adozona.hu
EH 2008.1813
EH 2008.1813
A Bérgarancia Alapból a felszámoló által igényelhető, a törvényben meghatározott támogatási összeg jogosultanként (munkavállalóként) összesen igényelhető támogatás [1994. évi LXVI. törvény 7. § (1) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében az alperes másodfokú közigazgatási határozata hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy a Kft. bírósági jogerős határozat alapján 2006. május 23-ától felszámolás alatt áll, ezért a felszámoló 2006. évben több alkalommal, utoljára augusztus 4-én 39 355 318 forint visszatérítendő támogatást igényelt a Bérgarancia Alapból. Az elsőfokú hatóság csak 38 170 884 forint kifizetés...
A felperes álláspontja szerint a közigazgatási szervek helytelenül értelmezték a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Bat.) 7. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a jogalkotó maximálta az egy jogosultnak kifizethető összeget, ez a korlátozás azonban egy alkalomra vonatkozik, a törvény nem tiltja az ismételt igény előterjesztést.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az indokolás szerint a Bat. 7. §-ának a perbeli időben hatályos (1) bekezdése alapján a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalókkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét veheti figyelembe. A jogerős közigazgatási határozat helyesen értelmezte a jogszabályt, amikor ugyanazon munkavállaló vonatkozásában összevonta a "négyszeres összeg", mint felső korlát alkalmazása során az adott felszámolási eljárással összefüggésben megállapított valamennyi visszatérítendő támogatást. Ugyanakkor pontatlan annyiban, hogy a felső korlát nem az igénylések számához igazodik, hanem a felszámolási eljárás során az adott jogosult vonatkozásában a mindösszesen adható maximális visszatérítendő támogatást rendezi. A négyszeres összeget jogosultanként és felszámolásonként egyszer lehet kimeríteni.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Bat. 7. §-a a támogatás mértékének meghatározásakor az egy alkalommal egy főre igényelhető támogatás maximális mértékét határozta meg, amely meghatározott időszakra vonatkozóan igényelhető. Ebből az következik, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet újabb alkalommal a korábban támogatással érintett munkavállalók esetében ismételten igényelhet támogatást, amely az előző támogatással érintett időszakot követő időben kiegyenlítetlen bérkövetelésre vonatkozik. Ez az álláspont nem mond ellent az alperesek által felhívott 80/1987. EGK tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdésének, mivel a tagállami jogszabályunk maximálta az egyszerre kifizethető összeg nagyságát.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Bérgarancia Alapról szóló törvény perbeli időben hatályos 7. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét veheti figyelembe.
A jogerős ítélet e rendelkezést jogszabálysértés nélkül, helyesen értelmezte. Az előbbi szabály ugyanis a támogatás összegét jogosultanként/munkavállalónként korlátozta, az érintett munkavállaló javára a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alap részéből igényelhető támogatás felső határát szabta meg. Ehhez képest - a törvény egyéb feltétele hiányában - kiterjesztő értelmezést jelentene, ha e korlátozást nem személyenként, hanem igénylésenként és személyenként vennék figyelembe.
Ezt a jogértelmezést támasztja alá egyébként a jogfejlődés is. A 7. § (1) bekezdésének vitatott rendelkezése szövegét a 2007. évi XIX. törvény 14. §-a ennek megfelelően pontosította, egyértelművé téve, hogy a felszámoló egy felszámolási eljárás során jogosultanként (munkavállalónként) legfeljebb a fenti összeget igényelheti támogatásként.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.508/2007.)