adozona.hu
BH+ 2009.7.327
BH+ 2009.7.327
Ha a költségvetési intézmény konyhájának üzemeltetését részvénytársaság vette át, és a közalkalmazottak ténylegesen a részvénytársasággal munkaszerződést kötöttek a közalkalmazottakat megillető juttatások biztosítása mellett, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt felmentési járandóságokat az érintettek alaptalanul igényeltek [Kjt. 25/A. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. alperes 727 200 forint végkielégítés, 545 400 forint felmentési időre járó illetmény és a 25 éves jubileumi jutalom, a II. r. felperes 349 500 forint végkielégítés, ugyanilyen összegű felmentési időre járó illetmény és mindezek késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A felperesek előadták, hogy az alperes 2004. augusztus 31-ével közalkalmazotti jogviszonyukat felmentéssel megszüntette, amelyet azzal indokolt, hogy átszervezés miatt a munkakörük megszűnt, a másik ...
BH+ 2009.7.327 Ha a költségvetési intézmény konyhájának üzemeltetését részvénytársaság vette át, és a közalkalmazottak ténylegesen a részvénytársasággal munkaszerződést kötöttek a közalkalmazottakat megillető juttatások biztosítása mellett, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt felmentési járandóságokat az érintettek alaptalanul igényeltek [Kjt. 25/A. § (1) bekezdés].
Az I. r. alperes 727 200 forint végkielégítés, 545 400 forint felmentési időre járó illetmény és a 25 éves jubileumi jutalom, a II. r. felperes 349 500 forint végkielégítés, ugyanilyen összegű felmentési időre járó illetmény és mindezek késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A felperesek előadták, hogy az alperes 2004. augusztus 31-ével közalkalmazotti jogviszonyukat felmentéssel megszüntette, amelyet azzal indokolt, hogy átszervezés miatt a munkakörük megszűnt, a másik munkáltatóhoz való áthelyezésükhöz nem járultak hozzá, és az intézményben a végzettségüknek megfelelő felajánlható munkakör nincs. Az alperes a felmentés ellenére sem felmentési időre járó illetményt, sem végkielégítést nem fizetett részükre.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felpereseket a "jogutód" munkáltató foglalkoztatta tovább.
A munkaügyi bíróság ítéletében a felperesek keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint az I. r. felperes 1983. július 20-ától szakácsnőként, a II. r. felperes 1988. október 3-ától konyhai kisegítőként állt az alperes alkalmazásában. Az önkormányzat képviselő-testülete határozatában a városi közétkeztetés új formában történő ellátásáról döntött, és a lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese a J. Részvénytársaság lett. A részvénytársaság az ajánlatában vállalta, hogy az intézményekben a közétkeztetésben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottat három évig helyben azonos feltételekkel tovább foglalkoztatja. Az óvodavezető 2004. június 31-én a felpereseket öt napon belüli nyilatkozattételre hívta fel, hogy kérik-e a továbbfoglalkoztatásukat, ezt a határidőt utóbb 2004. augusztus 15-ére módosította. A felperesek 2004. augusztus 16-án akként nyilatkoztak, hogy a J. Rt.-nél a továbbfoglalkoztatásukat azonos feltétekkel vállalják, és egyben az alperestől a részükre járó végkielégítés és egyéb juttatások kifizetését kérték. Miután ezt követően megtudták, hogy továbbfoglalkoztatásuk esetén sem végkielégítés, sem felmentési illetmény nem jár, 2004. augusztus 19-én a korábbi nyilatkozatukat megváltoztatták azzal, hogy a jogviszonyuk további fenntartását a J. Rt.-nél nem fogadják el. Az óvodavezető ettől függetlenül a felperesek iratanyagát a J. Rt.-hez továbbította, és a felperesek közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével kapcsolatban az előbbitől eltérő tartalmú okiratot is kiállított. Mindkét felperes 2004. augusztus 26-án munkaszerződést kötött a részvénytársasággal, amelyben "figyelembe vették a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozó előírásait". Az új munkáltató vállalta három évig 13. havi munkabér kifizetését, védőruha ellátást, étkezési hozzájárulást vagy természetbeni étkezés biztosítását, illetőleg közlekedési hozzájárulást.
