adozona.hu
EH 2008.1810
EH 2008.1810
Ha a nevelési-oktatási intézmény nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató, az intézmény vezetőjére akkor is irányadó az a szabály, hogy a vezetői megbízás feltétele a pedagógus munkakörben történő határozatlan időre szóló alkalmazás [1993. évi LXXIX. törvény 18. § (1) bekezdés d) pont, 81. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest az alperes a 2005. augusztus 15. napján kelt munkaszerződés szerint egyéves határozott időre vezető állású munkavállalóként igazgató munkakörben alkalmazta az alapítvány Sz.-i Diákotthonában. Az ugyanezen a napon kelt megbízás szerint az alapítvány kuratóriuma egy évre megbízta felperest a Sz.-i Diákotthon igazgatói feladatainak ellátásával. Az alperesi alapítvány kuratóriuma 2006. március 31-ei hatállyal az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján megszüntette a felperes munkaviszonyát, é...
EH 2008.1810 Ha a nevelési-oktatási intézmény nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató, az intézmény vezetőjére akkor is irányadó az a szabály, hogy a vezetői megbízás feltétele a pedagógus munkakörben történő határozatlan időre szóló alkalmazás [1993. évi LXXIX. törvény 18. § (1) bekezdés d) pont, 81. § (1) bekezdés].
A felperest az alperes a 2005. augusztus 15. napján kelt munkaszerződés szerint egyéves határozott időre vezető állású munkavállalóként igazgató munkakörben alkalmazta az alapítvány Sz.-i Diákotthonában. Az ugyanezen a napon kelt megbízás szerint az alapítvány kuratóriuma egy évre megbízta felperest a Sz.-i Diákotthon igazgatói feladatainak ellátásával. Az alperesi alapítvány kuratóriuma 2006. március 31-ei hatállyal az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján megszüntette a felperes munkaviszonyát, és az egyéves határozott idő lejártáig, 2006. augusztus 15-éig felperesnek az átlagkeresetét megfizette.A felperes módosított keresetében elsődlegesen a munkaviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását és eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását kérte. Másodlagosan - amennyiben az alperes a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá - hathavi átalánytérítés megfizetését kérte 2005. szeptember 1-jétől 2006. március 31-éig végzett ügyeleti tevékenysége alapján.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperes a felperes határozott idejű munkaviszonyát az Mt. 88. § (2) bekezdés alkalmazásával jogszerűen megszüntethette. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Közokt. tv.) 122. § (1) bekezdése szerint kötött közoktatási megállapodás alapján a felperest nem kellett közalkalmazottnak tekinteni, csupán a megállapodásban feltüntetett juttatásokat, kedvezményeket kellett a munkáltatónak a közalkalmazotti törvény szerint biztosítania.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát 2006. március 31. napjával jogellenesen szüntette meg, a felperes munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg, és az alperest - a már megfizetett négy és fél havi átlagkereset beszámításával 399 750 forint átalánytérítés megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a Közokt. tv. 16. § (1) bekezdése értelmében a közoktatási intézmény alkalmazottai tekintetében - a munkáltatótól függően - az Mt.</a>-t, illetve Kjt.-t a Közokt. tv.-el együtt kell alkalmazni. Ennélfogva a perbeli jogvita kapcsán a Közokt. tv. 18. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell a (8) bekezdés kivételével. E törvény 18. § (1) bekezdés d) pontja figyelmen kívül hagyásával kötött az alperes igazgatói munkakörre munkaszerződést egyéves határozott időre, mivel az intézményvezetői megbízás feltétele határozatlan időre szóló pedagógus munkakörben való alkalmazás. Erre tekintettel a felek között megkötött munkaszerződés - mivel törvénybe ütközik - semmis, és az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján. A jogellenesség következményeit a bíróság a közoktatási megállapodás 1/f. pontjára figyelemmel állapította meg a Kjt. 34. §-a szerint. Az alperes nyilatkozatára tekintettel a megyei bíróság mellőzte a felperes eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatása elrendelését, mivel az alperes a felperes eredeti, igazgatói munkakörét mással már betöltötte, és pedagógus munkakörre - a Közokt. tv. 18. § (1) bekezdés ellenére nem jött létre a felek közt megállapodás, a szerződést pedig a bíróság nem pótolhatja.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Közokt. tv. 16. § (1) bekezdésének téves értelmezésére hivatkozott, a felperes munkaviszonyára az Mt.</a> szabályait kellett alkalmazni, és azonos szintű jogszabályok együttes alkalmazása esetén a munkaviszonyt szabályozó törvény az elsődleges a státus-perekben, ezért alkalmazhatta az Mt. 88. § (2) bekezdését. Álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor a felperes munkaviszonyát a Kjt. hatálya alá tartozónak minősítette, mivel a Közokt. tv. 122. § (1) bekezdése a munkavállalók részére garanciális jelleggel biztosítja a Kjt.-nek az óraszám, a túlmunka és a pótszabadság tekintetében meghatározott rendelkezéseit. A csatolt közoktatási megállapodás csak a jogszabályok által megengedett munkafeltételek, juttatások és kedvezmények biztosítását írja elő akként a munkavállalók számára, mintha azok a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznának, azonban nem teszi a munkaviszonyban lévő munkavállalókat közalkalmazottá. Sérelmezte, hogy a megyei bíróság a munkaszerződés semmissége megállapítása ellenére a jogellenesség és nem az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazta.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését és elsődleges kereseti kérelmének megfelelően pedagógus munkakörben történő továbbfoglalkoztatásának elrendelését kérte. Jogszabálysértőnek tartotta a jogerős ítéletet a tekintetben, hogy a továbbfoglalkoztatása nem lehetséges, mivel álláspontja szerint az igazgatói kinevezéshez a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás szükségszerűen kapcsolódik, és a jogellenes megszüntetés jogkövetkezménye e munkakör vonatkozásában alkalmazható. Kérte ezért a pedagógus munkakörben történő továbbfoglalkoztatása elrendelését és az elmaradt illetmény megfizetését is.
