közös megegyezéssel" elnevezésű okiratot. A megegyezés 6. pontja szerint a Haszonbérlővel megállapodtak abban, hogy a haszonbérleti szerződést 2006. augusztus 1-jei hatállyal a jövőre vonatkozóan megszüntetik.
Az alperes a 2007. március 19. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az Itv. 3. §-ának (3) bekezdése, 26. §-ának (1) bekezdés p) pontja, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-ának (7) bekezdése, 2. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a vagyonszerzőt a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség kizárólag valamennyi törvényes feltétel együttes teljesülése esetén illeti meg. Nem elegendő tehát, hogy a termőföldet szerző tulajdonos regisztrált őstermelőként vállalja, hogy 5 évig a megszerzett földterületet nem idegeníti el, és azon vagyoni értékű jogot sem alapít, hanem szükséges a földterület őstermelőként történő mezőgazdasági célú hasznosítása is, ami felperes vonatkozásában a termőföld haszonbérbe adása miatt nem valósult meg.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és az illetékfizetési kötelezettsége alóli mentesítését kérte. Előadta, hogy az ingatlant az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg birtokba vette, a haszonbérlő azt nem használta, a részére haszonbérleti díjat nem is fizetett. Az eladó fenntartotta tulajdonjogát az ingatlanon a vételár teljes kifizetéséig, amelyet követően, 2007. január 24-én foglalhatták írásba a Haszonbérlővel a földhaszonbérleti szerződés megszüntetését.
A felperes álláspontja szerint a haszonbérleti szerződés az adásvételi szerződés megkötésének napján megszűnt, ugyanis tagja a Haszonbérlő cégnek, így vonatkozásában is alkalmazandó a haszonbérleti szerződésnek az ingatlan haszonbérlő általi megvásárlásának jogkövetkezménye.
Kifejtette továbbá, hogy a vagyonszerzőnek az illetékmentességhez szükséges feltételekkel nem a szerződés megkötésének napján kell rendelkeznie, az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés p) pontja alapján ugyanis a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia, hogy a feltételeket vállalja, illetve, hogy igazolni is tudja.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes olyan ingatlant vásárolt, amelyet az adásvétel időpontjában haszonbérlő hasznosított, a haszonbérleti szerződés az adásvétel időpontjában nem szűnt meg, arról a felek az adásvételi szerződés megkötését követően egyeztek csak meg, így az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontjának, 26. §-ának (1) bekezdés p) pontjának együttes értelmezésével és alkalmazásával a felperes az adásvételi szerződés megkötése napján nem felelt meg azon törvényi feltételnek, hogy az ingatlant maga hasznosítja. Az ingatlan tényleges használata, továbbá a bérleti díj fizetése a perbeli illetékfizetési kötelezettségre pedig nem volt hatással. A felperes vagyonszerzése ezért nem illetékmentes.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az Itv. 3. §-ának (3) bekezdését, 26. §-ának (1) bekezdés p) pontját, az Art. 97. §-ának (4) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ának (1) bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 336/A. §-ának (2) bekezdését.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni (Itv. 1. §), az illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése [18. § (1) bekezdés]. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét az Itv. 19. §-ának (1) bekezdése - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%-ban határozza meg.
Az Itv. szabályoz illetékmentességet, és illeték kedvezményeket, részletesen meghatározva, hogy mely feltételek teljesültsége esetén mentes avagy kedvezményezett a vagyonszerzés.
A felperes az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés p) pontjára alapította vagyonszerzésének illetékmentességét, amely szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a külön jogszabály alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig
- nem idegeníti el,
- azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és
- egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.
A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.
E jogszabályhely kifejezett rendelkezése alapján a magánszemélynek a termőföldet a vásárlástól számítottan kell mezőgazdasági célra hasznosítania. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes e törvényi feltételnek nem felelt meg, ugyanis a megszerzett termőföldet a vásárlástól számítottan mezőgazdasági célra nem tudta hasznosítani, mert az a vásárlás időpontjában, és azt követően még több hónapig a Haszonbérlő haszonbérletében volt.
Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés p) pontja konkrétan meghatározza azt az időpontot ("a vásárlástól számítva"), amelytől a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítása törvényi feltételnek teljesítettnek kell lennie az illetékmentességhez, ezért a felperesnek a más időtartamra (a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig) való hivatkozása téves.
A felperes az általa megvásárolt ingatlanra a vételt megelőzően mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést nem kötött, a perrel érintett mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződésnek bérlőként szerződő fele nem volt, ezért vonatkozásában a haszonbérleti szerződésnek az ingatlan Haszonbérlő általi - meg sem történt - megvásárlásának jogkövetkezménye nem állhatott be. A felperes alaptalan álláspontját (a haszonbérleti szerződés az adásvételi szerződés megkötésének napján megszűnt, mert tagja a Haszonbérlő cégnek) jogszabállyal sem támasztotta alá.
A felperes illetékügyében annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a vagyonszerzése illetékköteles avagy illetékmentes, független attól, hogy az általa megvásárolt ingatlanon fennállott érvényes haszonbérleti szerződés Haszonbérlője polgári jogviszony keretében a jogait és kötelezettségeit (az ingatlanhasználat, díjfizetés körében) miként gyakorolta.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.056/2008.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2013.8.352 A haszonbérlő által megművelt ingatlan nem minősül a vagyonszerző által megművelt ingatlannak [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