A munkaügyi bíróság az így megállapított tényállásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. §-át alkalmazta, amelynek (1) bekezdése szerint, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetőleg tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. A J. Rt. átvette a korábban az alperes által üzemeltetett konyhát és a felpereseket munkaviszony keretében ugyanazon a helyen továbbfoglalkoztatta. A felperesek továbbfoglalkoztatásukat ténylegesen elfogadták függetlenül attól, hogy az első hozzájáruló nyilatkozatukat utóbb visszavonták, így sem végkielégítésre, sem felmentési időre járó illetményre nem jogosultak.
A munkaügyi bíróság utalt arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos nyomtatványok különböző tartalommal való kitöltésének a per érdemi elbírálása szempontjából nincs jelentősége. A bíróság az I. r. felperesnek a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésére irányuló kereseti kérelmét azért utasította el, mert felperes az arra való jogosultságát nem bizonyította.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. A másodfokú bíróság az alperes által a másodfokú eljárásban becsatolt közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos okiratok tartalmából megállapította, hogy azzal a II. r. felperes által csatolt okirat tartalma valóban ellentétes, míg az I. r. felperes által csatolt okirat 2. oldalán az indokolási rész hiányzik. Mindezek ellenére az elsőfokú bírósággal egyezően úgy ítélte meg, hogy ennek azért nincs jelentősége, mert a felperesek a J. Rt.-vel a korábbi írásbeli nyilatkozatuknak megfelelő feltételekkel a munkaszerződést megkötötték a tényleges továbbfoglalkoztatás vállalása alapján.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmüknek megfelelő határozat meghozatalát kérték. Érvelésük szerint a per eldöntése céljából a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatban az ő birtokukban lévő okiratoknak van jelentősége, eszerint pedig a továbbfoglalkoztatást nem vállalták, következésképpen a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésének módja felmentés. Vitatták, hogy a J. Rt. jogutódja lenne az óvodának, ugyanis más munkakörben és munkaidőben kell végezniük a munkát.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottjának jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
A perben nem volt vitás, hogy közbeszerzési pályázat alapján a közétkeztetés a J. Rt.-hoz került, amelynek következtében a részvénytársaság az alperes óvoda konyhájának üzemeltetését átvette, három évig vállalta az ott dolgozó közalkalmazottak változatlan feltételek melletti továbbfoglalkoztatását. Az alperes az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének eleget tett [Kjt. 25/A. § (2) és (3) bekezdés]. A felperesnek a továbbfoglalkoztatásukat ténylegesen elfogadták, a részvénytársasággal 2004. augusztus 26-án a munkaszerződéseket megkötötték, mégpedig olyan feltételekkel, amelyek szerint az új munkáltató a közalkalmazotti jogviszony alapján járó juttatásokat (13. havi illetmény, védőruha, étkezési hozzájárulás vagy természetbeni étkezés stb) vállalta. Ezzel az átvevő munkáltató a Kjt. 25/B. §-ban foglalt kötelezettségének eleget tett. Ilyen tényállás mellett az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül jutottak arra a következtetésre, hogy a felperesek közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szűnt meg az átadás időpontjában. A közalkalmazotti jogviszonynak a Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján történt megszűnéséhez a törvény sem felmentési időre járó illetmény, sem végkielégítés [Kjt. 37. § (1) bekezdés] fizetését nem rendeli. Téves volt a felpereseknek az a perbeli hivatkozása, hogy a jogviszonyuk felmentésnek minősülő munkáltatói intézkedéssel szűnt meg, és ezért őket a felmentési járandóság megilleti. Minthogy a jogviszony megszűnése a Kjt. 25/A. § (1) bekezdésén alapult, nem volt jelentősége, hogy az alperes az igazolásokon a konyha átszervezésére hivatkozott.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.955/2007.)