adozona.hu
EH 2008.1821
EH 2008.1821
Azt a személyt kell tekinteni a telekadó alanyának, aki az adóév első napján a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az ingatlan tulajdonosának minősül [1990. évi C. tv. 3. §, 18. §, 52. § 7. pontja; 1997. évi CXLI. tv. 7. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az építésügyi hatóság a 2003. december 16-án kelt határozatában engedélyezte a 207. helyrajzi szám alatti ingatlan megosztását 207/1. és 207/2. hrsz. alatti "lakóház, udvar, gazdasági épület", illetve "beépítetlen terület" művelési ágakra 807., illetve 808 m2 területekre. Az I. r. felperes, mint vevő a II. r. felperes és felesége, mint haszonélvezeti vevők 2004. január 30. napján adásvételi szerződést kötöttek a 207/2. hrsz. alatt felvett 808 m2 területű ingatlanra.
A Körzeti Földhivatal kir...
EH 2008.1821 Azt a személyt kell tekinteni a telekadó alanyának, aki az adóév első napján a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az ingatlan tulajdonosának minősül [1990. évi C. tv. 3. §, 18. §, 52. § 7. pontja; 1997. évi CXLI. tv. 7. § (1) bek.].
Az építésügyi hatóság a 2003. december 16-án kelt határozatában engedélyezte a 207. helyrajzi szám alatti ingatlan megosztását 207/1. és 207/2. hrsz. alatti "lakóház, udvar, gazdasági épület", illetve "beépítetlen terület" művelési ágakra 807., illetve 808 m2 területekre. Az I. r. felperes, mint vevő a II. r. felperes és felesége, mint haszonélvezeti vevők 2004. január 30. napján adásvételi szerződést kötöttek a 207/2. hrsz. alatt felvett 808 m2 területű ingatlanra.A Körzeti Földhivatal kirendeltsége (továbbiakban: földhivatal) a 2004. június 8. napján hozott határozatában elutasította a tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmeket, az elutasítás tényét a tulajdoni lapra feljegyezte. Az érdemi döntést azzal indokolta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel 207/2. hrsz.-ú ingatlan.
A bejegyzés iránti kérelem 2004. szeptember 16-án ismételten benyújtásra került. A földhivatal 2005. február 7. napján hozott határozatában a 207 hrsz.-ú ingatlant megosztotta. A megosztást követően a 207/2. hrsz.-ú ingatlanra a tulajdonjogot az I. r. felperes javára, a holtig tartó haszonélvezeti jogot pedig a II. r. felperes és felesége javára bejegyezte.
A B. Községi Önkormányzat jegyzője a 2006. április 5. napján hozott határozatában kötelezte az I. r. felperest 2005. évre 96 960 Ft telekadó és 10 000 Ft mulasztási bírság, és a 2006. évi telekadó megfizetésére. Döntését az 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 17-22. §-aiban, valamint a 23/2003. számú Önkormányzati rendeletben (továbbiakban: Ör.) foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az ingatlan tulajdonosa vállalta külön megállapodásban az adófizetést a 207/2 hrsz.-ú ingatlan területe után. Az I. r. felperest kell a telekadó alanyának tekinteni, mivel 2005 év első napján az ingatlan tulajdonosa volt.
Az elsőfokú határozat ellen az I. és II. r. felperes fellebbezéssel élt, vitatták a 2005 évre előírt adófizetési kötelezettséget és a mulasztási bírságot is.
Az alperes 2006. szeptember 27. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 32. § (2) és (3) bekezdésében, 25. § (1) bekezdés c) pontjában, a Htv. 3. §-ában, 18. §-ában, 52. § 7. pontjában, az 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 7. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 5. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az I. r. felperes a 2004. szeptember 16-án benyújtott és széljegyzett tulajdonjog bejegyzési, egyben telekmegosztási kérelem alapján 2005. január 1. napján az ingatlan tulajdonosának minősült, ennélfogva a telekadó alanyának tekintendő. A tulajdonjog változás a kérelem benyújtására visszamenő hatályú, ezért kell a kérelem benyújtásának időpontját is feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban.
A felperesek keresetükben az adóhatósági határozatok megváltoztatását kérték akként, hogy az I. r. felperest nem terheli a 2005 évre előírt telekadó fizetési kötelezettség és mulasztási bírság. A felperesek azzal érveltek, hogy a 2005. február 7-én hozott határozatból megállapíthatóan nem lehettek 2005. január 1. napján az ingatlan tulajdonosai, ennél-fogva nem váltak adófizetésre kötelezetté.
A megyei bíróság a felperesek keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a 2005. évi telekadó és a 10 000 Ft mulasztási bírság megfizetése alól az I. r. felperest mentesítette.