Egyebekben ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme részben alapos.
A felperes munkaviszonya tekintetében az Mt.</a> szabályai mellett a - az alperes által kötött közoktatási megállapodás 1/f. pontjának megfelelően - a munkafeltételek és juttatások tekintetében a Kjt., valamint a Közokt. tv. irányadó rendelkezéseit is alkalmazni kellett.
A Közokt. tv. 81. § (1) bekezdése értelmében a nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény vezetőire is irányadó a tv. 18. § (1) bekezdés d) pontja, amely szerint a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele az intézményben fennálló, határozatlan időre szóló pedagógus munkakör, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus munkakörben történő határozatlan időre szóló alkalmazás.
Minthogy ez a szabály a munkaviszonyban alkalmazott felperesre is vonatkozott, az adott esetben az a bírói gyakorlat is megfelelően irányadó, miszerint a vezetői munka ellátása akkor is megbízásnak minősül, ha a kinevezésben (munkaszerződésben) a vezetői beosztás munkakörként szerepel (1156/1 EH). Ebből az következik, hogy a felperes munkaviszonya törvénybe ütközően létesült határozott időre, ezért a munkaszerződés határozott időre vonatkozó kikötése érvénytelen, és helyette a jogszabályt [Közokt. tv. 18. § (1) bekezdés d) pont] kell alkalmazni (Mt. 9. §), vagyis felperes munkaviszonya pedagógus munkakörben határozatlan időre szólt.
Az alperes a határozatlan idejű munkaviszonyt az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján jogellenesen szüntette meg, ezt helytállóan állapította meg a jogerős ítélet.
Az előbbiekkel ellentétes, téves indokolással utasította el azonban a másodfokú bíróság a felperes továbbfoglalkoztatásra vonatkozó elsődleges kereseti kérelmét azzal, hogy az igazgatói munkakört alperes már betöltötte, pedagógus munkakörre szóló munkaszerződést pedig a bíróság nem hozhat létre. A felperes munkaviszonya ugyanis a munkaszerződés semmis rendelkezése helyébe lépő Közokt. tv. 18. §-ának megfelelően határozatlan időre pedagógus munkakörre létesült és vezetői megbízása szólt egy évre, határozott időre, amely a jogerős ítélet meghozatalakor (2007. február 17.) már lejárt, így az Mt. 100. § (1) bekezdése alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség a pedagógus munkakörre vonatkozott. Mivel erre nézve az eljárt bíróságok nem állapítottak meg olyan okot, amely miatt a felperes továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem lenne elvárható, a Legfelsőbb Bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmének helyt adva kötelezte az alperest a jogellenesség Mt. 100. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményét alkalmazva.
Ennek következménye, hogy a felperest az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján az átalánytérítés nem illeti meg.
A felperes a perben az elmaradt munkabére megtérítésére irányuló kereseti kérelmet nem terjesztett elő, a felülvizsgálati kérelmében ezért ezt már nem kérhette. Ezt az igényét külön perben érvényesítheti.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a munkaviszony-megszüntetés jogellenességét megállapító és az első-, másodfokú perköltségről, valamint eljárási illetékről rendelkező részében hatályában fenntartotta, egyéb rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és az alperest kötelezte a felperes pedagógus munkakörben való továbbfoglalkoztatására, továbbá a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.406/2007.)