adozona.hu
BH 2009.7.218
BH 2009.7.218
Rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegésnek minősül, ha az igazgatóhelyettes a húsüzemben a vállalkozó által felszámított takarítási költségeket nem ellenőrzi, emiatt közel 3 millió forint többlet kifizetésére került sor [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben az alperes 2006. április 12-én kelt rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és az alperesnek az anyagi jogkövetkezményekben való marasztalását kérte.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperesnek élelmiszerbiztonsági igazgatóként feladatát képezte a környezetirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek cégszintű működtetése, a gyártásközi ellenőrzés, és a higiéniai rend fenntartása. A takarítási...
BH 2009.7.218 Rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegésnek minősül, ha az igazgatóhelyettes a húsüzemben a vállalkozó által felszámított takarítási költségeket nem ellenőrzi, emiatt közel 3 millió forint többlet kifizetésére került sor [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben az alperes 2006. április 12-én kelt rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és az alperesnek az anyagi jogkövetkezményekben való marasztalását kérte.Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperesnek élelmiszerbiztonsági igazgatóként feladatát képezte a környezetirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek cégszintű működtetése, a gyártásközi ellenőrzés, és a higiéniai rend fenntartása. A takarítási tevékenység kiszervezését követően az "A" üzemben erre a tevékenységre vállalkozóként az S. Kft.-vel szerződtek havi 10 820 000 forint + áfa vállalkozási díj ellenében, amelyért a kft. több további szolgáltatás teljesítését is vállalta. Az alperes 2005 nyarán a vágási tevékenységét felfüggesztette, nagyarányú létszámleépítésre is kényszerült, az "A" üzemben a takarítandó terület jelentősen lecsökkent, és a vállalkozó kft. a vállalkozási díj csökkentésére, illetve szerződésmódosításra tett ajánlatot azzal, hogy a "B" üzem higiéniai feladatait is ellátná. Erről az akkori vezérigazgató és felperes is tudomással bírt, a felperes a 2005. augusztus 1-jei vezetői értekezleten jelezte is, hogy szerződésmódosítás várható. Az alperesnél 2005. szeptember 1-jével vezérigazgató váltásra került sor, az új vezérigazgató a felperest a termelési és műszaki igazgatói beosztás ellátásával bízta meg. A felperes a takarítási tevékenységgel kapcsolatos szerződésmódosítási ajánlatról az új vezérigazgatót nem tájékoztatta, 2006. január-február hónapban a takarítási tevékenység értékelése derített fényt a takarított felület jelentős csökkenése ellenére változatlan vállalkozási díjról.
A kft.-vel folytatott tárgyalások, a belső ellenőri vizsgálat és a felperes meghallgatása alapján a vezérigazgató 2006. április 12-én rendkívüli felmondással élt. Ennek indokolása szerint a felperes nem ellenőrizte az S. Kft. által alkalmazott anyagárakat, nem jelezte az indokolatlan áremeléseket, az anyagvásárlási számlákat igazolta, aminek következtében az alperesnek 2 364 201 forint többletköltsége keletkezett. A rendkívüli felmondás felrótta, hogy a vállalkozó folyamatosan leszámlázott az ajánlati díjon felüli anyagokat, a listán nem szereplő tisztító és fertőtlenítőszereket, a teljesítési és ellenőrzési lapok szabályszerű kitöltése és aláíratása elmaradt. Az (5. számú) indokolás szerint továbbá a felperes az új vezérigazgató figyelmét nem hívta fel arra a tényre, hogy a vállalkozó a szerződés módosítására tett javaslatot, illetve új ajánlatot tett, emiatt aránytalan vállalkozási díj kifizetésére került sor, és az alperest jelentős anyagi károsodás érte.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a gyanú felmerülését követően az alperes késedelem nélkül vizsgálatot rendelt el, a felperes többszöri személyes meghallgatása után a vizsgálat 2006. április 3-án a dokumentumoknak a vezérigazgató részére történt átadással fejeződött be, így a 2006. április 12-én meghozott döntés a rendkívüli felmondásról nem késett el.
