adozona.hu
BH+ 2009.6.277
BH+ 2009.6.277
A fegyelmi eljárás során mellőzött bizonyítás (tanú meghallgatás) a peres eljárásban pótolható, a fegyelmi határozat emiatt eljárási okból nem jogszabálysértő [Kjt. 50. § (4) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes zenekari tagként állt az alperessel határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban. Az alperes igazgatója 2005. október 24-én azért indított fegyelmi eljárást vele szemben, mert 2005. október 20-án a B. című produkció előadása közben a munkáját megszakítva felállt és a zenekart elhagyta. A fegyelmi eljárás eredményeként az alperes fegyelmi tanácsa elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta a felperest.
A felperes a keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és annak ...
BH+ 2009.6.277 A fegyelmi eljárás során mellőzött bizonyítás (tanú meghallgatás) a peres eljárásban pótolható, a fegyelmi határozat emiatt eljárási okból nem jogszabálysértő [Kjt. 50. § (4) bekezdés].
A felperes zenekari tagként állt az alperessel határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban. Az alperes igazgatója 2005. október 24-én azért indított fegyelmi eljárást vele szemben, mert 2005. október 20-án a B. című produkció előadása közben a munkáját megszakítva felállt és a zenekart elhagyta. A fegyelmi eljárás eredményeként az alperes fegyelmi tanácsa elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta a felperest.A felperes a keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát. A határozott időből hátralévő két hónapra elmaradt munkabére, továbbá végkielégítés, 13. havi illetmény, szabadságmegváltás, étkezési jegy és jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatot megváltoztatta és a fegyelmi büntetést a felperessel szemben az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő egy évvel történő meghosszabbítására mérsékelte. Megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, és a felperes jogviszonya az alperesnél 2005. december 31-én szűnt meg. Kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 137 168 forint elmaradt illetményt, 67 900 forint 13. havi illetményt, valamint jutalom jogcímén 118 000 forintot, és mindezen összegek törvényes kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint a felperes középiskolai tanulmányai folytatásához az alperes támogatását kérte. Az alperes intézményvezetőjének erre vonatkozó negatív döntését a M. J. vezető rendező 2005. október 20-án a B. című produkció szünetében közölte a felperessel. Ezen előadásban a felperes, mint zenekari tag első hegedűsként vett részt. A második felvonás elején anélkül, hogy a zenekart irányító karmesterhez szólt volna, a munkáját abbahagyta és a zenekari árokból eltávozott. A távozását idegességére hivatkozva F.-né gazdasági vezetőnek és M. J.-nek jelezte, majd a színházban megvárta az előadás végét.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegte, amikor az előadás közben a zenekari árkot elhagyta. Ugyanakkor az elkövetett fegyelmi vétséggel a munkaügyi bíróság nem találta arányosnak a kiszabott elbocsátás fegyelmi büntetést. Indokolása szerint a felperes a zenekar tagjaként művészeti tevékenységet végzett, amelyhez megfelelő pszichés állapot szükséges. A felperesi kötelezettségszegés súlyát ezért enyhíti, hogy a felperes az alperes alkalmazottjának nem megfelelő időben történő közlése miatt került olyan idegállapotba, amely miatt a művészeti tevékenységét nem tudta folytatni.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezett. A felperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy az alperes a fegyelmi eljárás lényeges szabályát megsértette. Kérte továbbá a jutalom összegének 158 000 forintra történő felemelését, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését 21 nap szabadság pénzbeli megváltására és 6000 forint étkezési hozzájárulás megfizetésére. Az alperes a fellebbezésében a felperes teljes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét (a felperes keresetét elutasító fellebbezett rendelkezéseket) helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint tévedett a munkaügyi bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az elbocsátás fegyelmi büntetés az elkövetett fegyelmi vétséggel nem arányos, és ezért a fegyelmi büntetést enyhítette. Kifejtette, hogy a felperes megtagadta a munkavégzést, amikor a 2005. október 20-án megtartott előadás során a második felvonás megkezdése után kb. 10 perccel a zenekari árokból felállt, engedély nélkül eltávozott és oda később sem tért vissza a munkát folytatni. A számára kedvezőtlen hír stresszhelyzetet ugyan kiválthatott nála, az előadásról történő eltávozását azonban nem indokolta.
