adozona.hu
BH+ 2009.9.387
BH+ 2009.9.387
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége a sértett nem körültekintően végzett munkája ellenére megállapítható, ha a súlyos eredménnyel járó munkahelyi balesetnek a terhelt többszörös munka- és tűzvédelmi szabályszegő mulasztása volt az alapvető oka [Btk. 171. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 1993. évi XCIII. tv., 1996. évi XXXI. tv.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2007. év május hó 18. napján kihirdetett ítéletével a terheltet maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 210 napi tétel, napi tételenként 800 forint, összesen 168 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a C. Kft. egyik ügyvezetője, a társaságon belül a műszaki jellegű feladatokkal kapcsolatos ügyintézést ő látta el.
A C. Kft. írásos vállalkozási szerződés alapján 2005....
BH+ 2009.9.387 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége a sértett nem körültekintően végzett munkája ellenére megállapítható, ha a súlyos eredménnyel járó munkahelyi balesetnek a terhelt többszörös munka- és tűzvédelmi szabályszegő mulasztása volt az alapvető oka [Btk. 171. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 1993. évi XCIII. tv., 1996. évi XXXI. tv.].
Az elsőfokú bíróság a 2007. év május hó 18. napján kihirdetett ítéletével a terheltet maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 210 napi tétel, napi tételenként 800 forint, összesen 168 000 forint pénzbüntetésre ítélte.Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a C. Kft. egyik ügyvezetője, a társaságon belül a műszaki jellegű feladatokkal kapcsolatos ügyintézést ő látta el.
A C. Kft. írásos vállalkozási szerződés alapján 2005. év április hó 14. napján a J.-F. Rt. II. számú telephelyén két darab 50 m3-es, 1 darab 25 m3-es és 1 darab 10 m3-es régi földalatti gázolaj- és benzintartály használaton kívül helyezését, a tartályok technológiai rendszerének elbontását, azok felszámolását végezte. A munka építő-szerelőipari munkának minősül.
Az ezt megelőző héten a tartályok - gázmentesítést nem tartalmazó - környezetvédelmi tisztítását, mosását, a T. Kft. végezte el, a tisztítási munkák elvégzését telefonon jelentette a C. Kft.-nek.
2005. év április hó 14. napján a sértett a C. Kft. egyik alkalmazottja két másik munkavállalóval együtt a terhelt utasítására a 10 m3-es benzintartály földelő vezetékének elvágását végezte. A terhelt a munkával kapcsolatban csupán azt a tájékoztatást adta, hogy a tartályok ki vannak tisztítva. A terhelt a balesetet megelőző napon a munkavégzés helyszínén a tartályok előkészítését szemrevételezéssel ellenőrizte.
A sértett a tartály dómaknájába leszállva a földelő vezetéket - szabályellenesen - egy kézi villamos sarokcsiszoló géppel akarta levágni. A keletkező szikra hatására a tartályban a benzingőz berobbant. A sértett testszerte, a testfelület mintegy 33-39%-át érintő I-II-III. fokú égési sérüléseket szenvedett el. A kézszár, illetve a csukló égési sérüléseinek gyógyulását követő hegesedés a csukló mozgásának korlátozása mintegy 20%-os munkaképesség csökkenést, az egyéb sérülések esztétikai károsodást eredményeztek.
A terhelt a veszélyes - fokozottan tűzveszélyes és robbanásveszélyes - körülmények között végzendő munka előkészítéséhez szükséges speciális műszaki eszközöket Hegyi a sértett részére nem biztosította, a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal nem rendelkező munkavállalót rendkívüli munkavédelmi oktatásban nem részesítette.
A felülvizsgált határozat részletesen feltünteti azokat a jogszabályokat, amelyek a terheltre irányadó foglalkozási szabályokat tartalmazzák, így: az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 40. § (1) bekezdésében, az 51. § (1) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ezekből kitűnően a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét, biztonságát ne veszélyeztesse; a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani, a munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése pedig csak a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megtartásával történhet. A 4/2002. (II. 20.) SZCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 6.2. előírását a terhelt ugyancsak megszegte: eszerint amennyiben a munkavállalónak olyan helyre kell belépnie, illetve a munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben tartózkodnia, ahol a légtér egészségre ártalmas anyagokat tartalmazhat, robbanásveszélyes vagy gyúlékony lehet, a belépés előtt vagy az ott tartózkodás alatt meg kell győződni a biztonságos légállapotról.
