adozona.hu
BH 2009.9.280
BH 2009.9.280
A köztisztviselő 2004 júniusától 2005. február 1-jéig igényelt besorolásának elbírálásához a szakképzettsége megfelelőségét is vizsgálni kell [Ktv. 26. § (2) bekezdés, 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes által 2007. június 22-én benyújtott, illetménykülönbözet megfizetésére irányuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel megindított eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 1 042 740 forint elmaradt illetmény, ennek kamata és perköltség megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes 1996. július 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban az alperessel, a munkakörét 2004 május...
BH 2009.9.280 A köztisztviselő 2004 júniusától 2005. február 1-jéig igényelt besorolásának elbírálásához a szakképzettsége megfelelőségét is vizsgálni kell [Ktv. 26. § (2) bekezdés, 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet].
A felperes által 2007. június 22-én benyújtott, illetménykülönbözet megfizetésére irányuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel megindított eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 1 042 740 forint elmaradt illetmény, ennek kamata és perköltség megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes 1996. július 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban az alperessel, a munkakörét 2004 májusában titkársági, igazgatási, ügyfélszolgálati munkakörként határozták meg. 2004. májusban a Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Ügyintéző Szakán főiskolai diplomát, ezáltal igazságügyi ügyintéző szakképesítést szerzett. A munkaköréhez a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 127. és 130. pontja szerinti szakképesítés szükséges. A felperes középiskolai végzettséggel rendelkezett, őt az alperes a II. besorolási osztályba (11. fizetési fokozatba) sorolta.
Az alperes a felperesnek 2004. június 28-án előterjesztett, az I. osztályba sorolás iránti kérelmét elutasította.
A perben a felperes keresete a fizetési meghagyásban megjelölt összegű illetmény különbözet megfizetésére irányult a Ktv. 26. § (2) bekezdés alapján.
A munkaügyi bíróság a jogvitát a Ktv. 2001. július 1-jétől hatályos 26. § (2) bekezdése alapján bírálta el, mely szerint ha a köztisztviselő olyan felsőfokú iskolai végzettséget szerez, amely nem szerepel a feladatköréhez szükséges képesítési előírások között, de a köztisztviselő a szakképesítési előírásoknak megfelel, az új végzettségének megfelelően kell átsorolni. A Ktv. 42. § (4) bekezdés értelmében a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I. osztályba kell besorolni. Az elsőfokú bíróság továbbá figyelembe vette a R. 2. § (1) bekezdését, a R. 3. számú melléklete 127. pontját. Megállapította, hogy a felperes a munkakörében megjelölt ügyfélszolgálati munkakört soha nem végezte, ilyen tevékenységet nem látott el. A felperes középiskolai végzettséggel, és 2001. március 14-étől középfokú társadalombiztosítási ügyintéző (OKJ 52343505) szakképesítéssel rendelkezett. A felperes főiskolai végzettségének megszerzésétől (2004. június) 2005. január 31-éig hatályos Ktv. 26. § (2) bekezdés alapján a munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes jogosult az I. besorolási osztályba történő átsorolásra. Ezért az alperes által nem vitatott összegszerűség alapulvételével az alperest 1 042 740 forint illetménykülönbözet megfizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A felperest mindkét fokú perköltségben marasztalta.
A tényállást részben pontosítva megállapította, hogy a felperes 1996. július 1-jétől a másodfokú ítélethozatal napjáig mindvégig igazgatási ügyintézőként dolgozott, ténylegesen titkársági és igazgatási feladatkört lát el, ügyfélszolgálati munkakört soha nem látott el.
A felperesre a feladatköre szerint a R. 3. számú melléklet 127. pontja irányadó. A felperes társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítése azonban a 130. pontban írt munkakörre előírt szakképesítés, következésképpen a felperes középiskolai végzettséggel rendelkezik, de nincs meg a rá irányadó 127. pontban előírt szakképesítése. Ezek alapján a Ktv. 2001. július 1-jétől 2005. január 31-éig hatályos 26. § (2) bekezdésben foglalt együttes feltételek közül a szakképesítési előírások hiánya miatt, továbbá mivel a feladatköréhez felsőfokú végzettség nem szükséges, az elsőfokú bíróság tévesen kötelezte az alperest az illetménykülönbözet megfizetésére.
A másodfokú bíróság ítélete ellen, annak "megváltoztatása", a keresetének helytadó határozat meghozatala, az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
Álláspontja szerint - összefoglalóan - a főiskolai, felsőfokú végzettsége megszerzése után a Ktv. 26. § (2) bekezdés alapján az I. osztályba való sorolásra jogosultságot szerzett. Ezt a Ktv. 42. § (4) bekezdése is alátámasztja.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének "helybenhagyását" és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben marasztalását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a felperes szakképesítése társadalombiztosítási ügyintéző, amely a R. 3. számú melléklet 127. pontjában foglaltaknak nem felel meg. A szakképesítése a 83/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet mellékletének 2. pontja értelmében igazságügyi ügyintéző. A felperes továbbá a felsőfokú végzettségével olyan végzettséget szerzett, amely nem szerepel a feladatköréhez szükséges képesítési előírások között.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes keresete a 2004 júniusától 2005. január 30-áig terjedő időszakra irányult, 2005. február 1-jétől a jogszabályváltozás folytán nem volt követelése. Emiatt nincs jelentősége annak, hogy az igényérvényesítésben megjelölt időszakot követően megilleti-e az illetménykülönbözet, ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítélet erre vonatkozó indokolásbeli utalását mellőzi.
A felperes kereseti kérelmére tekintettel irányadó jogszabály tehát a Ktv. 2005. január 31-éig hatályos 26. § (2) bekezdése, továbbá a R. 3. számú melléklet 127. pontja. E jogszabályok alapján a másodfokú bíróság döntése helytálló.
A felülvizsgálati kérelemben a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az ügyben irányadó Ktv. 26. § (2) bekezdése az I. osztályba sorolás feltételeként nem ír elő szakirányú felsőfokú végzettséget. A követelésének jogalapja azonban az alábbiak miatt nem áll fenn.
A Ktv. 42. § (4) bekezdése általános, míg a 26. § (2) bekezdése speciális (különös) szabály. Ez utóbbit, illetve a felperesre irányadó R. 3. számú melléklete 127. pontját helyesen értelmezve és alkalmazva döntött a másodfokú bíróság, amikor az I. osztályba soroláshoz szükséges képesítési előírások közül az egyik hiányát állapította meg. A felperes ugyanis középiskolai végzettséggel, és a munkaköre ellátásához nem megfelelő társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik (R. 3. számú melléklet 127. pontja). Ebből következően az adott esetben nem a felsőfokú végzettségnek, hanem annak van jelentősége, hogy a követelés időszakára tekintettel irányadó Ktv. 26. § (2) bekezdés azon feltétele nem valósult meg, hogy a felperes a szakképesítési előírásoknak megfeleljen.
A kifejtettek miatt jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.333/2008.)