A másodfokú bíróságnak a munkaügyi bírósággal egyezően az volt a jogi álláspontja, hogy a fegyelmi eljárás során nem történt olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a fegyelmi határozat érdemére kihatott. A felperes a fegyelmi eljárás során nem kérte F.-né vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjaként eljárt M. J. tanúkénti kihallgatását, ezért velük szemben összeférhetetlenségi ok nem állt fenn ezen tisztségük ellátása során. Nevezettek az eseményeknek közvetlen tanúi nem voltak. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a számára sérelmes elutasító munkáltatói döntésről panaszkodott nekik, nem alkalmas annak megállapítására, hogy elfogultak lettek volna a fegyelmi eljárásban.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és - a munkaügyi bíróság által jogerősen elutasított végkielégítés iránti igénye kivételével - a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelem a Kjt. 47. § (1)-(4) bekezdése, a Kjt. 49. § (3) bekezdés d) pontja és a Kjt. 50. § (4) bekezdésének megsértését panaszolta. Arra hivatkozott, hogy a vizsgálóbiztosi meghallgatásakor előadta, miszerint azért hagyta ott az előadást, mert nem érezte jól magát. Előzőleg szólt a karmesternek és közvetlen bejelentéssel élt F.-né és M. J.-nél. Ezért F.-né személyében összeférhetetlen vizsgálóbiztos járt el és M. J. is összeférhetetlen tagként vett részt a fegyelmi tanács döntésének meghozatalában. A fegyelmi tanács bizonyítást nem folytatott le, S. B. karmestert sem hallgatta meg. A jogszabálysértő fegyelmi eljárás következménye az, hogy a fegyelmi határozat a zenekari árok elhagyásán kívül mást nem mérlegelt, a védekezése alátámasztására megjelölt tanúk meghallgatására csak a bírósági eljárásban, több mint egy évvel a történtek után kerülhetett sor, miután az egyik tanú vele szemben lefolytatta a fegyelmi eljárást, a másik tanú pedig a fegyelmi tanács tagjaként döntött az ügyében.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ennek során a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a Kjt. felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezéseit. Az eljárt bíróságok ugyanis helytállóan következtettek arra, miszerint a fegyelmi eljárás során az ügy érdemét érintő, és ezért a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését maga után vonó súlyos eljárási szabálysértés nem történt.
A fegyelmi eljárás során vizsgálatot tartó vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás megindítója, a kinevezési jogkör gyakorlója jelöli ki [Kjt. 46. § (1) bekezdés, Kjt. 47. § (1) bekezdés]. Nincs perbeli adat arra, hogy a felperes a kijelölt vizsgálóbiztos személyét a fegyelmi eljárást megindító igazgatónál, illetve a fegyelmi eljárás során kifogásolta volna. Erre a felperes maga sem hivatkozott. Ezért a vizsgálóbiztos elfogultságát utóbb állító felperesi érvelés alaptalan. Annak megállapítására a jogerős ítélet helytálló indokolása szerint egymagában nem ad alapot, hogy a felperes a számára sérelmes elutasító munkáltatói döntésről panaszkodott neki.
A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke jelöli ki [Kjt. 49. § (2) bekezdés]. A fegyelmi eljárás alá vont felperes a fegyelmi tanács tagjaival szemben sem jelentett be elfogultságot, így nem állt módjában a fegyelmi tanács elnökének azt megvizsgálni.
Annak nincs jelentősége, hogy a felperes a fegyelmi eljárás során kérte-e F.-né, illetve M. J- tanúkénti meghallgatását. A fegyelmi határozat elleni jogorvoslat során ugyanis a perben a tényállás teljeskörű feltárása érdekében a meghallgatásuk pótolható volt.
A jogerős ítélet valamennyi perbeli bizonyítékot mérlegelve [Pp. 206. § (1) bekezdés] jogszabálysértés nélkül állapította meg az elbocsátás fegyelmi büntetés jogszerűségét, arra is tekintettel, hogy a felperes a perbeli produkcióban a zenekar első hegedűseként vett részt, így a második felvonás megkezdése utáni önkényes eltávozása különösen veszélyeztette az előadást.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.959/2007.)