A terhelt megszegte az 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Tűzvédelemről szóló törvény) 22. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2. § (3) bekezdés o) pontjára figyelemmel, a 11. § (1)-(9) bekezdéseiben foglaltakat, amikor a sértett munkavállalót az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység elvégzése során tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány nélkül foglalkoztatta.
A terhelt szabályszegő magatartása (mulasztása) következtében, - azzal ok-okozati összefüggésben - konkrét és közvetlen veszélyhelyzet jött létre, amelynek következtében a sértett maradandó fogyatékossággal járó sérülést szenvedett.
A másodfokon eljáró bíróság a 2008. év január hó 8. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetéskiszabás tekintetében megváltoztatta. A terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tétel számát 250 napra, az egy napi tétel összegét 1000 forintra súlyosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt és a meghatalmazott védője, a Be. 416. §-ának (1) bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Az indítvány indokolása szerint a terhelt nem szegte meg a foglalkozási szabályokat, illetőleg nem állapítható meg az, hogy a közvetlen veszélyhelyzetet az ő magatartása idézte volna elő. A szabályszegő terhelti magatartás és okozati összefüggés hiányában a Btk. 171. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűncselekmény valamennyi tényállási eleme hiányzik, ezért a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A védő hangsúlyozta, hogy nem állapítható meg a bűncselekmény abban az esetben, ha a terhelti magatartás eredményeként csak absztrakt veszélyhelyzet jön létre, és más személy többlet-tevékenysége eredményezi a balesetet és a sérüléssel járó eredmény bekövetkezését (BH 2003/312). Ezért a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozták.
A Legfőbb Ügyészség - utalt arra, hogy a foglalkozási szabályszegések tényének vitatásával a terhelt és a védője az irányadó tényállást támadja. A felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak ítélte. Indítványozta a megtámadott határozatok hatályában fenntartását. Az eljárt bíróságok helyesen foglaltak állást az okozati összefüggés kérdésében. Ezen nem változtat az sem, hogy a sértett magatartása is szerepet játszott a baleset bekövetkezésében.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletet az irányadó tényállást alapul véve vizsgálta felül (Be. 423. §). Ezért ténylegesen kizárólag a cselekmény anyagi jogi értékelése, ezen belül a terhelt munkavédelmi kötelezettségeinek elmulasztása és a sértett maradandó fogyatékossággal járó súlyos sérülése közötti okozati összefüggéssel kapcsolatos kifogások képezték a felülvizsgálati eljárás alapját, minthogy ezek a kérdések a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt törvényi ok körébe esnek.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
A felülvizsgálat körén kívül esik mindaz - a védő által hivatkozott -, a sértetti szabályszegés, amely a terhelt mulasztásaival elindított okfolyamat során közreható okként szerepet játszott. Így nem bírt jelentőséggel, hogy a sértettet senki nem utasította a gyorsdaraboló (flex) vételezésére, a működéséhez szükséges villamos energia használatára stb.
Az irányadó tényállás szerint a terhelt a veszélyes körülmények között végzendő munka előkészítéséhez szükséges műszaki eszközöket a sértett munkavállaló részére nem biztosította, rendkívüli munkavédelmi oktatásban a veszélyes körülmények között végzendő munka előtt a munkavállalót nem részesítette, speciális védőfelszerelést nem biztosított, és nem adott megfelelő utasítást arra sem, hogy a sértett a munkát hogyan és milyen eszközökkel végezze el. Nem bírt jelentőséggel tehát az a védői érvelés, amely szerint a szabálytalan munkavégzésre a terhelt közvetlen utasításokat nem adott. A jogi előírások szerint a terhelt feladata éppen a sértett veszélyes munkavégzésének megelőzése, elhárítása lett volna.
A terhelt az alapügyben hozott ítéletben pontosan megjelölt munkavédelmi szabályok hatálya alatt állt, e szabályok megszegése pedig olyan foglalkozási szabályszegés, amellyel okozati összefüggésben közvetlen veszélyhelyzet alakult ki, sőt, tényleges sérelem - a sértett maradandó fogyatékossággal járó sérülése - is bekövetkezett. Nem teszi kétségessé a direkt okozati összefüggés megállapíthatóságát, ha az okfolyamatban más oki tényezőknek, így a sértett nem kellő körültekintéssel végzett munkájának is szerepe volt. Ez az okozati összefüggést nem szakította meg, a súlyos eredmény bekövetkezéséhez vezető oki folyamatok elindítója a terhelt többszörös munkavédelmi mulasztása volt.
Ekként az eljárt bíróságok helytállóan következtettek a terhelt bűnösségére, és vele szemben a büntetés kiszabására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, törvényesen került sor.
A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat a Be. 426. § alapján hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv.II.226/2008.)