adozona.hu
BH+ 2009.8.376
BH+ 2009.8.376
A fegyveres szervnél fennállt szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési igény akkor is a szolgálati viszonyról szóló törvény szabályai szerint érvényesíthető, ha arra a szolgálati jogviszony megszűnése után kerül sor [1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 175. §, 177. §, 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 40. § (1) bekezdés, 42. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. július 31-ig szolgálati viszonyban állt az alperessel, a B. Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Z.-i Rendőrs állományában teljesített szolgálatot. Szolgálati viszonya a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg FÜV határozatban megállapított munkaképesség-csökkenése (30%) miatt, a rendőrség állományában végzett eredményes munkája elismerése mellett. Az alperes 2003. október 22-én kelt állományparanccsal módosította a felperes szolgálati idejét és megállapított...
BH+ 2009.8.376 A fegyveres szervnél fennállt szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési igény akkor is a szolgálati viszonyról szóló törvény szabályai szerint érvényesíthető, ha arra a szolgálati jogviszony megszűnése után kerül sor [1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 175. §, 177. §, 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 40. § (1) bekezdés, 42. § (1) bekezdés].
A felperes 1998. július 31-ig szolgálati viszonyban állt az alperessel, a B. Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Z.-i Rendőrs állományában teljesített szolgálatot. Szolgálati viszonya a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg FÜV határozatban megállapított munkaképesség-csökkenése (30%) miatt, a rendőrség állományában végzett eredményes munkája elismerése mellett. Az alperes 2003. október 22-én kelt állományparanccsal módosította a felperes szolgálati idejét és megállapította, hogy a szolgálati jogviszonyának 1998. július 31-ei hatályú megszüntetését követően teljes összegű szolgálati nyugdíjra vált jogosulttá. A BM Személyügyi Főosztály Szociális és Nyugdíjmegállapító Osztálya a felperes részére szolgálati nyugellátást 2003. december 15-ei határozatával állapított meg, a szolgálati nyugellátás késedelmes megállapítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság pedig 2004. évben 1 246 809 forint késedelmi kamatot fizetett ki a felperes részére.A felperes 2006. július 10-én előterjesztett keresetében 1 500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperes munkáltatót a szolgálati nyugellátása késedelmes megállapításával összefüggésben.
A munkaügyi bíróság végzésével a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjára is figyelemmel megszüntette. A végzés indokolása a Hszt. 196. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazva arra hivatkozott, hogy a felperesnek közvetlen keresetindítási lehetősége a bíróság előtt nincs. Miután a felperes nem fordult kártérítési igénnyel az alpereshez, nincs olyan szolgálati panasz, illetőleg az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasító határozat, amely a kézhezvételét követő 30 napon belül keresettel megtámadható lett volna.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyes indokai alapján helybenhagyta.
A meghozott végzések hatályon kívül helyezését és az eljárás lefolytatását kérve a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben arra hivatkozott, hogy jogszabálysértő az eljárt bíróságok megállapítása, miszerint az alperessel szembeni igényérvényesítéséhez a Hszt.-ben szabályozott szolgálati utat kell végigjárnia, és nincs közvetlen keresetindítási lehetősége a bíróság előtt. Álláspontja szerint nem vonatkoznak rá a Hszt. rendelkezései, mert a hivatásos állománynak már nem tagja.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az igényérvényesítés rendje szempontjából annak van jelentősége, hogy az igény milyen jogviszonyból ered, nem pedig annak, hogy az igény érvényesítésének időpontjában a jogviszony fennállt-e vagy sem.
A felperes a keresetében a korábban fennállt szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett nem vagyoni kártérítési igényt érvényesített, ezért az igényérvényesítés rendjét illetően a Hszt. 175. § és 177. §-a, illetve a 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 40. § (1) bekezdés és 42. § (1) bekezdése az irányadó, és nincs jelentősége, hogy a jogviszony már megszűnt.
Miután a felperes a kártérítési igényét a bírói út igénybevétele előtt kérelemmel nem érvényesítette, és annak tárgyában az alperes arra jogosult szerve határozatot nem hozott, a munkaügyi bíróság a törvény szerint kötelező előzetes eljárás hiányára figyelemmel helyesen szüntette meg a pert, melyet a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hagyott helyben.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést - az indokolást kiegészítve - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.022/2008.)