A lefolytatott széles körű bizonyítási eljárás alapján a rendkívüli felmondás indokai közül a munkaügyi bíróság bizonyítottnak, és az Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontjában előírt feltételeknek megfelelőnek minősítette a takarítást végző kft.-vel kötött szerződésmódosítással kapcsolatos vezérigazgatói tájékoztatás elmulasztását. Ebben a körben kiemelte a felperes "rendkívüli közömbös" magatartását, amellyel az alperes gazdasági érdekeit súlyosan megsértette.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett az elkésettség hiányára és az 5. rendkívüli felmondási ok bizonyítottságára és kellő súlyára vonatkozó elsőfokú ítéleti állásponttal.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetének helyt adó ítélet hozatalára irányult. Arra hivatkozott, hogy a perbeli szerződésmódosítási ajánlat tényéről a vezérigazgató már 2006 januárjában tudomással bírt, továbbá a takarítási tevékenység szervezete és működése nem a tényleges munkák mennyiségétől, hanem az alperes által birtokolt, a vágási tevékenységhez kapcsolódó minősítésekkel összefüggő biztonsági garanciáktól függött, amin nem lehetett változtatni. Az auditok sikeres lezajlása után alkalmazta az alperes a rendkívüli felmondást, és módosította a kft. szerződéseit, ugyanakkor a sikeres audit egy évre biztosította a megszerzett tanúsítvány további használatát. A felperes az elkésettség körében azt is előadta, hogy a vezérigazgató a 2006. januári tudomásszerzéshez képest a vizsgálatot csak 2006 márciusában rendelte el, és a rendkívüli felmondással csak az auditok kiadása után élt. A felrótt kötelezettségszegés tekintetében arra is hivatkozott, hogy az alperesnél a vágási tevékenység felfüggesztésére is döntés született, ez azonban a tanúsítványok miatt nem befolyásolhatta a takarítási tevékenységet és annak szervezetét.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A rendkívüli felmondási joggyakorlási határidő, mind pedig a kötelezettségszegés, és annak súlya kérdésében a felperes a bizonyítékok bírói mérlegelését támadta, amint azt az alperesi felülvizsgálati ellenkérelem is helytállóan kiemelte [Pp. 206. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet nemcsak anyagi jogi jogszabálysértés miatt sérelmezhető, hanem eljárásjogi jogszabálysértésre is lehet hivatkozni, ez utóbbi megállapítását azonban önmagában a bírói mérlegelésre vonatkozó támadás nem alapozza meg, csupán a bizonyítékok iratellenes, logikátlan és kirívóan okszerűtlen értékelése, vagy az értékelés kellő indokoltságának hiánya [Pp. 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés]. A felperes felülvizsgálati kérelme ilyen jogszabálysértés megállapítására nem adott alapot.
Az Mt. 96. § (4) bekezdésében megkívánt 15 napos joggyakorlási határidő megtartására vonatkozóan az eljárt bíróságok a perbeli bizonyítékok alapján törvénysértés nélkül foglaltak állást, a felülvizsgálati kérelem e körben konkrétan nem tartalmaz hivatkozást, a fellebbezésében előadottakra utalás a Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében nem vehető figyelembe, mivel a felülvizsgálati kérelemben kell előadni, hogy a fél a jogerős ítélet megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, ezért a korábbi beadványokra utalás nem elegendő (BH 1995/99.).
Mindazonáltal a másodfokú bíróság helytállóan emelte ki, hogy az új vezérigazgatónak az S. Kft. ajánlatáról való tudomásszerzése még nem volt azonos a felperesi kötelezettségszegéséről való tudomásszerzéssel, hanem csupán elindította azt a folyamatot, amely 2006. április 3-án zárult le, amikor a munkáltatói jogkör gyakorló teljes körű és megnyugtató tudomást szerzett a felülvizsgálat tárgyát képező rendkívüli felmondási okról.
A joggyakorlási határidő szempontjából a vezetőváltásnak annyiban volt jelentősége, hogy az előző vezető már nem tudott intézkedni, ezért az adott szakmai terület felelős vezetőjeként a felperest terhelte az a kötelezettség, hogy az új vezérigazgatót időben és megfelelően tájékoztassa, informálja a vállalkozási szerződésmódosítási ajánlatról.
A kötelezettségszegés bizonyítottsága és súlya tekintetében is megalapozott az eljárt bíróságok következtetése [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont]. A felperesi felülvizsgálati érvelésnek mond ellent az a nem támadott jogerős ítéleti tényállás, mely szerint a vezérigazgató váltás előtt maga a felperes tartotta szükségesnek a takarítási szerződés feltételei felülvizsgálatát, ennek a vezetői értekezlet általi megtárgyalását. Az alperesi felülvizsgálati ellenkérelem helytállóan emelte ki, hogy a döntés ebben a kérdésben nem a felperes hatáskörébe tartozott, egy személyben nem foglalhatott állást az adott tevékenység keretei, gazdaságossága kérdésében. A perben továbbá nem bizonyosodott be, hogy a tanúsítványok fenntartása mellett a vállalkozói díj módosítására nem kerülhetett sor, hiszen a takarítandó terület nagysága nem azonosítható az élelmiszer-biztonsági tanúsítvány feltételét jelentő minőségi előírások érvényesülésével.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.809/2007.)