A megyei bíróság jogi álláspontja a következő volt:
A 207/2. hrsz. alatti ingatlan, mint adótárgy 2005. február 7-én jött létre, ezért a felperest nem terhelte a helyi adó fizetési kötelezettség, és az ehhez kapcsolódó mulasztási bírság is jogalap nélkül került előírásra. A 2004 szeptemberében benyújtott bejegyzésre irányuló kérelmet a földhivatalnak széljegy törlésével egyidejűleg el kellett volna utasítania. Ha a földhivatal helyesen járt volna el, akkor nem került volna sor arra, hogy az I. r. felperes tulajdonjogának bejegyzése mellett a 2004. szeptember 16-ai teljesíthetetlen kérelemre utaló bejegyzés is feltüntetésre kerüljön. Mivel az adótárgy 2005. év első napján nem létezett, az alperes szükségtelenül vizsgálta, hogy a széljegyzésre milyen időpontban került sor.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperesek keresetének elutasítását.
Az alperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás, az abból levont ténybeli és jogkövetkeztetések tévesek, határozata érdemben megalapozott és jogszerű volt. A megyei bíróság túlterjeszkedett a per tárgyán. A földhivatal egy eljárásban vizsgálta meg és döntötte el a tulajdonjog-változást és az ingatlanmegosztást, az erre irányuló kérelem benyújtásának időpontja pedig 2004. szeptember 16. volt. A 2005. február 7-ei határozat folytán a tulajdonjog bejegyzés hatálya a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleg jött létre, és az ingatlanmegosztás hatálya is 2004. szeptember 16-ától áll fenn. A megyei bíróság határozata nem felel meg a Vhr. 5. § (2) bekezdésében, 86. § (1) bekezdésében, az Iny. tv. 7. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, a Htv. 52. § 7. pontjában és az Ör.-ben foglaltaknak.
Az I. és II. r. felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy e pernek nem a földhivatali eljárás során hozott határozat, hanem az I. r. felperes helyi adó fizetési kötelezettségét előíró és vele szemben mulasztási bírságot kiszabó adóhatósági határozat volt a tárgya. [Pp. 339. §, Art. 143. § (1) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. §] Ezért és azért, mivel a megyei bíróság a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatainak megdöntésére a perben bizonyítást nem folytatott és nem is folytathatott le, megállapításokat sem tehetett volna a földhivatal eljárására, a határozathozatal elmaradására, vagy határozat jogszerűségére nézve. A megyei bíróságnak el kellett volna fogadnia a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatait.
A perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság az iratokból - tekintettel a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira - azt állapította meg, hogy a tulajdonjog-változás és ingatlanmegosztásra irányuló földhivatal által egy eljárásban elbírált kérelmek benyújtásának időpontja 2004. szeptember 16. napja volt. Az Iny. tv. 7. § (1) bekezdése és 44. § (1) bekezdése értelmében a változást elrendelő földhivatali határozat hatálya a kérelem benyújtására visszamenőleges hatályú, ezért kerül feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban a határozat száma mellett a kérelem benyújtásának időpontja is. A tulajdonjog-változással vegyes ingatlan megosztási kérelmet csak együtt lehet kezelni, hiszen ingatlan nélkül nincs, és nem lehet tárgya a tulajdonjognak. A tulajdonjog bejegyzés hatálya nem válhat el a perbeli esetben az ingatlan kialakításának időpontjától.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperesek a közigazgatási és az elsőfokú peres eljárás során az ingatlan-nyilvántartási adatokkal szemben nem éltek ellenbizonyítással a tekintetben, hogy nem 2004. szeptember 16-i dátumú a kérelem. Az eltérő dátumra vonatkozó kijavítási kérelmeket a földhivatal elutasította. Valamennyi közokirat azt tartalmazza, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására vonatkozó kérelem 2004. szeptember 16-án került benyújtásra, ennélfogva a tulajdoni lapon ennek a bejegyzésnek kellett szerepelnie a Vhr. 5. § (2) bekezdése értelmében. (34.099/2006., 31.923/2006., 31.923/3/2006., 32.054/2007. számú okiratok, 207/2. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap másolat.)
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy ranghelyet egyébként is csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelik. A ranghelyet pedig a bejegyzés, széljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg [Iny. tv. 7. § (1) bekezdése].
A perben irányadó Htv. 52. § 7. pontja értelmében az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot érintő bejegyzést megelőzően az adóalanyiságot a széljegyzés is megalapozza. A 2005. február 7-én meghozott határozat kapcsán azonban e rendelkezés alkalmazására azért nincs szükség, mivel az Iny. tv. 7. § (1) bekezdése és 44. § (1) bekezdése értelmében az I. r. felperes tulajdonjoga 2004. szeptember 16. napjára visszamenőleges hatállyal került bejegyzésre. Ebből következően 2005. január 1. napján fennállt a felperes tulajdonjoga, tehát a felperes a 207/2. hrsz. alatti ingatlan tekintetében adóalany volt és telekadó fizetési kötelezettség terhelte, az adóbevallási kötelezettség elmulasztása miatt pedig jogszerűen került sor a mulasztási bírság kiszabására is.
Mindezekre alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperesek keresetét elutasította [Pp. 275. § (4) bekezdése].
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.172/2007.)